Cikkajánló: Uniós pályázatok a rugalmas munkahelyek megteremtésére

 A hrportal.hu-n jelent meg ez a beszámoló, mely a rugalmas munkahelyek kialakításával, a vállalati és intézményi napközbeni kisgyermek-ellátási szolgáltatások bővítésével, a rugalmasságot segítő helyi kezdeményezésekkel kapcsolatos uniós pályázatokat megelőző társadalmi véleményezés eredményeit foglalja össze.

Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület a pályázatok értékelése mellett külön felhívta arra a figyelmet, hogy a projektek megvalósítása mellett arra is szükség van, hogy ezek ne elszigetelten, egy-egy cégen belül menjenek végbe, hanem a tapasztalatokat osszák meg egymással a szereplők, tehát egy-egy helyi siker legyen közkincs; a jó megoldásokat minél több munkahely kövesse.

Cikkajánló: A hosszú gyes nehezíti a visszatérést

Bevallom, én egy kicsit többre számítottam a cikk elolvasása előtt, bár az állításai mindenképpen jók egy erről szóló vita kezdő felütésének.

A három év alatti gyermeket nevelő nők kis hányada dolgozik hazánkban, szemben az OECD-országok hasonló helyzetben lévő női munkavállalóival. Az is biztos, hogy ahol hosszú a gyermeknevelési szabadság, ott kevesebb nő dolgozik magasabb munkahelyi pozícióban.

De vajon a lehetőség - a hosszú gyes ugyanis egy lehetőség, nem kötelező élni vele -, már magában a gátja egy sikeres karriernek, vagy maga a rendszer rugalmatlansága az igazi akadály, azaz a kevés családbarát munkahely, a három év alatti korosztály elhelyezésének nehézségei, a gyermeknevelési támogatások rugalmatlan rendszere? Szerintem sokkal összetettebb a probléma annál, hogy csupán a sokat kárhoztatott hosszú gyest nevezzük meg egyedüli okként.

Cikkajánló: Többezer ember számára válhat valósággá a távmunka

Egy hazai informatikai fejlesztésnek köszönhetően talán sokkal több ember számára nyílik meg a távmunka lehetősége; egy program segítségével ugyanis sokkal nagyobb tömegeknek tudják szétteríteni a munkát, mint eddig. A hazai megvalósításról, az első nagy projektről, mely ezt a technikát alkalmazza, a www.otthonrol.hu oldalon lehet olvasni; remélhetőleg igazi megoldás lesz azoknak a munkavállalóknak, akik élethelyzetük folytán sokkal szívesebben dolgoznak ebben a ma még szokatlan formában, mint a munka világában már megszokott keretek között.

Forrás: hrportal.hu

Cikkajánló: Coworking: Közösségi erők szinergiája

A hrportal.hu-n jelent meg erről az igen érdekes kezdeményezésről egy írás; Budapest XI. kerületében alakítottak ki olyan irodákat, ahol egyszerre több vállalkozás is működik. A közös légtérnél azonban sokkal többről van szó; az így dolgozó vállalkozások egymást inspirálják tevékenységükben, s új lendületet, ötleteket tudnak egymásnak adni.
Olvassátok el, nekem nagyon tetszett: egyedül,mégis közösségben dolgozni, igazán inspiráló lehet.

Cikkajánló: A munkanélkülieken gazdagodnának meg

Ezekben a napokban ugyan mindennek az új Munka törvénykönyvéről kéne szólnia (s fog is, ígérem), de ez az ajánlott írás sajnos mostanában különösen aktuális. A trükkös álláshirdetésekről szól, melyek nem jók másra, csak hogy a gyanútlan (s kétségbeesett, minden lehetőségbe belekapaszkodni akaró) embereket lenyúlják. Távmunka-hirdetés, emeltdíjas telefonok, kezdőcsomag, regisztrációs díj; csupa piszkos kis trükk.

Cikkajánló: Gyermekcipőben jár a nők munkabiztonsága

A nők biztonságát és egészségét sok minden fenyegetheti egy munkahelyen – ezt vizsgálta az Európai Munkahelyi és Egészségvédelmi Ügynökség. A jelentés sok mindenre kitér: a munkahelyeken elszenvedett zaklatásra, erőszakra, a hátrányos megkülönböztetésre, s a feketemunka kockázataira. Az elkészült dokumentumot a Nők elleni erőszak világnapjához kapcsolódóan hozták nyilvánosságra – írja az ugyvezeto.hu.

