Oldalmegjelenítések száma az elmúlt hónapban

2011. szeptember 29., csütörtök

A vasalás egy pokol

Próbálják meg jól érezni magukat, mert az nagyon fontos a gyereknek. Tudjuk, hogy a gyerekek kiszívják a vérünket, rágják a húsunkat. Ez így van, ezért meg kell néha szabadulni tőlük. Időként kell, hogy anya is szabadon lélegezzen, elmenjen a férjével vacsorázni, moziba, hogy aztán a gyerek újra egy pihentebb, rághatóbb anyát kapjon vissza. Nagyon fontos, hogy az anya jól legyen. Hogy tudjon örülni az életnek és a gyereknek, és ne csak szenvedjen tőle és a rengeteg tennivalótól.

Könyörögve kérem az anyákat, hogy ne vasaljanak, mert a vasalás egy pokol. Nem lehet úgy háztartást vezetni, mint régen, amikor nagycsaládok éltek együtt, és amikor háztartási alkalmazottak voltak. Legyen rendetlenség a lakásban, legyen kedély az otthonban, lustálkodjon, pihenjen az anya. Ne adja át magát ezeknek a hajszolásoknak, amit a külvilág és nem egyszer, mi férfiak szeretnénk kipréselni a nőkből.”

A fenti szavakat Vekerdy Tamás üzente az édesanyáknak; a részlet egy hosszabb beszélgetésből való, ezek a sorok zárták az interjút. Annyira népszerű lett, hogy szinte minden második ismerősöm – s gondolom, nem voltam ezzel egyedül – megosztotta, így számtalanszor elolvashattam. Rengeteg embernek tetszett, ezt is láttam. Egyébként nekem is, azért is teszem fel a blogra; no meg azért is, mert – még ha első olvasatra nem is látszik – de igen sok köze van a női munkához, mely sokszor olyan, mint Sziszifuszé, azaz csak nem jön el a várva várt könnyebbség, a lazítás ideje, nem szűnnek meg a tennivalók. Egy csomó kötelesség alól persze nem lehet kibújni, de vajon nincs köztük olyan, amely kis ügyességgel akár átszervezhető lenne, s ha megszabadulnánk tőle, akkor élhetőbb életet tudnánk magunk és környezetünk számára is teremteni?

Cikkajánló: Munka-magánélet kismamaként: jó és rossz stratégiák

Ha csak otthon vagy a gyermekeiddel, nagyobb az esélyed a depresszióra. Ha egyformán próbálsz a munkahelyeden és otthon is teljesíteni, jók a kilátásaid mindenféle pszichés betegségre. Megoldás az a sokak által keresett arany középút lenne, amit nem olyan könnyű megtalálni, főleg nem egyedül.

A hrportal-on megjelent cikkben azonban konkrét ötletekkel is találkozhatunk; hogyan segítheti a környezete a kismamát, hogy ne Münchhausen báróként kelljen saját magát kihúznia ebből a nehéz helyzetből. Egy-egy cég, egy-egy sajátos megoldás; a gyakorlatban kipróbáltak és beváltak, azonban nem általánosan elterjedtek; pedig néha csak egy-egy kisebb átszervezést igényelnek a munkaadótól.

2011. szeptember 26., hétfő

A jövő védelmére: Anyaság, apaság, munka

A Magyarországon is ratifikált 2000. évi 183. számú Egyezményhez készült ez a háttértanulmány; többedszerre olvasom végig, s mindig az az érzésem, hogy igen! igen! erről van szó. A tanulmány az anyaságot elsősorban a munkavállalás szempontjából vizsgálja; azaz hogyan valósulhat meg a biztonságos gyermekvállalás, hogyan kell védeni a várandós nők, illetve a szülési szabadságon, majd gyermekgondozási szabadságon lévő nők érdekeit. Nagyon fontos megállapítás, hogy mivel a gyermekek vállalása az egyéni elhatározáson túl össztársadalmi érdek is, ezért kell megakadályozni, hogy az anyaság a nők elleni diszkrimináció forrása legyen; ennek pedig előfeltétele, hogy ne egyedül a munkáltatókra terheljék a női munkavállalók gyermekvállalásával együttjáró költségeket, illetve, hogy az apák is egyre nagyobb szerepet vállaljanak a gyermekek körüli teendőkből.
Mindenképpen ajánlom olvasásra; külön érdekessége, hogy az egyes állításokhoz kapcsolódóan egy-egy ország gyakorlatát is bemutatja.

