Oldalmegjelenítések száma az elmúlt hónapban

2011. január 19., szerda

Határozott időtartamú szerződés esetén

Az Mt. rendelkezései szerint a munkaszerződés alapvetően határozatlan idejű, tehát külön meg kell jelölni a szerződésben, ha a felek határozott ideig tartó szerződést kötnek; természetesen az időtartam elejét-végét pontosan kijelölve.

A határozott ideig tartó munkaszerződést nem lehet rendes felmondással megszüntetni. Meg lehet szüntetni a felek közös megegyezésével, rendkívüli felmondással (a rendkívüli felmondás indokait a törvény rendkívül szigorúan is szabályozza, ezért ezzel tényleg nagyon indokolt esetben élnek a felek), s ha az elején próbaidőt is kikötnek a felek, a próbaidő időtartama alatt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt.

Viszont a határozott időre szóló szerződésnek egyszer csak vége szakad; ha munkavállaló éppen gyermeket vár vagy már gyermeket szült, akkor könnyen megeshet, hogy újabb szerződést nem kötnek vele, s ott marad hirtelen biztosítási jogviszony nélkül. (Ez a biztosításhoz kötött ellátások szempontjából igen nagy baj is lehet, erről később írok majd, mert számtalan variáció képzelhető el ebben az esetben)
Ez megint az az eset, mikor „nem védi meg” a munkajog a kismamát, akárcsak a próbaidő esetén; próbaidő alatt ugyanúgy fel lehet azonnali hatállyal mondani, mint bármely más munkavállalónak, határozott idejű munkaszerződés lejárta esetén pedig nem kötelesek vele újabb szerződést kötni, vagy a meglévőt meghosszabbítani.

A törvényalkotók persze tisztában voltak azzal, hogy a munkavállalónak általában nagyobb biztonságot ad a határozatlan ideig tartó munkaviszony, ezért is ez utóbbi a főszabály, de további korlátokat is állít:

  1. Automatikusan határozatlan idejűnek kell tekinteni, bármi van a szerződésben, ha:

Mt. 79. § (4) Határozatlan időtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott időtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására az ahhoz fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor és a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul.

Tehát azonos felek között-ismételt létesítés/meghosszabbítás- munkáltatónak nem fűződik hozzá jogos érdeke és a munkavállaló jogos érdekeit csorbítja; mind a négy feltételnek kell együttesen teljesülnie.

  1. Fő szabályként a határozott idejű munkaszerződést nem köthetik a felek 5 évnél hosszabb időre (egyetlen kivétel, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges), ha pedig ismétlődően kötnek egymással szerződést, s az egyes szerződés megszűnése – újabb keletkezése között maximum 6 hónap telik el, akkor a szerződések együttes időtartama is csak 5 évig terjedhet:

79. § (5) A határozott időre szóló munkaviszony időtartama - ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is - az öt évet nem haladhatja meg. Ettől eltérően, a (3) bekezdésben meghatározott esetben az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony időtartama - a korábban létesített munkaviszony időtartamával együtt - az öt évet meghaladhatja.

  1. A határozott idejű munkaszerződés automatikusan határozatlan idejű szerződéssé lesz, ha:
79. § (6) A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott szabályok nem vonatkoznak a választással keletkezett, illetve a hatósági engedélyhez kötött, illetve a közcélú foglalkoztatás érdekében létesített munkaviszonyra.

15 megjegyzés:

  1. Szia Ági!

    Nagyon hasznos kis blogot dobtál össze. Ezt a bejegyzést olvasván eszembe jutott, milyen király volt, mikor határozott idejű szerződés lejártakor szültem meg a fiam... Le is írom a kedves tanár kollégáknak okulásul:

    Nagyon szemét dolog eleve, hogy az iskolák többször is megcsinálják, hogy tanévről tanévre kötnek újabb és újabb határozott idejű szerződéseket. Mikor nekem lejárt 2005.június 30-án, és aug. 16-ra voltam kiírva a szülésre, még azért is külön köröket kellett futnom, hogy egyáltalán a szülés idején legyen szerződésem, így tudtam kipréselni az igazgatóból egy hosszabbítást aug. 30-ig. Így nagy nehezen meglett a GYED-em. Viszont mikor jött a lányom, nem volt munkaviszonyom, ezért utána már csak GYESt kaptam 3 évig. Ja, és persze mivel közalkalmazott voltam, most kb. olyan lenne, ha megint iskolában tanítanék, mint egy pályakezdőnek, mert így az itthon töltött 5 év nem számít szolgálati időnek.

