Ha a kisgyerekes anyák munkaerőpiaci esélyeiről van szó, akkor nem kell sokat várni, hogy elhangozzon a távmunka szó, mint az egyik lehetséges megoldás a munkavállalási gondokra. Annyira vonzónak látszik: otthon lehet dolgozni, meg lehet spórolni az utazást (ami akár több órát is elvehet az amúgy is szűkös időből), korlátlanul be lehet osztani a munkaidőt… az ilyenkor felmerülő előnyöket még sorolhatnám.
A távmunka iránti igény egyre nő – ahogy a technika is fejlődik – így lassan a jogi szabályozásba is bekerült. A Munka törvénykönyve egy teljes fejezetben foglalkozik ezzel az atipikus munkavégzési formával, (Mt. X/A. fejezet), ennek jellemzőit próbálom most összefoglalni.
1. A felek között mindenképpen munkaviszony van, tehát munkáltatóról és munkavállalóról beszélünk (ha valaki pl. egyéni vállalkozóként tevékenykedik otthon egy megbízó javára, s megbízási/vállalkozói szerződést kötnek, az a törvény értelmében nem távmunka, még akkor sem, ha kívülről teljesen úgy néz ki.)
2. A munkavállaló a munkát a munkáltató telephelyétől, székhelyétől elkülönült helyen végzi.
3. A távmunkát végző „információtechnológiai és informatikai eszközzel” dolgozik (tehát számítógéppel, s munkájának eredményeit ezzel az eszközzel továbbítja a munkáltató felé. A kritérium alapján, pl. a bedolgozó varrónőre nem vonatkoznak a távmunka szabályai.
4. Munkaszerződés: a kötelező elemeken kívül (munkaidő, munkabér, felek, munkakör) meg kell állapodni a következőkben is: a munkavállaló a munkáját távmunkában végzi, a kapcsolattartás feltételeiben, s a munkavállalónál a távmunkával kapcsolatban felmerülő indokolt és szükséges költségek megtérítéséről is.
5. Munkavégzéshez szükséges eszközök: fő szabály szerint ezeket a munkáltató biztosítja, de a felek eltérhetnek ettől.
Mivel a két fél viszonya itt a szokásostól eltér, ezért nagyon fontos, hogy a kapcsolattartás módját, a tájékoztatást meghatározzák, a kereteket erre szintén a törvény írja elő. A kapcsolattartás módját először is a munkaszerződésben meg kell határozni. Ha a munkavállaló – megállapodás alapján – maga biztosítja a szükséges munkavégzési eszközt (számítógép, telefon), akkor feltétlenül értesítenie kell a munkáltatót annak elérhetőségi adatairól. Ha a munkáltató biztosítja az eszközt, akkor korlátozhatja a használatát (jellemzően a privát használatot szokták korlátozni.)
A munkáltatónak a speciális helyzetből adódóan ír elő tájékoztatási kötelezettséget: tájékoztatnia kell az így dolgozó munkavállalót a
- munkáltatói ellenőrzésről, mely indokolt esetben történhet, s ennek során csak a munkavégzéssel kapcsolatos adatok ismerhetőek meg, az információtechnológiai és informatikai eszközön tárolt egyéb adatok nem – ezzel a munkavállaló személyes adatait védik. Azt azonban ellenőrizheti a munkáltató - ha korlátozta a munkavállalót abban, hogy az átadott eszközt magáncélokra is használja - akkor nem szegte-e meg a tilalmat a munkavállaló.
- a kártérítési felelősségről: gondatlan károkozás esetén a munkavállaló csak háromhavi illetményével felel, ha a munkáltató utasítási joga – a felek megállapodása alapján – csak a munkavégzéssel összefüggő feladatok ellátására vonatkozik, és a kárt a munkavállaló a feladatok ellátása során okozta. A munkáltató kártérítési felelősségére is külön szabályok vonatkoznak:
Mt. 193/A. (2), (forrás: net.jogtar.hu)
A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintettel, teljes mértékében felel, ha
a) a kár bekövetkezte a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen nem a munkáltató által biztosított eszközzel történő munkavégzéssel, vagy b) a távmunkát végző munkavállaló által biztosított és a munkaviszonyból eredő kötelezettség teljesítéséhez használt eszközzel áll okozati összefüggésben.
- a munkáltató által biztosított munkaeszköz használatának korlátozásáról is tájékoztatni kell a munkavállalót.
Külön szabályozza a törvény a távmunka egyik legkritikusabb pontját, a munkaidőt is. Nyilván nem lehet elvárni a távmunkában dolgozó munkavállalótól, hogy „hagyományos” társaihoz hasonlóan pl. nyolctól fél ötig a számítógép mellett üljön, sokkal célszerűbb, ha az elvégzendő munkát határozza meg a munkáltató, s hozzárendel egy határidőt, vagy munkaidő-keretet, melyen belül szabadon osztja be az idejét a munkavállaló. Azonban könnyen fordulhatnak elő túlkapások is ezen a területen, ezért a munkáltatónak a távmunkás munkavállalóval azonos/hasonló munkavállalókat tekintve kell meghatároznia az elvégzendő feladatokat.
Magyarországon még nem terjedt el igazán ez a foglalkoztatási forma, bár találkoztam már több emberrel, aki részben, vagy egészben így dolgozik, sőt, magam is kipróbáltam már a távmunkás-létet (nekem bejött), írok majd a személyes tapasztalataimról is.
Az alábbiakban néhány – távmunka megismerése szempontjából hasznos – oldalt szeretnék közölni:
S mivel e téren igen nagy a rizikója a csalásoknak, átveréseknek, érdemes ellenőrizni a távmunkát ajánló cégeket, mielőtt bármilyen kapcsolatba lépünk velük. ehhez nyújt segítséget pl. a
Végezetül egy blog, mely a saját távmunkás-tapasztalatokat mutatja be:
tavmunkasno.blog.hu