Lásd még: http://eznoimunka.blogspot.com/2011/09/cikkajanlo-mennyit-kereshet-ma-egy-no.html

2011. szeptember 23., péntek

Konferencia: Nők a családban, a munkahelyen és azon is túl

A fenti címmel rendez konferenciát a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség 2011. szeptember 29-én, 10.30-17 óráig. A konferencia helyszíne: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Az eseményre a Magyar-Lengyel Európai Uniós Elnökségi Év keretein belül kerül sor; elsősorban a női esélyegyenlőség kérdéseit, a női munkavállalás nehézségeit tárgyalják a magyar és angol nyelvű előadásokon. További információ a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség honlapján található.

2011. szeptember 22., csütörtök

Kiútprogram, avagy a legszegényebbek is segítséget kapnak vállalkozásuk beindításához

Mikrohitel, mentor, ingyenes segítség a könyvelésben –a másik oldalon pedig szerény anyagi körülmények közül érkező vállalkozó-jelöltek.
A mai, sokszor kilátástalannak tűnő munkaerőpiaci helyzetben ez a program segítséget nyújthat a legszegényebbeknek, hogy saját ötleteiket valósítsák meg, s ezzel legyenek életképesek a versenyszférában. A kezdeményezés hátterében ott van a bangladesi modell, azaz a Muhammad Junusz által kitalált mikrohitelezés, mely nagyon sokaknak segített. A Kiútprogram azonban nem teljesen ugyanaz; a szervezők igyekeztek a magyarországi viszonyokra alkalmazni azt a sokrétű segítséget, melyet a mentoráltaknak nyújtanak. Működési területük jelenleg a főváros VIII. kerülete, és a legszegényebb megye, Borsod-Abaúj – Zemplén.
Nézzétek meg a honlapjukat, az apró sikertörténeteket, érdemes!

2011. szeptember 21., szerda

Cikkajánló: Munkahelyi esélyegyenlőségi kutatás

A kisgyermekes munkavállaló megbízható, terhelhető és lojális. Ugyanígy a 45 évét betöltő munkavállaló.

A FigyelőNeten és a Rész és Távmunka portálon is olvasott felmérésben, mely ezt a kedvező eredményt hozta ki végül tízezren vettek részt; a kutatók 1000 versenyszférában dolgozó céget, 100 közintézményt és 90 civil szervezetet kerestek fel. A kutatás vizsgálta a munkahelyi kiválasztást, a nemek közötti bérkülönbségek alakulását, a törvényi védelem valódi védelmét, s az esélyegyenlőségi terv létét/nemlétét a munkáltatóknál.

Olvassátok el felmérést, érdekes dolgok derülnek ki belőle. Az esélyegyenlőségi terv jogszabályi szövegét pedig közzéteszem (Mt. 70/A. §, forrás: net.jogtar.hu)

Esélyegyenlőségi terv
70/A. § (1) A munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet - szakszervezet hiányában az üzemi tanács - együttesen, meghatározott időre szóló esélyegyenlőségi tervet fogadhat el.
(2) Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen
a) a nők,
b) a negyven évnél idősebb munkavállalók,
c) a romák,
d) a fogyatékos személyek, valamint
e) a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók
foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat.
(3) Az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges különleges személyes adatok csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatása alapján az esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetőek.
(4) Az esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell
a) a fogyatékos személyek akadálymentes munkahelyi környezet megteremtését biztosító külön intézkedésekről, valamint
b) a munkáltató szervezetén belüli, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos eljárási rendről.

