Cikkajánló: A hosszú gyes nehezíti a visszatérést

Bevallom, én egy kicsit többre számítottam a cikk elolvasása előtt, bár az állításai mindenképpen jók egy erről szóló vita kezdő felütésének.

A három év alatti gyermeket nevelő nők kis hányada dolgozik hazánkban, szemben az OECD-országok hasonló helyzetben lévő női munkavállalóival. Az is biztos, hogy ahol hosszú a gyermeknevelési szabadság, ott kevesebb nő dolgozik magasabb munkahelyi pozícióban.

De vajon a lehetőség - a hosszú gyes ugyanis egy lehetőség, nem kötelező élni vele -, már magában a gátja egy sikeres karriernek, vagy maga a rendszer rugalmatlansága az igazi akadály, azaz a kevés családbarát munkahely, a három év alatti korosztály elhelyezésének nehézségei, a gyermeknevelési támogatások rugalmatlan rendszere? Szerintem sokkal összetettebb a probléma annál, hogy csupán a sokat kárhoztatott hosszú gyest nevezzük meg egyedüli okként.

Hír: Munka GYES után konferencia

A babafalva.hu és a Tudatos Életért Egyesület ismét megrendezi a Munka GYES után - változások 2012 címet viselő konferenciáját, 2012. január 21-én, szombaton, 9 és 13 óra között. A konferenciát mindenkinek ajánlják, aki vissza szeretne a gyermekgondozási szabadság után menni a régi munkahelyére, vagy éppen új munkahelyet keres az időszak végén, vagy éppen érdeklődik a családtámogatási formák iránt. Mindenkinek ajánlom, akit érint a probléma, ugyanis nagyon sok minden változott a szabályozás területén - s júliustól, az új Munka Törvénykönyvének hatályba lépésétől kezdve még több minden fog változni - ezért érdemes felkészülni az újdonságokra.
Itt lehet további információkhoz jutni, illetve jelentkezni a konferenciára.

Hír: Változik a járulékfizetés abban az esetben, ha valaki egy betéti társaság beltagja, s egyben GYES-en van

 Az adozona.hu-n jelent meg ez a jogeset, s a Jól-Lét Alapítvány megosztásából értesültem róla. Olvassa el, akit érint, mert fontos!

Munkavégzés gyermeknevelés mellett

Ha valami mostanában bántja a fülemet a témában, akkor a család vagy karrier kérdése, melyet igen szívesen tesznek fel különböző írásokban, kérdőívekben. Meghallom, és egyre inkább azt érzem, hogy áááááá… hagyjuk. Ha innen indulunk ki, akkor nem jutunk el helyes következtetésekhez soha. Márpedig ezek a jó válaszok lehetnének az életünket megkönnyítő jó szabályozások alapjai is. Hogy mivel is van bajom, ha ezt a kérdést felteszik, mindjárt kifejtem.

Nézzük sorban: az egyszeri nő, aki anyává válik, mondjuk nem dolgozott gyermeke születése előtt (például egyetemista volt). Vagy éppen dolgozott, de határozott idejű szerződésekkel volt alkalmazva, mit tesz isten, mikor a legutóbbi lejárt, s már a gyermekét várta, nem hosszabbították meg. Ugrott a biztosítási jogviszony a szülés időpontjában. Mire jogosult az újdonsült anya? A bruttó 28.500 Ft összegű GYES-re. (Korrekt leszek: ezen felül kap egyszeri anyasági támogatást, ha rendesen, legalább négyszer volt orvosi vizsgálaton terhessége alatt, s kap havonta családi pótlékot is.) Emellett nem dolgozhat gyermeke egyéves koráig. Ha véletlenül találna valamilyen munkát, akkor bizony a GYES-ről le kell mondani egészen addig, míg a gyermek tortáján el nem fújják azt a bizonyos egy gyertyát. Utána felveheti a GYES-t is munka mellett. Logikus, nem? Az egésznek az alapja,hogy az anyaság nem értékteremtő munkaként, hanem segélyezendő állapotként van nyilvántartva. Tolunk valami névleges összeget az inaktív státuszban lévő nőnek, remélhetőleg van mellette még valaki, aki keres is, s így nem halnak éhen; korlátozzuk a lehetőségeit a munkaerőpiacon – s közben elvárja a társadalom, hogy pár évtizedes munkával előállítson egy rendes állampolgárt. Munkaként nem ismerjük el a teljesítményt (azért fizetés járna), a gyermekvállalás amúgy is magánügy, nem?

De legyen az anya dolgozó státuszban szülése előtt, kellő számú biztosítási jogviszonyban töltött nappal, s meglévő biztosítási jogviszonnyal (hogy ezt mennyire nem könnyű teljesíteni, arról árulkodnak a TGYÁS, GYED stb. címet viselő bejegyzésem alatti kérdések.) A TGYÁS, GYED ideje alatt nem dolgozhat az anya. Semmit. Nem lehet semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyból jövedelme. Egyetlen kivétel van: szerzői jogi jogdíjak. Valljuk be, ez azért elenyésző hányadát érinti a nőknek. Ha adódna egy munkalehetőség, akkor le kell mondania ezekről a járandóságokról, s GYES mellett (korlátozva) dolgozhat.

