Előre szólok, hogy az „izgalmasnak” ígérkező cím ellenére nemcsak a jogszabályokat fogom ismertetni, hanem egy olyan problémát szeretnék felvetni, mely egy hozzászólás kapcsán került elő, s akkor kezdtem el gondolkodni a megoldáson – illetve azon, hogy miért is jött létre így, ebben a formájában a fent említett szabályozás.
Az Ebtv. 49. §-a szerint, ha valaki GYET, illetve ápolási díj mellett dolgozik, akkor a táppénz kiszámításánál csak azokat a napokat lehet figyelembe venni, melyet ezalatt az időszak alatt töltött biztosítási jogviszonyban, illetve a táppénz összegének kiszámításánál is csak azt a jövedelmet lehet igénybe venni, melyet ezalatt az időszak alatt szerzett, s melyből egészségbiztosítási járulékot vontak.
A dolog érdekessége, hogy 2011. január elsejéig ez a szabály vonatkozott a GYES melletti munkavégzésre is; pár évig előtte teljes munkaidőben lehetett GYES mellett dolgozni a gyermek egy éves korától, ekkortól lépett hatályba az a módosítás, mely ismét csak részmunkaidőben tette lehetővé a GYES melletti munkavégzést. „Cserébe” azonban hatályon kívül helyezték ezt a szabályt, mely a táppénzre való jogosultságot korlátozta a fent említett módon.
Van ugyanis egy kedvezmény, mely a TGYÁS-on, GYED-en lévőkre vonatkozik; e szerint, ha a biztosított személynek azért nem volt a kérdéses időszakban figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, TGYÁS-ban, GYED-ben részesült (ezek egyikéből sem vonnak egészségügyi járulékot, tehát nem lehet egyik sem a táppénz alapja), akkor a táppénzt a korábban folyósított ellátás alapjául szolgáló összegből kell kiszámítani. Azonban a jogalkotó úgy gondolta, hogy ez a kedvezmény már nem járna azoknak a munkavállalóknak, akiknek a törvény megengedi, hogy GYES, GYET vagy ápolási díj mellett munkát vállaljanak. Ebben az esetben csak azok a napok számítanak, amelyet így dolgozik a munkavállaló; a gyakorlatban ez annyit tett, hogy aki pl. GYES mellett dolgozott, annak fél évig (180 napig) csak minimálbér után járt a táppénz adott esetben.
Idén januártól ez a szabályozás, s a GYES, GYET melletti munkavégzés is megváltozott. A GYES melletti munkát heti 30 órában állapították meg, s ehhez igazították a GYET melletti munkavégzést is, melyet heti 20 óráról szintén 30 órára emeltek. Ahogy fentebb is említettem, hatályon kívül helyezték a GYES melletti munkavégzésre vonatkozó speciális táppénz-számítási szabályokat. Mivel azonban a GYET és az ápolási díj melletti munkavégzésnél megmaradtak ezek a speciális szabályok, előfordulhat olyan helyzet, mikor nehezen lehet értelmezni: mégis mi alapján számítják ki a táppénzt?
Vegyük azt az esetet, mikor valaki a GYED letelte után visszament dolgozni; a változtatásig ezt akár teljes munkaidőben megtehette. Ha az időszak alatt táppénzre lett jogosult, akkor bizony az első félévben csak a minimálbér után számították ki a táppénzt (egészen most januárig így volt). Letelik a GYES időszaka; amennyiben legalább három gyermeket nevel, igényelhet GYET-et is, s januártól már akár napi hat órában is dolgozhat mellette.
Mi történik ilyenkor? Folyamatosan dolgozik, rég teljesítette már a szükséges 180 napot, nem a kedvezményszabály vonatkozik rá; ha azonban GYET-et igényel, akkor nem veszik figyelembe a GYES melletti munkavégzést, s megint a minimálbérből számítják maximum a táppénzt?
Szerintem a jogalkotó nem ezt akarta, hanem csupán nem akart dupla kedvezményt biztosítani; tehát a kedvezményszabály érvényesülését akarta megakadályozni; úgy gondolta, ha valakinek jár a GYET (korábban a GYES-nél is), s jövedelmet is szerez, akkor legalább a táppénzre való jogosultságnál ne kapjon kedvezményeket. De jelen esetben, ha valaki már GYES mellett dolgozik, majd folyamatosan dolgozik tovább, s igényli a GYET-et is, akkor igazságtalan lenne, ha pusztán emiatt nem vennék figyelembe a GYES melletti munkavégzést, s 180 napig ismét maximum a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lehetne egy esetleges táppénz alapja.