    Nem tudom, ez mennyire kamu, és hogy most milyen törvény van rá, de az iskola azt mondta, azért nem adhat nekem még a második évben sem státuszt, mert nagyon sok kolléga van GYESen, az ő helyüket csak határozott idejű szerződéses tanarakkal lehet kipótolni.

    MÁS: Létezik olyan, hogy START program meg START plusz program, ami valamilyen módon megkönnyíti a munkába állást GYES után, de már nem tudom pontosan, hogy van. A Munkaügyi KP-ban kaptam anno egy ilyen tájékoztatót.

    Gyöngyi

    VálaszTörlés
  2. Gyöngyi, köszönöm a hozzászólást, készülök majd arra is, hogy a START-rendszerről írjak.
    Az egyébként valóban úgy van, hogy GYES-en (TGYÁS, GYED ua.) lévő, egyébként státuszban lévő kolléga helyére csak határozott időre lehet helyettest felvenni. A határozott időre szóló szerződésnek azonban vannak korlátai, ahogy fentebb is írtam.

    VálaszTörlés
  3. Szia Ági!

    Szerinted lehet úgy határozott idejű szerződést kötni (GYED-en lévő kolléga helyettesítésére), hogy nem kötnek ki egy határozott időpontot a munkaviszony megszűnésére, csak annyit, hogy amikor a GYEDes kolléga visszajön? Előre is köszi a válaszod!

    Margit

    VálaszTörlés
  4. Kedves Margit!

    Elvileg igen, de a munkáltatónak tájékoztatnia kell ebben az esetben a munkavállalót, hogy előreláthatólag ez milyen időtartam lesz (Mt. 79. § (2) bekezdés). Azaz kb. mennyi időt tölt GYED-en a kolléga.

    VálaszTörlés
  5. Szia Ági!

    Tanácstalan vagyok és persze nem túl jártás a jogi dolgokban ezért kérném tanácsodat!2011 januárjában beirattam akkor 22 hónapos kisfiamat a bölcsödébe!Január 31-től dolgozni kezdtem,de heti felbontásban!(1 hétig 8órás munka,majd 1 hétig nem!)2011 április 11.-én megkaptam a határozott idejü munkaszerződésem ami 2012.éprilis 11-ig szól!Még egy gyermeket szeretnénk vállalni,de nem tudom, hogy ha pl. márciusban várandos leszek, el kell-e mennem táppénzre,és mit tegyek mert mint mondtam éprilis 11-án lejér a szerződésem!Igy milyen ellátásra leszek jogosult?
    Előre is köszönöm

    Niki

    VálaszTörlés
  6. (Ágnes vagyok)
    A munkaidő felbontása nem érdekes az ellátások szempontjából - inkább az, hogy január 31-étől április 11-éig milyen keretek között dolgoztál? volt-e szerződésed?
    A GYED szemponjából két feltételnek kell teljesülnie, a szülést megelőző 2 évben legalább 365 nap biztosítási jogviszony, s a szülés időpontjában biztosítottnak kell lenni. HA márciusban leszel várandós, akr a első feltétel még teljesülhet, de a másik kétséges, ha nem hosszabbítják meg a szerződésedet. Ha minden a tervek szerint megy, s nem kapnál újabb szerződést s nem sikerülne másik munkát találni, akkor a következőt lehet esetleg csinálni; áprilisig dolgozol, utána fizeted maad után a egészségügyi jrulékot, tájékozódsz, hgy mennyi munkanélküli járulék (mennyi ideig) jár neked, s úgy jelentkezel be álláskeresőnek, hogy a szülés időponja beleessen ebbe az időszakba - ekkor biztosítot leszel s így járhat neked a TGYÁS, GYED - ezek csak tervek, igazából pontosan akkor lehetne kiszámolni, ha ismert a szülés várható időpontja.
    Ha ezek nem teljesülnek, akkor az alanyi jogon járó ellátások járnak (GYES, családi pótlék, egyszeri anyasági ellátás).

    VálaszTörlés
  7. Szia Ágnes!

