Oldalmegjelenítések száma az elmúlt hónapban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: főállású anyaság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: főállású anyaság. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 13., vasárnap

Cikkajánló: Szoftverfejlesztőné Háztartásbeli Andrea, a századik nőnapon, este

Igazából egy hosszabb bejegyzésre készülök, melyben azt veszem végig a jogszabályokon keresztül, hogy mennyire tekintik ma Magyarországon munkának a gyereknevelést, de addig is ajánlok egy nagyon jó cikket, egyik kedvenc blogomról, Felicitasz „napi egészségvédő teaszünetjeinek” egyikét.

2011. február 24., csütörtök

Főállású anyaságról

Főállású anyaságról

Ebben a bejegyzésben az intézmény jogszabályi vonatkozásaival szeretnék foglalkozni. A főállású anyaság népies neve annak az időszaknak, mikor a szülő (jellemzően az anya), nevelőszülő vagy gyám gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesül.

2011 januárjától változtak a jogosultság feltételei: a legalább háromgyermekes szülőknek jár, a legkisebb gyermek 3 éves korától annak 8 éves koráig vehető igénybe. A jogosultság nem kötődik előzetes munkaviszonyhoz, tehát „segély” és nem „járadék” jellegű juttatásról van szó. Összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal egyezik meg, 2011-ben 28500 Ft. Ebből 10 % nyugdíjjárulékot vonnak, tehát a főállású a GYET-en töltött idő szolgálati időnek számít majd a nyugdíjjogosultság megállapításánál. Amennyiben a GYET-ben részesülő személy az általa gondozott gyermek halála miatt elveszti a jogosultságát, akkor a GYET folyósítása a halálesetet követő hónap első napjától számított 3 hónap elteltével szűnik meg.

Ha a szülők több gyermek után lennének jogosultak különböző gyermekgondozási támogatásokra (pl. a harmadik gyermek után GYET-ben részesül az anyuka, születik egy negyedik gyermek közben, aki után GYES-ben részesülhetne), akkor csak az egyik támogatási formát vehetik igénybe, s azt is csak az egyik szülő (tehát nem képzelhető el az a felállás, hogy az anyuka marad GYET-en, az apuka felveszik közben a negyedik gyermek után a GYES-t.)

Változtak a GYET melletti munkavégzés szabályai is, ezeket a GYES-hez igazították, így lényegesen kedvezőbbek lettek a korábbinál: szintén 30 órát (egy hét átlagában) meg nem haladó időtartamban lehet munkát végezni, illetve, ha valaki otthonról dolgozik, akkor nincs korlátozás a munka időtartamát tekintve. Ha
Ha valaki GYET mellett szeretne önálló vállalkozásba fogni, akkor sajnos úgy terhelik a járulékfizetési szabályok, mintha nem lenne „főállása” – a főállású anyaság csak nevében az, ilyen szempontból nem úgy számítják, mint a heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt, amikor a vállalkozó mentesül az emellett végzett vállalkozás után fizetendő járulékok alól.

A korábbi munkahellyel (ha volt ilyen) fenntartott jogviszony máshogy alakul azonban a GYET időszaka alatt: míg a GYES, GYED ideje alatt a munkahelynek engedélyeznie kell a fizetés nélküli szabadságot, a GYET időszaka alatt csak engedélyezheti, nem kötelezhető rá. Itt tehát már nem érvényesül a felmondási védelem, mely a rendes felmondástól védi a gyermekét nevelő munkavállalót.

2009. január 1-jétől már időkorlát nélkül lehet igénybe venni GYET mellett is az óvodai ellátást (pongyolán fogalmazva már nem kell ebéd után feltétlenül elvinni a gyermeket). Ezt a változtatást a 2008. évi LIV. törvény, s a 340/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet mondta ki.

A GYEt igénylése: a Kincstár lakóhely szerint illetékes regionális igazgatóságánál lehet igényt benyújtani, írásban. További tudnivalók: itt.