Hallottatok már a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesületről?

Őszintén bevallom, én most találkoztam először a nevükkel. A hrportal-on van egy cikk, melyben az egyesület elnöke, Rudas László beszél a kismamák munkába állásának nehezítő tényezőiről. A cikk egyébként a Járulékkedvezményekkel támogatnák a kismamák visszatérését címet viseli, amely nem a legszerencsésebb a tartalmat tekintve, ugyanis Rudas László ennél sokkal többről beszél; azért ajánlom ezt az írást mindenképpen, mert szinte végig bólogattam, ahogy elolvastam: igen, igen, ez már bennem is megfogalmazódott, ezt éreztem.

Az első a TGYÁS, GYED időszaka alatt felgyülemlett szabadság kérdése; noha most már ezt is lecsökkentették, még mindig egy év után jár a szabadság a munkába visszatérő kismamának – amit a munkáltató fizet. Egyfelől szép gesztus a jogalkotó részéről, hogy elismeri ezt az időszakot munkában töltött időnek (az is), noha csak részlegesen, de a finanszírozást meghagyja a munkáltatónak, akinek ez egy újabb púp a hátán, s valljuk be, a munkavállaló gyermekvállalásából ő közvetlenül nem profitál.

A másik az az időszak, amiről már én is írtam korábban: a magyar állam sokak szerint szokatlanul bőkezű a gyermeket vállaló munkavállalókkal, mikor igen hosszan biztosítja nekik a TGYÁS, GYED ellátást, noha nem alanyi jogon, hanem egyre szigorúbb feltételeket szab. Viszont ezek az ellátások jóval magasabb összegűek az alanyi jogon járó GYES-nél, ezért kevesen mondanak le róluk, ha fel is merülne valami munkavállalási lehetőség. Ugyanis, míg ezek az ellátások járnak, addig semmilyen már jogviszonyból nem lehet bevétele a jogosultnak (kivéve egy nagyon szűk kört: egyes szerzői jog alá eső bevételeket.) Ezért vagy nem él a jogosult kismama az esetlegesen felmerülő lehetőségekkel, vagy ha van rá mód, akkor feketén mégis megteszi – de mindenképpen a későbbi munkavállalás akadály lehet ez a konstrukció. Kívánatos lenne, ha korlátozott mértékben ugyan, de mégis lehetne egyéb tevékenységet végezni a TGYÁS, GYED felvételével egyidejűleg.

S csak utoljára beszél a járulékkedvezményekről (ezért sem értem a címet), mely egyébként már részlegesen megvalósult; itt konkrétan a GYES mellett munkát vállalókról van szó.

Ahogy olvastam, egyre inkább az az érzésem támadt, hogy igazából az egész rendszert kéne a legkisebb részletekig áttekinteni: először a juttatási rendszert, aztán a munkaerőpiacon való elhelyezkedést segítő eszközöket átnézni, a gyermekek nappali elhelyezését biztosító intézményrendszert fejleszteni (s most nem is feltétlenül az óvodai-bölcsődei férőhelyek bővítésére gondolok, az a jelen körülmények között utópisztikus, hanem arra, hogy a civil kezdeményezéseket, családi napköziket, szülők önszerveződő megoldásait hogyan lehetne támogatni.) S nem mindig egy-egy elemét változtatni ennek a bonyolult, komplex rendszernek (aztán csodálkozni, hogy az nem hozza meg a kívánt eredményt, s visszavonni az intézkedést.)

Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület: http://www.fbn-h.eu/

A START PLUSZ kártya nekrológja

2012 januárjától már nem lehet igénybe venni a START PLUSZ kártyát a gyermekgondozási szabadságról visszatérő, és új munkahelyet kereső édesanyáknak. (Utoljára 2011. január 31-én lehet kérelmezni, tehát az ezzel járó kedvezmény 2013. december 31-éig még élni fog. Forrás: www.apeh.hu) Szép csendben elvérzett ez a kezdeményezés is, társaival együtt, melyek a munkaerőpiacon hátránnyal induló csoportokat próbálták segíteni. 2011. januártól pedig hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést is, mely lehetővé tette, hogy teljes munkaidőben lehessen dolgozni a GYES felvétele mellett a gyermek egy éves korától: azonban ez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen sem munkahely, sem bölcsőde – vagy azt helyettesítő intézmény – nem lett több.