    Tanácsodat szeretném kérni, esetem a következő:
    Határozott szerződésem 2012. április elején lejár, gyermekemmel GYED-en vagyok 2012.augusztus 9-ig. Ha jól értelmeztem felmondási védelem nem illet meg. GYED-et továbbra is kapom, mivel korábban igényeltem.
    Érdekelne, hogy GYES-t fogok-e kapni, illetve, ha jővő év tavaszára tervezzük a babát, milyen juttatások illetnek meg? (TGYÁS? GYED?)
    Válaszodat előre is köszönöm!
    Móni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Móni!

      GYES mindenképpen alanyi jogon jár, a MÁK-nál kell igényelni, s nem kötött előzetes biztosítási jogviszonyhoz.

      Viszont a következő babánál már nem fog járni TGYÁS, GYED a jelenlegi szerződés után, tehát kellene egy újabb biztosítási jogviszony, mely tart a második gyermek születésekor is. :-( Ha ez nem sikerül, akkor 3 évig csak a GYES-re leszel jogosult.

      Törlés
  8. Szia Ágnes!

    Munkahelyemen határozott idejű munkaszerződéssel dolgozom 2006 augusztusa óta. Gyermekemmel itthon vagyok 2010 augusztusával, közben a munkaviszonyomat nem szüntették meg, mivel most 2012 április elején jár le a szerződésem.
    Kérhetem-e szerződésem határozatlan idejűvé minősítését, mivel több mint 5 éve dolgozom már itt, vagy az én esetemben sajnos ez nem lehetséges?

    Válaszodat előre is köszönöm!

    Üdvözlettel:
    Mónika

    VálaszTörlés
  9. Szia Ágnes!
    Az előző levelemből kifelejtettem, hogy pedagógus vagyok ,nem tudom ez változtat-e valamit a helyzeten.
    Köszönettel:
    Mónika

    VálaszTörlés
  10. Kedves Mónika!

    Ne haragudj, de visszakérdezek: volt szünet az egyes szerződések között, vagy nem? ha igen, akkor mennyi?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Ágnes!

      Nem volt, a munkaviszonyom folyamatos volt, minden esetben hosszabbították a szerződést.

      Törlés
  11. 5 évnél nem lehet valóban hosszabb a határozott ideig tartó szerződések összes időtartama (vannak kivételek, de az nem áll szerintem ebben az esetben.)

    Ha Kjt. szerint nézzük (közalkalmazott vagy), akkor ennyi van a határozott idejű kinevezésről:
    21. § (1) A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.

    (2) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik -

    a) helyettesítés céljából, vagy

    b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására,

    c)

    létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. Ezen túlmenően a határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosítandó, ha a közalkalmazott a prémiumévek programban történő részvételéhez hozzájárul.

    (3) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.

    (4)

    (5) A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.


    A gond az, hogy ugyan írja az Mt., hogy ha valaki egy napot is dolgozik munkáltatója tudtával a határozott idő leteltével, akkor a jogviszony automatikusan határozatlan időtartamúvá alakul, de te éppen nem dolgoztál, mert fizetés nélküli szabadságon voltál, s ezalatt hosszabbítottak. Igazából valóban jogellenes, hogy már hatodik éve hosszabbítják, de nem tudom, hogy pl. egy munkaügyi perben ezt elismernék-e a jogviszony átalakulásának. Utána kell néznem a hasonló jogeseteknek (ha vannak ilyenek), ehhez viszont egy kis türelmedet kérem.

    VálaszTörlés
  12. Kedves Ágnes!

    Köszönöm, hogy válaszoltál! Nem tudom, hogy módosít-e a dolgon, hogy még dolgoztam, amikor hosszabbították a szerződésem, és mivel nem egy évre adták, így kitart egészen 2012 áprilisáig, tehát már az áprilisig tartó szerződésem volt, mikor elmentem szülni, és a szüléssel nem szüntették meg.

    VálaszTörlés
  13. Bocsánat, de elfelejtettem a tartozásomat; ezért csak most válaszolok:

    Sajnos, nem alakul át határozatlan idejűvé a jogviszony, hanem részlegesen érvénytelen a szerződés - ebből a munkáltatónak lehet baja egy ellenőrzésnél. Nem tudom, milyen egy viszony, de a legegyszerűbb az lenne, ha határozatlan idejűvé alakítanák - megbeszélés alapján.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.