2011. szeptember 20., kedd

GYED alatt járó szabadság (mikortól és mennyi)

2011. augusztus 1-jén lépett hatályba az Mt. azon módosítása, mely a felére csökkentette a GYED alatti fizetett szabadság mértékét. Mint ismeretes, eddig az időpontig a szülési szabadság idejére (168 nap) és a gyermeknevelésre kiadott fizetés nélküli szabadság első évére (mely tipikusan a GYED első éve) járt fizetett szabadság. A módosító jogszabály (a 2011. évi CV. törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról) augusztus elsején a fizetés nélküli szabadság ideje alatt járó szabadságot csökkentette a felére, tehát augusztus elsejétől a szülési szabadság időtartamára és a gyermekgondozás céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár fizetett szabadság. (Mt. 130. § (2) bekezdés c) pont, melyet a 2011. évi CV. törvény 9. §-a módosított.)

Idáig világos is; mostantól a fele jár. De mi lesz azokkal, akik éppen közben vannak? Nekik még a régi jogszabály szerint számítják, vagy váratlanul a lecsökken a szabadságuk, melyre esetleg számítottak?
A módosító törvény egyik alkalmazási szabálya adja meg rá a választ (2011. évi CV. 22. § (5) bekezdés) E szerint az új számítást a módosító törvény hatályba lépése után (2011. augusztus 1-je) megkezdett GYED esetében lehet alkalmazni. Újabb változás, hogy a felek megegyezése alapján ennek a szabadságnak a pénzbeli megváltását is lehet kérni; tehát megváltani csak a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára vonatkozó szabadságot lehet, s ez a szabály csak módosító törvény hatályba lépése (2011. augusztus 1-je) után lejáró fizetés nélküli szabadság esetében alkalmazható.

Törvények: 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről; 2011. évi CV. törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

2011. szeptember 19., hétfő

Szolgálati közlemény III.

Ezúttal nem szabadságra megyek, hanem egy szomorú bejelentést kell tennem: itt a blogon is közzétettem olyan pályázatokról szóló felhívást, melyek végül nem bizonyultak valódinak; azaz többen, akik jelentkeztek a képző vállalkozás által meghirdetett tanfolyamokra, nem azt kapták, amire pályáztak; OKJ-s tanfolyam helyett csak a munkaügyi központ által bejegyzett tanfolyamokat, melyekről csak tanúsítványt adhatnak, bizonyítványt nem.
Mivel a hirdetés teljesen megbízható forrásból jött, ezért én is boldogan tettem közzé, tudván, hogy a mostani időkben igen nagy kincs egy-egy ingyenes képzési lehetőség, mely segít talpon maradni a munkaerőpiacon. Korábban is kaptam már hasonló pályázatokról értesítést ebből a forrásból, s mind-mind hasznosnak, valódinak bizonyult, több embernek segített; ezért is gondoltam, hogy most szélesebb körben nyilvánosságra hozom ezt a lehetőséget. Sajnos, ezúttal rosszul sült el; ígérem, a jövőben nem korábbi tapasztalatokra támaszkodom, hanem a teljesen megbízhatónak tűnő lehetőségek esetében is utánajárok az eredetének; elnézést kérek mindazoktól, akiknek – ha közvetve és jó szándéktól vezérelve is – de kellemetlenséget okoztam. Számomra is jó lecke volt.

Cikkajánló: A nőknek otthon a helyük??

A gerillaoneletrajz.hu-t már korábban is ajánlottam a Goldenblog verseny kapcsán, most erről szeretnék egy cikket kiemelni, s mindenkinek a figyelmébe ajánlani. Noha az írás nem friss, már több, mint egy éve írta a blog szerzője, aktualitásából mit sem vesztett.
Nagy a munkanélküliség – vajon tényleg az a megoldás, ha a problémásnak számító munkavállalók egy csoportját igyekszünk távoltartani a munkaerőpiactól?
Kevés gyerek születik – s ennek beláthatatlan hatásai lesznek a nem is olyan távoli jövőben – vajon megoldható-e a probléma a nők otthonmaradásával, azaz több kedvük lesz-e szülni, ha nem dolgoznak a gyermeknevelés mellett?
Mennyire általános, hogy a nőknek családi állapotukra, gyermekeikre vonatkozó kérdéseket tesznek fel az állásinterjún, noha ezt a jogszabály tiltja?
Megoldás-e a részmunkaidős foglalkoztatás a problémára?

