Oldalmegjelenítések száma az elmúlt hónapban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: táppénz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: táppénz. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 4., szerda

Táppénz és a GYET (ápolási díj) alatti munkavégzés

Előre szólok, hogy az „izgalmasnak” ígérkező cím ellenére nemcsak a jogszabályokat fogom ismertetni, hanem egy olyan problémát szeretnék felvetni, mely egy hozzászólás kapcsán került elő, s akkor kezdtem el gondolkodni a megoldáson – illetve azon, hogy miért is jött létre így, ebben a formájában a fent említett szabályozás.

Az Ebtv. 49. §-a szerint, ha valaki GYET, illetve ápolási díj mellett dolgozik, akkor a táppénz kiszámításánál csak azokat a napokat lehet figyelembe venni, melyet ezalatt az időszak alatt töltött biztosítási jogviszonyban, illetve a táppénz összegének kiszámításánál is csak azt a jövedelmet lehet igénybe venni, melyet ezalatt az időszak alatt szerzett, s melyből egészségbiztosítási járulékot vontak.
A dolog érdekessége, hogy 2011. január elsejéig ez a szabály vonatkozott a GYES melletti munkavégzésre is; pár évig előtte teljes munkaidőben lehetett GYES mellett dolgozni a gyermek egy éves korától, ekkortól lépett hatályba az a módosítás, mely ismét csak részmunkaidőben tette lehetővé a GYES melletti munkavégzést. „Cserébe” azonban hatályon kívül helyezték ezt a szabályt, mely a táppénzre való jogosultságot korlátozta a fent említett módon.
Van ugyanis egy kedvezmény, mely a TGYÁS-on, GYED-en lévőkre vonatkozik; e szerint, ha a biztosított személynek azért nem volt a kérdéses időszakban figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, TGYÁS-ban, GYED-ben részesült (ezek egyikéből sem vonnak egészségügyi járulékot, tehát nem lehet egyik sem a táppénz alapja), akkor a táppénzt a korábban folyósított ellátás alapjául szolgáló összegből kell kiszámítani. Azonban a jogalkotó úgy gondolta, hogy ez a kedvezmény már nem járna azoknak a munkavállalóknak, akiknek a törvény megengedi, hogy GYES, GYET vagy ápolási díj mellett munkát vállaljanak. Ebben az esetben csak azok a napok számítanak, amelyet így dolgozik a munkavállaló; a gyakorlatban ez annyit tett, hogy aki pl. GYES mellett dolgozott, annak fél évig (180 napig) csak minimálbér után járt a táppénz adott esetben.

Idén januártól ez a szabályozás, s a GYES, GYET melletti munkavégzés is megváltozott. A GYES melletti munkát heti 30 órában állapították meg, s ehhez igazították a GYET melletti munkavégzést is, melyet heti 20 óráról szintén 30 órára emeltek. Ahogy fentebb is említettem, hatályon kívül helyezték a GYES melletti munkavégzésre vonatkozó speciális táppénz-számítási szabályokat. Mivel azonban a GYET és az ápolási díj melletti munkavégzésnél megmaradtak ezek a speciális szabályok, előfordulhat olyan helyzet, mikor nehezen lehet értelmezni: mégis mi alapján számítják ki a táppénzt?

Vegyük azt az esetet, mikor valaki a GYED letelte után visszament dolgozni; a változtatásig ezt akár teljes munkaidőben megtehette. Ha az időszak alatt táppénzre lett jogosult, akkor bizony az első félévben csak a minimálbér után számították ki a táppénzt (egészen most januárig így volt). Letelik a GYES időszaka; amennyiben legalább három gyermeket nevel, igényelhet GYET-et is, s januártól már akár napi hat órában is dolgozhat mellette.
Mi történik ilyenkor? Folyamatosan dolgozik, rég teljesítette már a szükséges 180 napot, nem a kedvezményszabály vonatkozik rá; ha azonban GYET-et igényel, akkor nem veszik figyelembe a GYES melletti munkavégzést, s megint a minimálbérből számítják maximum a táppénzt?