Cikkajánló: Kell-e nyelvvizsga a karrierhez?

A téma szomorúan aktuális: most van a Parlament előtt a szakképzésről szóló törvényjavaslat, melyben megszüntetnék az eddigi gyakorlatot; eddig ugyanis a cégek a kötelezően befizetendő szakképzési hozzájárulás egy részét munkavállalóik képzésére költhették. A jövőben nem lesz meg erre a lehetőség, hanem központilag osztanák el a szakképzésre szánható összeget. Nagyon sokan választották a nyelvoktatást a lehetőségek közül, így sok munkavállalónak biztosították az ingyenes nyelvoktatást (sok helyen annyira fontosnak tartották a nyelvi képzést, hogy munkaidőben tanulhattak a dolgozók.) Ha valóban elfogadják a törvényt, akkor ez a kapu bezárul.

Hadd tegyek egy személyes kitérőt is. A mi családunkat igen érzékenyen fogja érinteni; a férjem vállalkozóként nyelvoktatásból él, s tanít olyan cégeknél is, melyek az eddigi lehetőséget kihasználva adtak megbízást a férjemet (is) foglalkoztató nyelviskolának.

Az ajánlott cikk ugyan nem egészen erről szól, hanem arról a sokunk által is ismert jelenségről, hogy egy középfokú nyelvvizsgával lezárt nyelvtanulás hogy veszik el az idő folyamán, s mit lehet tenni, hogy a legtöbb munkakör betöltéséhez szükséges nyelvtudást szinten tartsuk. Érdemes elolvasni, én végig bólogattam olvasás közben, annyira ismerős volt a folyamat; sajnos, hogy a hírek szerint a továbbképzésnek a fent leírt módja jövő évtől megszűnik.

Cikkajánló: Ezt veheti el a kormány még a munkavállalóktól

Az új Munka törvénykönyve megteremti annak a lehetőségét, hogy a jövőben ne egységes, hanem területenként, s ágazatonként eltérő legyen a minimálbér. Erről szól a Pénzcentrum cikke, mely a hazai igények és érdekek, továbbá a minimálbér alakulásának történeti bemutatásán túl nemzetközi kitekintést is ad; mely országokban szabályozzák egyáltalán Európában a minimálbért, s mekkora különbség van az egyes országokban megállapított minimálbérek között.

Noha munkáltatói oldalról üdvözölték ezt az elképzelést, a kérdésem mégis az lenne, hogy vajon Magyarország valóban ekkora ország-e, hogy ilyen differenciálást megengedhet magának a munkabérek terén; ugyanis az áruk és szolgáltatások árában nincs akkora területi szórás… ahogy egy kommentelő meg is jegyezte: a kenyér mindenütt ugyanannyi.

Ajánló: a kismamákra vonatkozó aktuális szabályozás

Ebben a videóban Dr. Nagy Judit Csilla ügyvéd foglalja össze azokat a jogi változásokat, melyek a közelmúltban léptek hatályba; elsősorban a kismamák tájékoztatási kötelességéről, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéről, a szabadság kiadásának változásáról, s a felmondási védelemről beszél. Az új Munka törvénykönyve természetesen ezeket a kérdéseket is újraszabályozza, főleg a felmondási védelem területén hoz majd újabb változásokat, de sok mindent át is vesz a jelenleg hatályos megoldásokból.

Érdemes meghallgatni, hátha valakinek segítségére lesz addig is!

Cikkajánló: A főnöknek is lehet jó, ha nem járnak be az alkalmazottak

Immár sokadszor távmunka, ezúttal a munkáltatók szempontjából. Egy csomó előnyét felsorolják ennek a foglalkoztatási formának (csak a legutolsó bekezdésben, zárójelek között bújik meg az a néhány hátrány, mely visszatarthatja a munkáltatókat a bevezetésétől; bár azon elgondolkodtam, hogy vajon miért zavarja a munkáltatót, hogy távmunkás alkalmazottja pizsamában dolgozik? Végül is nem kell néznie.)