Ezek a kérdések merültek fel bennem a cikk elolvasása után. Érdemes elolvasni a kommenteket is, jó kis körképet adnak együtt a mai magyar valóságról.

2011. szeptember 16., péntek

Az új Munka törvénykönyve mégsem lesz akkora visszalépés a kismamáknak?

Az alábbi írás alapja egy kedves ismerősöm igen hasznos akciója; még nyáron került szóba köztünk az Mt. lehetséges változása, majd ő úgy döntött, hogy alaposan utánajár a terveknek, megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, s magyarázatot kért a sajtóban megjelenő hírekre. Az ő összefoglalóját olvashatjátok a kezdeményezés során létrejött tájékoztatásról; mivel a tervek sokkal biztatóbbak annál, ahogy megismerhettük eleinte őket, reméljük a legjobbakat: talán az új Mt. mégsem lesz annyira borzasztó (s talán a döntéshozók is a jövőben jobban kommunikálják a változásokat.)

Az elmúlt hónapokban a nyári uborkaszezont alaposan felkavarta a Munka törvénykönyvének tervezete, mely kikerült a nagyközönség elé is. Noha kormányoldalról sokszor hangsúlyozták, hogy alapvetően egy tervezetről van szó, tehát még semmi sem biztos, mégis nagy felzúdulást váltott ki több változás, így az alábbi pontok is:

A tervezet szerint a
- A rendes felmondást a gyerek 3 éves kora előtt is lehetne közölni – igaz, amennyiben a gyerek 3 éves koráig az anyuka nem megy vissza dolgozni, a felmondás ellenére csak a 3 év leteltével lehetne ténylegesen megszüntetni a munkaviszonyát.
- Ha már hamarabb visszament dolgozni, akkor a korábbi, a gyerek 3 éves koráig, a munkába visszaállástól független védelem nem illette volna meg.
- Korábban a védelmi időszak lejárta után még 30 napig nem lehetett közölni a felmondást – a tervezet szerint a 3 év lejártával azonnal meg lehet ezt tenni.
- Az apaszabadság fizetés nélkülivé vált volna.

(A GYED időszakára járó szabadság lerövidítése sajnos már tény, az idén július 31-e után kezdődött GYED-ekre már ez vonatkozik, tehát 2011. augusztus elsejétől csak a szülési szabadság időtartamára és a GYED első hat hónapjára jár fizetett szabadság.)

A fenti tervekkel kapcsolatban érthetően nagy volt a felháborodás a szakszervezetek, illetve a kismamákat képviselő egyéb szervezetek körében, amire válaszul megjelent egy nyúlfarknyi nyilatkozat, miszerint a kismamák munkajogi védelme megmarad – mindenféle részletezés, magyarázat nélkül.

Tekintettel arra, hogy biztosat senki nem tudott, és egyéb forrásból információt szerezni nem tudtam, legfeljebb rémhírek keringtek, gondoltam, egyenesen a döntés előkészítőihez fordulok, és biztos forrásból tájékozódom.

Írtam egy levelet az NGM által megadott e-mail címre, amiben felkértem őket, hogy sürgősen adjanak információt a tervezetről, mivel elkezdtem egy tiltakozást szervezni a negatív változások ellen, de nyilvánvalóan csak akkor folytatom, ha van értelme. A sajtóhír alapján lehet, hogy már nincs is mi ellen tiltakozni.