Miért történhetett ez meg? Nyilván adódik a válasz: új kormány – új koncepció. a mostani intézkedések elsősorban a részmunkaidőben elhelyezkedő, kisgyermekes nőket próbálják meg támogatni, ahogy már korábban írtam erről; mivel ez az intézkedés is járulékkedvezményt eredményez, keresztezte volna egymást a két lehetőség.

De van egy olyan gyanúm, hogy egyszerűen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a START PLUSZ kártya. Túl sok adminisztrációval járt volna az egyébként is „macerás munkaerő” felvétele. Nem segített tehát valójában a célcsoportnak (a gyermekgondozási szabadságról visszatérő nőknek) a kártya, nem oldotta meg munkaerőpiaci gondjukat; akit amúgy is foglalkoztattak volna, annak adott egy kis pluszt a START PLUSZ, de csupán a kártyával együttjáró előnyök miatt senki nem kapott új munkát.

S mindig ez fog történni szerintem, ha ennek a rendszernek csak az egyik elemét emeljük ki, a többit nem nézve; vagy önállóan fog működni (lásd: GYES melletti főállású munkavégzés, ami csak plusz pénzt hozott a családoknak, de nem növelte a női munkavállalást), vagy nem lesz jelentős a változás (mint ebben az esetben.)

Az alábbiakban leírom a  START PLUSZ kártya jellemzőit, hátha valakinek még hasznos lehet ebben az évben:

A START PLUSZ kártya egy olyan kedvezmény, mellyel jellemzően a gyermeket vállaló, s utána munkába visszatérő nőket kívánja az állam támogatni. Járulékkedvezményeket ad a célcsoportot foglalkoztató munkáltatóknak, s ezzel a GYED, GYES, GYET igénybevétele után munkát kereső édesanyákat egyfajta versenyelőnyhöz juttatja.

A START PLUSZ kártya érvényessége, a biztosított kedvezmények

A kártya érvényességi ideje 2 év, a kedvezmények ez idő alatt járnak.

A támogatást tulajdonképpen a munkáltató kapja, de ő csak úgy veheti igénybe, ha az illető munkavállaló kiváltja a START PLUSZ kártyát. A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a munkavállalónak már a munkaviszony létesítésének első napján rendelkeznie kell a START PLUSZ kártyával, vagy az azt helyettesítő igazolással. A munkáltatónak a következő – kedvezményekkel csökkentett – közterheket kell megfizetnie a kártyával rendelkező munkavállaló után:

·         a foglalkoztatás első évében a havi bruttó kereset 10%-át (ekkor 17% kedvezményt kap), ha a kártya érvényességi ideje kevesebb, mint 2 év, ez a nagyobb összegű kedvezmény akkor is 1 évig jár, s a fennmaradó időre jár az alábbi, kisebb kedvezmény;

·         a foglalkoztatás második évében a havi bruttó kereset 20%-át (ekkor 7% kedvezményt kap);

·         Illetve nem kell fizetnie a munkáltatónak szakképzési hozzájárulást sem (az alábbi bekezdés megszorítását figyelembe véve.)

A fenti kedvezményeknek azonban egy további megkötése is van: e szerint a csökkentett járulékot csak a mindenkori minimálbér kétszeresének megfelelő kereset mértékéig érvényesítheti a munkáltató, az ezen felüli részre az általános szabályok szerint kell megfizetni a közterheket. A kedvezmények igénybevételének további feltételei is kötik a munkáltatót: a munkavállalót legalább 30 napig, és legalább napi 4 órában foglalkoztatnia kell.

Kik jogosultak a kártya kiváltására?

Azok, akik a gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), illetve az ápolási díj megszűnését követő 365 napon belül kívánnak új, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni.

Illetve, akik a gyermek egy éves korának betöltése után, a gyermek után igénybe vett GYES folyósítása mellett kívánnak munkát vállalni.

Részmunkaidő és járulékkedvezmény

Magyarországon a kisgyerekes nők helyzete a munkaerőpiacon – milyen jelzőt is használjak – csapnivaló? siralmas? nehezített? Mindegyik pontos. Igaz, már mielőtt gyermeket vállalnának a nők, némileg megnehezítik a munkakeresésüket, mert ugye bármikor gyermeket vállalhatnak, s akkor igencsak problémássá válnak.