Úgy gondolom, ezt a szabályozást a mai lehetőségek már régen meghaladták. A korlátozás ugyanis abból indul ki, hogy az emberek nyolctól ötig, munkahelyen ülve dolgoznak. De hát ma már számtalan olyan lehetőség lenne, mely akár tíz évvel ezelőtt is utópiának tűnt. Nagyon sokan pont a gyermeknevelés ideje alatt kezdenek valami újba, vagy tudnák csinálni régi szakmájukat, csak nem ugyanolyan mértékben, mint a gyermekvállalás előtt. (Hozok példákat is: elég csak a számtalan kézművesre gondolni, aki közül néhányan valóban professzionálisak lesznek - pl. Panyi Zsuzsi – mások csak átmenetileg keresnek kiegészítő bevételi lehetőséget. De említhetném a fordítókat, könyvelőket is – egy-két gyermek mellett sokan meg tudnak oldani némi pluszmunkát, anélkül, hogy a gyerekeknek feltétlenül intézményt kellene keresni.) Annyit azonban nem hoznak a konyhára ezek, hogy érdemes legyen lemondani a magasabb összegű anyasági ellátásokról, így vagy kihagyja a lehetőséget az anya, rontva a saját, későbbi esélyeit a munkaerőpiacon is, vagy csinálja feketén. Így az ebből származó adóbevételek elvesznek az állam számára is.

Nem tartom jónak a mai rendszert; igazából az anyasági járandóságok mellett szabadon engedném a munkavégzést, így maradhatnának aktívan a nők a munkaerőpiacon. Nem lennének éles váltások, hanem a két szféra dinamikusan fejlődhetne egymás mellett. Nyilván van olyan időszak, mikor az egyik, vagy a másik hangsúlyosabb lenne (például szülés után közvetlenül kevesen keresnek munkát, s ez így van rendjén.) S hogy így dupla pénz maradna a nőknél esetleg? Ez olyan nagy baj? Hiszen akkor a kereslet is nagyobb lenne pl. a fizetős gyermekfelügyeleti formákra, bébiszitterre, családi napközire, magánbölcsire. A TGYÁS, GYED, GYES pedig végre veszítene segély jellegéből, s végre a gyermeknevelésben végzett munka kvázi fizetsége lenne. Család vagy karrier? Fel sem merülne ez a kérdés. Mindkettő.

TGYÁS, GYED, GYES, GYET és munka

Ez a bejegyzés azért született, mert nagyon sokan kerestek rá az alábbi információkra, melyekről ugyan már írtam az egyes posztok kapcsán, de most a könnyebb elérhetőség érdekében összeszedem egy cím alá; itt a különböző ellátások melletti munkavégzési lehetőségekről lesz szó.

Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) és a munkavégzés: a szülési szabadság ideje alatt csak a szülő nő jogosult TGYÁS-ra. Mialatt kapja ezt a biztosítási alapú járadékot, nem végezhet mellette díjazásra irányuló munkát, nem lehet egyéb jövedelme munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból sem; illetve az is kizáró ok, ha a szülési szabadság ideje alatt megkapja a teljes keresetét (ha csak részben kapja meg, akkor azzal arányosan jár a TGYÁS.)

Két kivétel van: a szerzői jog védelme alá eső alkotás utáni díjazásra, a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíj felvételére ebben az időszakban is jogosult.

Gyermekgondozási díj (GYED) és a munkavégzés: A gyermekgondozási díjban részesülő szülő a GYED folyósítása alatt nem végezhet semmilyen jogviszonyban díjazásra irányuló munkát, s hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét sem folytathatja személyesen. Nem jár GYED arra az időszakra, mikor a jogosult – munkavégzés nélkül – de teljes keresetét megkapja. Ha részlegesen kapja meg a keresetét, akkor annak arányában jár.

Egy kivétel van: a szerzői jog védelme alá eső alkotás utáni díjat ekkor is felveheti.

A GYES, GYET melletti munkavégzésről pedig ebben a posztban írtam már.

Táppénz és a GYET (ápolási díj) alatti munkavégzés

Előre szólok, hogy az „izgalmasnak” ígérkező cím ellenére nemcsak a jogszabályokat fogom ismertetni, hanem egy olyan problémát szeretnék felvetni, mely egy hozzászólás kapcsán került elő, s akkor kezdtem el gondolkodni a megoldáson – illetve azon, hogy miért is jött létre így, ebben a formájában a fent említett szabályozás.

Az Ebtv. 49. §-a szerint, ha valaki GYET, illetve ápolási díj mellett dolgozik, akkor a táppénz kiszámításánál csak azokat a napokat lehet figyelembe venni, melyet ezalatt az időszak alatt töltött biztosítási jogviszonyban, illetve a táppénz összegének kiszámításánál is csak azt a jövedelmet lehet igénybe venni, melyet ezalatt az időszak alatt szerzett, s melyből egészségbiztosítási járulékot vontak.