De térjünk vissza az előnyökre: hatékony formája lehet a munkanélküliség csökkentésének, ha a cégek tudnak élni vele, mert a munkahely fenntartásával kapcsolatos kiadások csökkenthetőek, a munkavállaló pedig lojálisabb lesz a céghez, mely lehetővé teszi számára ezt a munkavégzést, így produktivitása is esetleg nagyobb lesz – mindez pedig az adott cég versenyképességét növelheti.

Akit érdekel, hogy hogyan látja néhány munkáltató a távmunkát, illetve, hogy mennyire van elterjedve a forma nálunk, az olvassa el ezt a cikket. (Apropó, tud konkrét információkat az első bekezdésben említett projektekről? Nagyon érdekelne.)

Jónak kell lenni

Ma találtam, olvassátok el!

A középszer kényelmessége

Mert a járt utat néha el kell hagyni a járatlanért, minden népi bölcsességnek ellentmondva.

Cikkajánló: Munka-magánélet kismamaként: jó és rossz stratégiák

Ha csak otthon vagy a gyermekeiddel, nagyobb az esélyed a depresszióra. Ha egyformán próbálsz a munkahelyeden és otthon is teljesíteni, jók a kilátásaid mindenféle pszichés betegségre. Megoldás az a sokak által keresett arany középút lenne, amit nem olyan könnyű megtalálni, főleg nem egyedül.

A hrportal-on megjelent cikkben azonban konkrét ötletekkel is találkozhatunk; hogyan segítheti a környezete a kismamát, hogy ne Münchhausen báróként kelljen saját magát kihúznia ebből a nehéz helyzetből. Egy-egy cég, egy-egy sajátos megoldás; a gyakorlatban kipróbáltak és beváltak, azonban nem általánosan elterjedtek; pedig néha csak egy-egy kisebb átszervezést igényelnek a munkaadótól.

Cikkajánló: Munkahelyi esélyegyenlőségi kutatás

A kisgyermekes munkavállaló megbízható, terhelhető és lojális. Ugyanígy a 45 évét betöltő munkavállaló.

A FigyelőNeten és a Rész és Távmunka portálon is olvasott felmérésben, mely ezt a kedvező eredményt hozta ki végül tízezren vettek részt; a kutatók 1000 versenyszférában dolgozó céget, 100 közintézményt és 90 civil szervezetet kerestek fel. A kutatás vizsgálta a munkahelyi kiválasztást, a nemek közötti bérkülönbségek alakulását, a törvényi védelem valódi védelmét, s az esélyegyenlőségi terv létét/nemlétét a munkáltatóknál.

Olvassátok el felmérést, érdekes dolgok derülnek ki belőle. Az esélyegyenlőségi terv jogszabályi szövegét pedig közzéteszem (Mt. 70/A. §, forrás: net.jogtar.hu)

Esélyegyenlőségi terv

70/A. § (1) A munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet - szakszervezet hiányában az üzemi tanács - együttesen, meghatározott időre szóló esélyegyenlőségi tervet fogadhat el.

(2) Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen

a) a nők,

b) a negyven évnél idősebb munkavállalók,

c) a romák,

d) a fogyatékos személyek, valamint

e) a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók

foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat.

(3) Az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges különleges személyes adatok csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatása alapján az esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetőek.

(4) Az esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell

a) a fogyatékos személyek akadálymentes munkahelyi környezet megteremtését biztosító külön intézkedésekről, valamint

b) a munkáltató szervezetén belüli, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos eljárási rendről.

Cikkajánló: A nőknek otthon a helyük??

A gerillaoneletrajz.hu-t már korábban is ajánlottam a Goldenblog verseny kapcsán, most erről szeretnék egy cikket kiemelni, s mindenkinek a figyelmébe ajánlani. Noha az írás nem friss, már több, mint egy éve írta a blog szerzője, aktualitásából mit sem vesztett.

Nagy a munkanélküliség – vajon tényleg az a megoldás, ha a problémásnak számító munkavállalók egy csoportját igyekszünk távoltartani a munkaerőpiactól?

Kevés gyerek születik – s ennek beláthatatlan hatásai lesznek a nem is olyan távoli jövőben – vajon megoldható-e a probléma a nők otthonmaradásával, azaz több kedvük lesz-e szülni, ha nem dolgoznak a gyermeknevelés mellett?