A sok negatív tapasztalat után egy igazán pozitív élmény ért: valóban reagált is az NGM, elkérték a telefonszámomat, majd Kardkovács Kolos helyettes államtitkár személyesen hívott fel, hogy tájékoztasson a változtatásokról.

Meg kell, hogy mondjam, nagyon készséges és kellemes beszélgetőpartner volt, de ami ennél sokkal fontosabb: a beszélgetés alapján úgy tűnik, igazán jó dolgokon gondolkodnak – nagy kár, hogy ebből a közvélemény felé nem sok jön át, a korábbi javaslat által keltett rossz szájízt nincs, ami elvegye.

Kardkovács úr tájékoztatott arról, hogy megmarad a gyerek 3 éves koráig tartó felmondási tilalom az anyukák javára, amely független attól, hogy az édesanya visszament-e a három év letelte előtt dolgozni. Megmarad a szoptatási munkaidő kedvezmény, illetve a humán reprodukciós eljárásokban részt vevők felmondási tilalma is.

Ami rossz hír volt; a 30 napos plusz védelem sajnos tényleg megszűnik – ez egyébként szerintem nagy butaság, mivel személyesen ismerek olyat, akinek fel akartak mondani, már senki nem ismerte őt, teljesen lecserélődött a csapat, majd visszament dolgozni, és pontosan az alatt a 30 nap alatt bizonyította be újra, hogy rátermett és jó munkaerő. Az illető a mai napig (az eset óta közel 10 év telt el) szolgálja tovább a munkahelyét, kölcsönös megelégedésükre.

Az apaszabadság fizetés nélküli szabadsággá alakításával kapcsolatban Kardkovács úr azt mondta, hogy ez egy félreértés volt, ugyanis a munkáltató szempontjából ez ma is fizetés nélküli szabadság, a TB fizeti a munkavállaló számára azt a bizonyos 5 napot. Ezen állítólag nem akartak változtatni, csak a megfogalmazást tették egyértelművé – nem igazán értem, hogy ha ez így van, akkor miért nem kommunikálták ezt a nagy felháborodásra reagálva egyértelműen. Szerintem sokan még mindig abban a hitben élnek, hogy ezt a kedvezményt el akarják venni.

A fent említett „jó dolgok” a következők:
1) Az apák is dolgozhassanak részmunkaidőben, függetlenül attól, hogy az anya élt-e ezzel a lehetőséggel, vagy sem.
2) A szülői pótszabadságot meg lehessen osztani – megjegyzem, én eddig is azt hittem, hogy gyerekenként meg lehet osztani, de állítólag ezt rosszul értettem.
3) Atipikus foglalkoztatási formák bevezetése: munkakör megosztás, illetve behívás alapján történő munkavégzés (lásd: http://hvg.hu/karrier/20110815_atipikus_foglalkoztatas_Munka_torveny)
4) „Szabadság kontó” bevezetése, vagyis a túlmunkát nem csak annak megfizetésével, hanem a munkaidő lecsúsztatásával is lehet kompenzálni, hogy a kiesett időt a családdal tudja tölteni a munkavállaló.

Azt gondolom, hogy ezek jó ötletek, sajnálom, hogy nem kapott nagyobb teret a sajtóban ezeknek a pozitívumoknak az elemzése, ismertetése. Számomra legalábbis eddig leginkább a negatívumok jöttek át, erőteljesen lerontva ezzel az egész munka hitelét. Éppen ezért javasoltam a helyettes államtitkár úrnak, hogy koncentrálhatnának többet a javaslat ismertetésére, népszerűsítésére, mert, hogy (némi módosítással) klasszikussal éljek, nem elég jónak lenni, annak is kell látszani.

A törvényt egyébként ősszel szeretnék tárgyalni, de tekintettel a jelentős változásokra, hosszabb ideig tartana a hatályba lépése.

Úgy gondolom, hogy ha már rendesen részt vettem a javaslat elleni hangulatkeltésben, akkor most tartozom azzal, hogy beszámolok a pozitív tapasztalatomról is.

