Leállított felnőttképzési programok?

Mély megdöbbenéssel olvastam egy facebook-on megosztott linket; a hirszerzo.hu-n megjelent cikkről van szó, melyben a felnőttképzések felfüggesztéséről és a munkanélküliek elhelyezkedését segítő uniós programok leállításáról van szó elsősorban. A cikk további részeiben pedig a START kártyacsaláddal együttjáró kedvezmények megszüntetéséről szól, majd sejtetni engedi, hogy a tervezett intézkedés hátterében a Matolcsy György által bejelentett stabilitási tartalék képzése áll; e szerint a feltételezés szerint a felnőttképzésekre szánt összeget emiatt zárolja a minisztérium. A másik lehetőség szerint a kormány a tervezett új közmunkaprogramra csoportosítja át a pénzt.

Természetesen a hír hallatán azonnal elhatároztam, hogy utánanézek ennek az intézkedésnek; szerencsére nem kellett sokat várni, ugyanis a tegnapi (2011. június 2.) MR1 Kossuth Rádió reggeli műsorában szintén ezzel a kérdéssel foglalkoztak; szerencsére sikerült elérniük Czomba Sándort, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkárát, aki részben cáfolta az értesüléseket, részben pedig pontosította pl. a felnőttképzések leállításáról szóló híreket. Így a reggeli készülődés közben meg is tudtam hallgatni, mostanra pedig elolvasni, hogy mi is fog történni valójában ezen a téren.

Röviden összefoglalva:

-         Nem szűnik meg hirtelen a START-kártya, mely a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci elhelyezkedést segíti;

-         A felnőttképzési programokat valóban leállították, de néhány napon belül megoldást ígérnek erre is; a leállítás célja az, hogy felülvizsgálják ezeknek a programoknak a hatékonyságát. A jövőben ezért elsősorban a munkahelyi háttérrel rendelkező felnőttképzéseket fogják támogatni, illetve a közmunkaprogramok része lesz egy-egy képzés, hiszen a program célja, hogy a munkavállalók a közmunkával töltött ideiglenes idő után hasznos új tudással és tapasztalatokkal felvértezve lépjenek majd be a munkaerőpiacra. (A munkaerőpiaci igények és a támogatott képzések jobb összehangolását is segíti majd a leendő új felnőttképzési törvény is.)

-         Megváltozik az érdekegyeztetés is; az eddigi, három oldalt képviselő (munkáltatók, munkavállalók, kormány) Országos Érdekegyeztető Tanács helyett létrejön a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, mely – a tervek szerint – nagyobb szerephez juttatná a társadalom civil szervezeteit is az érdekegyeztetésben. (Ez a most létrejövő érdekegyeztető fórum átvenné az OÉT, a Gazdasági és Szociális Tanács és a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum szerepét.)

Az írásomban szereplő linkeken az eredeti írásokat is el lehet olvasni; én csak remélni tudom, hogy az intézkedések nyomán minél többen szerezhetnek majd a munkaerőpiacon valóban hasznosítható tudást.

A START PLUSZ kártya nekrológja

2012 januárjától már nem lehet igénybe venni a START PLUSZ kártyát a gyermekgondozási szabadságról visszatérő, és új munkahelyet kereső édesanyáknak. (Utoljára 2011. január 31-én lehet kérelmezni, tehát az ezzel járó kedvezmény 2013. december 31-éig még élni fog. Forrás: www.apeh.hu) Szép csendben elvérzett ez a kezdeményezés is, társaival együtt, melyek a munkaerőpiacon hátránnyal induló csoportokat próbálták segíteni. 2011. januártól pedig hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést is, mely lehetővé tette, hogy teljes munkaidőben lehessen dolgozni a GYES felvétele mellett a gyermek egy éves korától: azonban ez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen sem munkahely, sem bölcsőde – vagy azt helyettesítő intézmény – nem lett több.

Miért történhetett ez meg? Nyilván adódik a válasz: új kormány – új koncepció. a mostani intézkedések elsősorban a részmunkaidőben elhelyezkedő, kisgyermekes nőket próbálják meg támogatni, ahogy már korábban írtam erről; mivel ez az intézkedés is járulékkedvezményt eredményez, keresztezte volna egymást a két lehetőség.

De van egy olyan gyanúm, hogy egyszerűen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a START PLUSZ kártya. Túl sok adminisztrációval járt volna az egyébként is „macerás munkaerő” felvétele. Nem segített tehát valójában a célcsoportnak (a gyermekgondozási szabadságról visszatérő nőknek) a kártya, nem oldotta meg munkaerőpiaci gondjukat; akit amúgy is foglalkoztattak volna, annak adott egy kis pluszt a START PLUSZ, de csupán a kártyával együttjáró előnyök miatt senki nem kapott új munkát.

S mindig ez fog történni szerintem, ha ennek a rendszernek csak az egyik elemét emeljük ki, a többit nem nézve; vagy önállóan fog működni (lásd: GYES melletti főállású munkavégzés, ami csak plusz pénzt hozott a családoknak, de nem növelte a női munkavállalást), vagy nem lesz jelentős a változás (mint ebben az esetben.)

Az alábbiakban leírom a  START PLUSZ kártya jellemzőit, hátha valakinek még hasznos lehet ebben az évben:

A START PLUSZ kártya egy olyan kedvezmény, mellyel jellemzően a gyermeket vállaló, s utána munkába visszatérő nőket kívánja az állam támogatni. Járulékkedvezményeket ad a célcsoportot foglalkoztató munkáltatóknak, s ezzel a GYED, GYES, GYET igénybevétele után munkát kereső édesanyákat egyfajta versenyelőnyhöz juttatja.

A START PLUSZ kártya érvényessége, a biztosított kedvezmények

A kártya érvényességi ideje 2 év, a kedvezmények ez idő alatt járnak.

A támogatást tulajdonképpen a munkáltató kapja, de ő csak úgy veheti igénybe, ha az illető munkavállaló kiváltja a START PLUSZ kártyát. A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a munkavállalónak már a munkaviszony létesítésének első napján rendelkeznie kell a START PLUSZ kártyával, vagy az azt helyettesítő igazolással. A munkáltatónak a következő – kedvezményekkel csökkentett – közterheket kell megfizetnie a kártyával rendelkező munkavállaló után:

·         a foglalkoztatás első évében a havi bruttó kereset 10%-át (ekkor 17% kedvezményt kap), ha a kártya érvényességi ideje kevesebb, mint 2 év, ez a nagyobb összegű kedvezmény akkor is 1 évig jár, s a fennmaradó időre jár az alábbi, kisebb kedvezmény;

·         a foglalkoztatás második évében a havi bruttó kereset 20%-át (ekkor 7% kedvezményt kap);

·         Illetve nem kell fizetnie a munkáltatónak szakképzési hozzájárulást sem (az alábbi bekezdés megszorítását figyelembe véve.)

A fenti kedvezményeknek azonban egy további megkötése is van: e szerint a csökkentett járulékot csak a mindenkori minimálbér kétszeresének megfelelő kereset mértékéig érvényesítheti a munkáltató, az ezen felüli részre az általános szabályok szerint kell megfizetni a közterheket. A kedvezmények igénybevételének további feltételei is kötik a munkáltatót: a munkavállalót legalább 30 napig, és legalább napi 4 órában foglalkoztatnia kell.

Kik jogosultak a kártya kiváltására?

Azok, akik a gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), illetve az ápolási díj megszűnését követő 365 napon belül kívánnak új, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni.

Illetve, akik a gyermek egy éves korának betöltése után, a gyermek után igénybe vett GYES folyósítása mellett kívánnak munkát vállalni.