Mennyire általános, hogy a nőknek családi állapotukra, gyermekeikre vonatkozó kérdéseket tesznek fel az állásinterjún, noha ezt a jogszabály tiltja?

Megoldás-e a részmunkaidős foglalkoztatás a problémára?

Ezek a kérdések merültek fel bennem a cikk elolvasása után. Érdemes elolvasni a kommenteket is, jó kis körképet adnak együtt a mai magyar valóságról.

Cikkajánló: Mennyit keres/het ma egy nő?

A hrportal-on jelent meg ez a cikk, mely nemcsak a fizetések nemek szerinti megoszlásáról szól, hanem rövid kitekintést ad a női munkavállalásra is; az ’50-es évektől egészen napjainkig. Bár a cikk terjedelme miatt nem alkalmas arra, hogy a női foglalkoztatottság összetett kérdését több szempontból is megvizsgálja, mégis sok érdekes kérdést felvet: külön tanulmányt érdemelnének az elnőiesedett szakmák, de hosszan lehetne írni azokról a területekről, melyek valahogy zárva maradnak a nők előtt.

S természetesen megemlíti azt a problémát is, mely mostanában – a Munka törvénykönyvének tervezett változtatása során is – szinte minden nap előtérbe kerül: a női munkavállalás és a gyermekvállalás összeegyeztetésének nehézségeit. Ehhez a témához szeretnék ajánlani egy ILO háttértanulmányt is, mely eredetileg a már korábban említett 2000. évi 183. számú Egyezményhez készült: A jövő védelmére. Anyaság, apaság, munka. Remélem, ennek a tanulmánynak a mondanivalója majd a jövő törvényalkotásában is megjelenik.

Hallottatok már a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesületről?

Őszintén bevallom, én most találkoztam először a nevükkel. A hrportal-on van egy cikk, melyben az egyesület elnöke, Rudas László beszél a kismamák munkába állásának nehezítő tényezőiről. A cikk egyébként a Járulékkedvezményekkel támogatnák a kismamák visszatérését címet viseli, amely nem a legszerencsésebb a tartalmat tekintve, ugyanis Rudas László ennél sokkal többről beszél; azért ajánlom ezt az írást mindenképpen, mert szinte végig bólogattam, ahogy elolvastam: igen, igen, ez már bennem is megfogalmazódott, ezt éreztem.

Az első a TGYÁS, GYED időszaka alatt felgyülemlett szabadság kérdése; noha most már ezt is lecsökkentették, még mindig egy év után jár a szabadság a munkába visszatérő kismamának – amit a munkáltató fizet. Egyfelől szép gesztus a jogalkotó részéről, hogy elismeri ezt az időszakot munkában töltött időnek (az is), noha csak részlegesen, de a finanszírozást meghagyja a munkáltatónak, akinek ez egy újabb púp a hátán, s valljuk be, a munkavállaló gyermekvállalásából ő közvetlenül nem profitál.

A másik az az időszak, amiről már én is írtam korábban: a magyar állam sokak szerint szokatlanul bőkezű a gyermeket vállaló munkavállalókkal, mikor igen hosszan biztosítja nekik a TGYÁS, GYED ellátást, noha nem alanyi jogon, hanem egyre szigorúbb feltételeket szab. Viszont ezek az ellátások jóval magasabb összegűek az alanyi jogon járó GYES-nél, ezért kevesen mondanak le róluk, ha fel is merülne valami munkavállalási lehetőség. Ugyanis, míg ezek az ellátások járnak, addig semmilyen már jogviszonyból nem lehet bevétele a jogosultnak (kivéve egy nagyon szűk kört: egyes szerzői jog alá eső bevételeket.) Ezért vagy nem él a jogosult kismama az esetlegesen felmerülő lehetőségekkel, vagy ha van rá mód, akkor feketén mégis megteszi – de mindenképpen a későbbi munkavállalás akadály lehet ez a konstrukció. Kívánatos lenne, ha korlátozott mértékben ugyan, de mégis lehetne egyéb tevékenységet végezni a TGYÁS, GYED felvételével egyidejűleg.

S csak utoljára beszél a járulékkedvezményekről (ezért sem értem a címet), mely egyébként már részlegesen megvalósult; itt konkrétan a GYES mellett munkát vállalókról van szó.