2011. szeptember 14., szerda

Cikkajánló: Mennyit keres/het ma egy nő?

A hrportal-on jelent meg ez a cikk, mely nemcsak a fizetések nemek szerinti megoszlásáról szól, hanem rövid kitekintést ad a női munkavállalásra is; az ’50-es évektől egészen napjainkig. Bár a cikk terjedelme miatt nem alkalmas arra, hogy a női foglalkoztatottság összetett kérdését több szempontból is megvizsgálja, mégis sok érdekes kérdést felvet: külön tanulmányt érdemelnének az elnőiesedett szakmák, de hosszan lehetne írni azokról a területekről, melyek valahogy zárva maradnak a nők előtt.
S természetesen megemlíti azt a problémát is, mely mostanában – a Munka törvénykönyvének tervezett változtatása során is – szinte minden nap előtérbe kerül: a női munkavállalás és a gyermekvállalás összeegyeztetésének nehézségeit. Ehhez a témához szeretnék ajánlani egy ILO háttértanulmányt is, mely eredetileg a már korábban említett 2000. évi 183. számú Egyezményhez készült: A jövő védelmére. Anyaság, apaság, munka. Remélem, ennek a tanulmánynak a mondanivalója majd a jövő törvényalkotásában is megjelenik.

2011. szeptember 12., hétfő

Tüntetés a munkajogi változások ellen

Éppen most zajlik a „Ne tovább” elnevezésű tüntetés, melyet négy szakszervezet szervezett a Parlament köré; így akarják tiltakozásukat kifejezni az Mt. munkavállalókat hátrányosan érintő módosításai, illetve a már hatályba lépett intézkedések ellen. Az eseményt szervező négy szakszervezet (Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) a tüntetés végén petíciót ad át a parlamenti frakcióknak, melyben szintén tiltakozásukat fejezik ki.

Itt olvastam még róla: ATV honlapja

2011. szeptember 11., vasárnap

A diszkrimináció tilalma (avagy terhességi teszt munkába állás előtt)

Magyarország a 2004. évi CXI. törvénnyel hirdette ki az ILO 2000. évi 183. számú Egyezményét, mely az anyaság védelméről szól (s melyről még a későbbiekben bővebben is szeretnék írni.) A 8. és 9. cikk ír a munkaviszony védelméről, illetve a megkülönböztetés tilalmáról; ebben szerepel az a tilalom is, mely kimondja, hogy tilos terhességi tesztet vagy ilyen tesztről igazolást kérni akkor, amikor egy nő foglalkoztatásra jelentkezik, kivéve, ha olyan munkakörről van szó, mely a nemzeti jogszabályok értelmében tilos vagy kockázatos terhes vagy szoptató anyák esetében, vagy felismert, illetve jelentős kockázatot jelent a nő vagy a gyermek egészségére.

Magyarország tehát egy nemzetközi egyezményhez csatlakozva garantálja ezt a védelmet a nőknek. Nemzeti jogszabályait pedig az aláírt és elfogadott nemzetközi szerződésekhez kell igazítania. Mindezt azért tartottam különösen fontosnak megemlíteni, mert az elmúlt hónapokban sok-sok hír felröppent a Munka törvénykönyvének változásaival kapcsolatban, köztük az is, hogy vajon a jövőben kérhet-e a munkaadó terhességi tesztet a leendő munkavállalótól. Még pontosan mindig nem tudjuk, hogy az új szabályok hogyan kezelik ezt a problémát, de az ILO-féle nemzetközi szerződés akkor is hatályban lesz; talán ez némileg megnyugtató hír ebben az esetben.

2011. szeptember 8., csütörtök

Cikkajánló: Vicces és kellemetlen helyzetek önéletrajzban, állásinterjún

Ugyan nem friss cikket ajánlok, mert két éve került fel a hremberieroforras.network.hu oldalra, de érdemes elolvasni. Bár azt mondják a szakemberek, hogy mindenképpen érdemes valami egyedit és szokatlant is felmutatnunk, hogy megjegyezzék az önéletrajzunkat az álláskeresési procedúra alatt, s kitűnjünk valahogy a jelentkezők tömegéből, azért van egy bizonyos határ, amit nem érdemes túllépni. Jó szórakozást kívánok a cikkhez!