Szerintem a jogalkotó nem ezt akarta, hanem csupán nem akart dupla kedvezményt biztosítani; tehát a kedvezményszabály érvényesülését akarta megakadályozni; úgy gondolta, ha valakinek jár a GYET (korábban a GYES-nél is), s jövedelmet is szerez, akkor legalább a táppénzre való jogosultságnál ne kapjon kedvezményeket. De jelen esetben, ha valaki már GYES mellett dolgozik, majd folyamatosan dolgozik tovább, s igényli a GYET-et is, akkor igazságtalan lenne, ha pusztán emiatt nem vennék figyelembe a GYES melletti munkavégzést, s 180 napig ismét maximum a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lehetne egy esetleges táppénz alapja.

2011. május 2., hétfő

Újból a táppénzről

A tegnapi naptól (2011. május 1-jétől) kezdve drasztikusan szigorodtak a táppénzszabályok, ahogy arról már korábban írtam. A táppénz maximális napi összege bruttó 5200 Ft (a mindenkori minimálbér kétszeresének harmincad része az egy napra jutó maximális táppénz), természetesen ez csak a felső plafont jelenti, ennél kevesebbet lehet kapni, többet viszont nem.
A passzív táppénz felső összeghatára ennél is alacsonyabb, tehát ha valakinek a táppénzre való jogosultságát a biztosítási jogviszony megszűnése után maximum három nappal megállapítják, akkor maximálisan napi bruttó 3900 Ft-ot kaphat. (a passzív táppénz napi összege a mindenkori minimálbér 150 %-ának harmincad része.)

2011. március 29., kedd

A táppénz változásáról – jogszabályok alapján

A Magyar Közlöny 2011/32. számában jelent meg az a törvény, mely alapján drasztikusan csökkent a táppénz mennyisége: ez pedig az államháztartási törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvény. Ennek 6. §- a egy másik törvényt, a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt módosítja.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (8) bekezdése 2011. május 1-je után a következő szöveggel fog szerepelni:

„A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.”

Ahogy korábban is írtam, a táppénz felső plafonja tehát az eddigi összeg felére csökken (idáig a minimálbér 400 %-a volt, május 1-je után ennek a fele lesz).

2011. március 28., hétfő

A Munka törvénykönyve 137. § (1) bekezdésének változásáról, azaz a veszélyeztetett terhesek táppénz-jogosultságáról

A munkavállalót naptári évenként 15 nap betegszabadság illeti meg továbbra is. A betegszabadságot a munkáltató fizeti, s magasabb összegű, mint a táppénz; a betegszabadságon lévő az őt megillető távolléti díjnak a 70 %-át kapja.

A kivételek változtak a Magyar Közlöny 2011/32. számában megjelent 2011. évi XXXI. törvény rendelkezései szerint. E szerint a 15 nap betegszabadságot nem érinti
1. a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt keresőképtelenség;
2. a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti keresőképtelenség. (ez az új elem a törvényben, a veszélyeztetett terhes nők tehát nyomban táppénzre kerülnek.)

A Munka örvénykönyve kiegészült még egy további 205. §-sal is, mely szerint ezt a szabályt 2011. április 30-a után kell alkalmazni (Az Mt.-t így módosító paragrafus is 2011. május 1-jén lép hatályba.)

2011. március 17., csütörtök

Változások a táppénz szabályozásában

Megszavazta a Parlament, hogy 2011. április 30-a után csökkenti a táppénz napi összegének lehetséges maximumát. Eddig a maximum a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 %-ának harmincad része volt, május 1-jétől ez 200 %-ra csökken.

További – csak nőket érintő változás – hogy ha valakit veszélyeztetett terhességgel írnak ki, akkor már az első naptól kezdve táppénz jár, s nem jár a munkáltató által finanszírozott betegszabadság. Ez azért hátrányos, mert a táppénz alacsonyabb összegű, mint a betegszabadság idejére járó járandóság.