Éppen ezért üdvözölni lehet egy olyan könnyítést, mely ad nekik némi versenyelőnyt: ilyen lenne a legutóbbi járulékkedvezmény is, melynek célja, hogy minél több gyermeket vállaló nő tudjon dolgozni.

A kedvezmény csak a 2010.12.31-e után létesített jogviszonyok esetében él; tehát a foglalkoztató csak 20 %-os társadalombiztosítási járulékot fizet (a tb járulék egyébként 27 %-os), ha

- van egy, jelenleg gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállalója (aki ezalatt TGYÁS-ban, GYED-ben, vagy GYES-ben részesült) és

- ennek helyettesítésére felvett egy másik munkavállalót (azonos/hasonló munkakörrel)

S miután a gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállalója visszatér, MINDKETTEJÜKET foglalkoztatja heti 20-20 órában azonos munkakörben.

-Vagy nem létesít a helyettesítésre külön jogviszonyt, hanem amikor letelt a munkavállaló gyermekgondozási szabadsága, s visszatérne dolgozni, akkor vesz fel valakit, s kettejüket részmunkaidőben foglalkoztatja, azonos munkakörben. (Gyakorlatilag a job sharing megvalósítását támogatja ez a kedvezmény.)

Azonban vannak a törvényben további megkötések is:

- a fenti felállásnak legalább egy évig fenn kell állnia (ti. mindkét munkavállalót, az újonnan felvettet is, s a gyermekgondozási szabadságról visszatértet is legalább egy évig azonos körülmények között foglalkoztatni kell.)

- maximum 3 évig lehet érvényesíteni a járulékkedvezményt;

- ugyanazon személy után más, törvény által előírt, foglalkoztatási célú járulékkedvezményt nem lehet igénybe venni;

- a foglalkoztatást megelőző hónap átlagos statisztikai állományához képest a munkavállalói létszámot növelni kell, s ez a létszám nem csökkenhet a kedvezmény igénybevételének időtartama alatt.

- a kedvezmény legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (azaz a minimálbér) kétszeresének megfelelő járulékalap után vehető igénybe.

Átolvasni is bonyolult, pedig csak egy paragrafus. A törvényalkotó szándéka nagyon jó, de vajon hány munkáltató akarja 7 % kedvezményért – mely időben is, s összegben is limitált – ezt a rengeteg adminisztrációval, s egyéb nehézséggel járó folyamatot végigcsinálni? A női munkavállalás iránt igen elkötelezett munkaadónak kell lenni, hogy valaki mindezt felvállalja, s akkor még nem is beszéltünk azokról a nehézségekről, mely két ember összehangolását jelenti azonos munkakörben.

Kíváncsi lennék, hogy hoz-e ez az intézkedés áttörést? Attól félek, komolyabb javulást semmiképpen.

(2004. évi CXXIII. törvény, forrás: net.jogtar.hu)

A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény

8/B. § (1) A munkaadót a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint járulékkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról [Mt. 138. § (5) bek. a) pont] visszatérő munkavállaló munkakörét - feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült - közvetlenül a visszatérését követően

a) a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett

b) az a) pontban meghatározott munkavállaló gyermekgondozási szabadságának

ba) időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy

bb) lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló

heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.

 (2) A munkaadó - az (1) bekezdésben meghatározott mindkét munkavállaló után - a Tbj. 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék helyett 20 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles (amelyből a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 2 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 0,7 százalék).

 (3) Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után járulékkedvezmény csak abban az esetben jár, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmény az (1)-(5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár.

 (4) A járulékkedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.

 (5) Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki

a) a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy

b) munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg.

 (6) A járulékkedvezmény kedvezményezett munkavállalónként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap után érvényesíthető.

 (7) E járulékkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.

 (8) A járulékkedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a társadalombiztosítási járulék megállapítására, befizetésére és bevallására, a bírság és pótlék megállapítására az Art. szabályai alapján kerül sor.

 (9) A járulékkülönbözet megtérítésére az 4/A. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.