2011. szeptember 7., szerda

Egészséges részmunkaidő

Érdekes kutatásról számol be a Gyermekévek magazin (a cikk régebben, 2010. március 10-én jelent meg); ausztrál kutatók 2500 gyermek adatai alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a részmunkaidőben dolgozó anyák gyermekei egészségesebbek, mint azok a gyermekek, akiknek édesanyjuk teljes munkaidőben, otthontól távol dolgozik. A cikk ír arról is, hogy milyen egészségi paramétereket vizsgáltak, s hogy a kutatás során megpróbálták kiszűrni az eredményt befolyásoló egyéb tényezőket is. A kutatást végző munkacsoport megállapítása szerint a kapott eredmény egyértelműen arra utal, hogy a részmunkaidős megoldás nagyobb teret biztosít a gyermekekkel való foglalkozásra és nevelésre (hozzáteszem, az eredményt látva, ezt az együtt töltött időt ezek szerint a szülők lényeges többsége hasznosan tölti el), s biztosítja az anya számára, hogy anyai és egyéb választott hivatását könnyebben össze tudja hangolni.

2011. szeptember 6., kedd

Hasznos oldalak 9.

A Goldenblog szakértői blogok kategóriájában böngésztem a többieket, s igen hasznos oldalakra bukkantam, melyeket ezúton is ajánlanék (s egyúttal mindenkinek köszönöm a szavazatokat is J)

Ha igazán hasznos tippeket szeretnél kapni álláskeresésnél, önéletrajzírásnál, akkor nézd meg a Gerilla Önéletrajz blogot (a Goldenblog 2011 versenyen ezüstérmet nyert!).

Hasonló oldal az Álomállás és Karrier, melynek egy-egy blogbejegyzése szintén az álláskeresés egyes állomásaival, a közben felmerülő problémákkal foglalkozik.

S végül a Dolgozó mami blog, ahol egy jelenleg kisgyermekes HR tanácsadó ír saját tapasztalatairól; egyben segíteni is szeretne a blogon keresztül a sorstársaknak.

2011. szeptember 5., hétfő

Szerződés a leendő diplomásokkal – avagy legyen haszna belőled a támogató közösségnek is

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár felvetése szerint, aki államilag finanszírozott képzésre jelentkezik, azzal a jövőben egyfajta szerződést kötnének. E szerint, ha a diploma megszerzése után rögtön külföldre távozik, akkor vissza kell fizetnie képzésének költségeit.

Eddig a hír, melyet ma több helyen hallottam (pl. MR1 Kossuth Rádió, Reggeli Krónika), s több helyen olvastam is: (pl. a hrportal-on.) Egy valós problémát kíván ez az ötlet megoldani; valóban, egyes szakmákban elég nagy méreteket öltött a külföldre vándorlás; többek között az igen költséges képzésű orvosi szakmában is. Nyilván egy társadalomnak sem éri meg, hogy drága pénzen olyan szakembereket képez ki, akik aztán máshol keresik a szerencséjüket – s így más országnak lesz haszna belőlük, máshol adóznak, idegen környezetben profitálnak a tudásukból.
De vajon egy ilyen szerződés képes-e itthon tartani a diplomásokat, akik nyilván azért mennek el, mert a hazai munkaerőpiacon sokkal rosszabb kilátásaik vannak, mint külföldön? Nem lenne- e sokkal célravezetőbb, ha minél több energiát fordítanánk arra, hogy eszükbe se jusson elmenni, főleg nem végleg külföldre költözni? Ha megfelelőjövő várná a képzett szakembereket, akkor nem kellene semmiféle szerződéssel megkötni őket: maguktól maradnának itt, s tudásukból itt keletkezne haszon, nem másutt.