Ahogy olvastam, egyre inkább az az érzésem támadt, hogy igazából az egész rendszert kéne a legkisebb részletekig áttekinteni: először a juttatási rendszert, aztán a munkaerőpiacon való elhelyezkedést segítő eszközöket átnézni, a gyermekek nappali elhelyezését biztosító intézményrendszert fejleszteni (s most nem is feltétlenül az óvodai-bölcsődei férőhelyek bővítésére gondolok, az a jelen körülmények között utópisztikus, hanem arra, hogy a civil kezdeményezéseket, családi napköziket, szülők önszerveződő megoldásait hogyan lehetne támogatni.) S nem mindig egy-egy elemét változtatni ennek a bonyolult, komplex rendszernek (aztán csodálkozni, hogy az nem hozza meg a kívánt eredményt, s visszavonni az intézkedést.)

Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület: http://www.fbn-h.eu/

Cikkajánló: Meddig járjon felmondási védelem a kismamáknak?

A nyári uborkaszezont alaposan felkavarta a Munka törvénykönyvének tervezett változása: ennek terméséből szeretnék most ajánlani egy cikket, mely a hrportal.hu-n jelent meg a fenti címmel. A felmondási védelemnek arról a sajátos esetéről szól, mely a három év alatti gyermeket nevelő szülőket illeti meg, abban az esetben, ha gyermekük hároméves kora előtt visszamennek eredeti munkahelyükre dolgozni, vagy új munkahelyen helyezkednek el. Az írás szerzője szerint e védelemnek ez a fajtája erősen vitatható, mivel indokolatlan előnyt ad a kisgyermekes szülőknek a többi munkavállalóval szemben; nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak tartja ezt a megoldást a magyar munkajogban.

Érdemes rajta elgondolkodni: ugyan nagy biztonságot ad ez a felmondási védelem, de vajon nem lesznek ezáltal a kisgyermekes szülők (elsősorban a nők) túl rizikós munkaerőnek minősítve?

Cikkajánló: Kevés nő dolgozik teljes állásban a világon

Ezzel a címmel jelent meg egy cikk a hrportal.hu-n, mely az ELTE Társadalomtudományi Karának hírlevele alapján készült, s egy kis kitekintést ad nemzetközi szinten: hol, milyen arányban dolgoznak a nők, mekkora körükben a munkanélküliség. A címhez érkezett egy hozzászólás is, mely frappáns kiegészítés a cikkhez: „Aki viszont dolgozik, például Magyarországon, az nem nyolcat húz le, a tizenkettő reálisabb.”

Cikkajánló: Ördögi kör

„A társadalom és a gazdaság ezzel együtt a mai napig megfizettetik a nőkkel a biológiai szerepüket: a gyerekszülés és – gondozás miatt alacsonyabb beosztásban, kevesebb pénzért, kevésbé biztos munkahelyeket ad nekik.”

Idézet a cikkből, mely arról az ördögi körről szól melybe a gyermekvállalással együtt sok nő belekerül: mivel az otthon végzett munkájuknak nincs igazán pénzben kifejezett ellenértéke, ezért rá vannak szorulva, hogy valaki eltartsa őket, szerencsétlen szituációban kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Ha munkát vállalnak, akkor viszont feltételezik, hogy az otthoni (meg nem fizetett) feladatok is őket terhelik jórészt, ezért nem fognak jól fizetett, felelősségteljes állásokat kapni, mely miatt érdemes lenne a családi munkamegosztást átszervezni.

Cikkajánló: Soha nem késő az újat felfedezni magunkban

Az az igazság, hogy megint egész másról akartam írni, konkrétan az új alkotmány anyasággal foglalkozó egyik passzusát akartam egy kicsit körüljárni. Azonban ahogy megnyitottam a facebook-ot, ez a bejegyzés mosolygott rám egyik kedvenc blogomról, melyet Csermely Péter jegyez. Elolvasás után annyira nagy hatással volt rám, hogy úgy éreztem, minden más témát félretol, s meg kell itt is osztanom az élményt. Ahogy a bejegyzésben is szerepel: ismerjük fel az elképesztően nagy tartalékokat magunkban, éljünk velük lehetőségeink szerint; s ha ez sikerül, akkor jobb munkaerők is leszünk.