2011. szeptember 3., szombat

„Tudatos indulás, sikeres folytatás” – ingyenes képzési lehetőség Nyíregyházán és Székesfehérváron

A SEED Alapítvány szervezi ezt a képzést, tréning vállalkozást tervező nők számára. A képzés során a jelentkezők ingyenesen vehetnek részt az egyes alkalmakon, s nem kell térítést fizetni a képzési anyagokért sem.
Bővebb információ, jelentkezés a honlapon olvasható.

2011. szeptember 2., péntek

Népszavazás

Egyszer volt egy szociális konzultáció, melyben a népet kérdezték meg sorsdöntő kérdésekről; ennek eredménye elvileg megjelenik a jövő törvényhozásában is, ha jóindulatú akarok lenni, akkor azt mondom, hogy ezért marad meg a védett kor intézménye a Munka törvénykönyvében, ha éppen kevésbé jóindulatú kedvemben vagyok, akkor lehet, hogy a konzultáció eredménye az is, hogy a munkanélkülieknek járó ellátások drasztikusan lecsökkentek. (Erről már írtam is korábban.)

De most lehet, hogy megint kíváncsiak lesznek a véleményünkre. Az OVB ugyanis – ugyan még nem jogerős – határozatot hozott az LMP 16 népszavazási kezdeményezéséről; tíz kérdést megfelelőnek talált ezekből. Az elfogadott tíz kérdésből pedig kilenc a munkavállalással foglalkozik:

  1. “Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség továbbra is annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben az érintett személy a 18. életévét betöltötte?”
  2. „Egyetért-e Ön azzal, hogy 100 napnál hosszabb próbaidőt munkaviszony esetében ne lehessen kikötni?”
  3. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munkáért járó bérpótlék mértéke, abban az esetben, ha a munkavállaló nem kap másik pihenőnapot, továbbra se lehessen alacsonyabb a személyi alapbér száz százalékánál?”
  4. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen?”
  5. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató továbbra is köteles legyen a rendes felmondást megindokolni?”
  6. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató továbbra is köteles legyen a rendkívüli felmondást megindokolni?”
  7. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondásának indoka továbbra is csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehessen?”
  8. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő továbbra is legalább 30 nap legyen?”
  9. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalót továbbra is átlagkeresete illesse meg?”
  10. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással továbbra is csak akkor szüntethesse meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi?” (forrás: http://www.lehetmas.hu/)

Ha sikeres lesz az esetleges népszavazás, s az egyetértek válasz szerepel a legtöbb helyen, akkor a Munka törvénykönyvének tervezett változásaiból igen sok nem fog megvalósulni (illetve hatályon kívül helyezik a már megvalósult változásokat.) Vajon lesznek- e helyettük olyan új törvények, melyek megoldást tudnak kínálni a munkaerőpiac jelen problémáira, nem hozzák az egyik felet indokolatlanul előnyösebb helyzetbe a másikkal szemben?

2011. szeptember 1., csütörtök

Megint a részmunkaidőről

Korábban is felmerült már, de megint előkerült az a gondolat, mely szerint a munkavállaló egyoldalú nyilatkozattal is módosíthatná munkaszerződését gyermeke egy bizonyos koráig (általában itt a három éves életkort szokták megjelölni.) A módosítás a munkaidőre vonatkozna: azaz saját választása szerint dolgozhatna ebben az időszakban részmunkaidőben (négy- vagy hat órában). A munkaadót pedig járulékkedvezmény illetné meg.

A fenti gondolatot csaladinet.hu -n olvastam, s újból felmerültek bennem a már korábban is leírt gondolatok: vajon jó-e, hogy megint a törvény erejével próbálunk a kisgyermekes anyáknak (mert ne legyünk álságosak, hiába semleges szülők megjelölés, a kedvezmény a nőket célozza), kedvezményt biztosítani? Kétségkívül szükség és igény lenne több atipikus munkavégzési módra; vajon a törvényi előírás lenne erre a legjobb módszer?