A dolog érdekessége, hogy 2011. január elsejéig ez a szabály vonatkozott a GYES melletti munkavégzésre is; pár évig előtte teljes munkaidőben lehetett GYES mellett dolgozni a gyermek egy éves korától, ekkortól lépett hatályba az a módosítás, mely ismét csak részmunkaidőben tette lehetővé a GYES melletti munkavégzést. „Cserébe” azonban hatályon kívül helyezték ezt a szabályt, mely a táppénzre való jogosultságot korlátozta a fent említett módon.

Van ugyanis egy kedvezmény, mely a TGYÁS-on, GYED-en lévőkre vonatkozik; e szerint, ha a biztosított személynek azért nem volt a kérdéses időszakban figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, TGYÁS-ban, GYED-ben részesült (ezek egyikéből sem vonnak egészségügyi járulékot, tehát nem lehet egyik sem a táppénz alapja), akkor a táppénzt a korábban folyósított ellátás alapjául szolgáló összegből kell kiszámítani. Azonban a jogalkotó úgy gondolta, hogy ez a kedvezmény már nem járna azoknak a munkavállalóknak, akiknek a törvény megengedi, hogy GYES, GYET vagy ápolási díj mellett munkát vállaljanak. Ebben az esetben csak azok a napok számítanak, amelyet így dolgozik a munkavállaló; a gyakorlatban ez annyit tett, hogy aki pl. GYES mellett dolgozott, annak fél évig (180 napig) csak minimálbér után járt a táppénz adott esetben.

Idén januártól ez a szabályozás, s a GYES, GYET melletti munkavégzés is megváltozott. A GYES melletti munkát heti 30 órában állapították meg, s ehhez igazították a GYET melletti munkavégzést is, melyet heti 20 óráról szintén 30 órára emeltek. Ahogy fentebb is említettem, hatályon kívül helyezték a GYES melletti munkavégzésre vonatkozó speciális táppénz-számítási szabályokat. Mivel azonban a GYET és az ápolási díj melletti munkavégzésnél megmaradtak ezek a speciális szabályok, előfordulhat olyan helyzet, mikor nehezen lehet értelmezni: mégis mi alapján számítják ki a táppénzt?

Vegyük azt az esetet, mikor valaki a GYED letelte után visszament dolgozni; a változtatásig ezt akár teljes munkaidőben megtehette. Ha az időszak alatt táppénzre lett jogosult, akkor bizony az első félévben csak a minimálbér után számították ki a táppénzt (egészen most januárig így volt). Letelik a GYES időszaka; amennyiben legalább három gyermeket nevel, igényelhet GYET-et is, s januártól már akár napi hat órában is dolgozhat mellette.

Mi történik ilyenkor? Folyamatosan dolgozik, rég teljesítette már a szükséges 180 napot, nem a kedvezményszabály vonatkozik rá; ha azonban GYET-et igényel, akkor nem veszik figyelembe a GYES melletti munkavégzést, s megint a minimálbérből számítják maximum a táppénzt?

Szerintem a jogalkotó nem ezt akarta, hanem csupán nem akart dupla kedvezményt biztosítani; tehát a kedvezményszabály érvényesülését akarta megakadályozni; úgy gondolta, ha valakinek jár a GYET (korábban a GYES-nél is), s jövedelmet is szerez, akkor legalább a táppénzre való jogosultságnál ne kapjon kedvezményeket. De jelen esetben, ha valaki már GYES mellett dolgozik, majd folyamatosan dolgozik tovább, s igényli a GYET-et is, akkor igazságtalan lenne, ha pusztán emiatt nem vennék figyelembe a GYES melletti munkavégzést, s 180 napig ismét maximum a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lehetne egy esetleges táppénz alapja.

Cikkajánló: 30 óra munka gyes mellett: ajándék vagy megvonás?

A privatbankar.hu-n jelent meg az írás: hogyan viszonyulnak az édesanyák és a munkáltatók a GYES melletti munkavégzés megváltozott feltételeihez? Tájkép csata után.

Cikkajánló: Gyerekellátási utalványok? Szakemberek a fizetős bölcsőde mellett (nol.hu)

Mindenki tudja, aki egy kicsit is foglalkozott a problémával, hogy a jelenlegi helyzet nem maradhat fenn: ahogy félig viccesen mondani szokták, a legtöbb helyen bölcsődébe bejutni sokkal nehezebb, mint az egyetemre. Erre a problémára lehet esetleges megoldás a mindenki által fizetett térítési díj - a cikk szerint.

A bölcsődéért fizetendő térítési díj gondolata már többször felmerült; e szerint a térítési díj a mostani GYES összegével lenne azonos (kérdés, meddig maradna ugyanennyi, hiszen ez nyilvánvalóan nem fedezi a teljes költséget). A tervekkel egyetértők azt remélik, hogy a többletforrások bevonásával elérik, hogy több, nappali gyermekelhelyezést biztosító hely létesüljön (bölcsőde, családi napközi stb.).

Lehet róla vitatkozni, a tény azonban, hogy az intézmények léte előfeltétele a női munkának. hiszen senki nem tud úgy dolgozni menni, ha nem tudja jó kezekben, biztonságban addig gyermekét.

GYES és csökkentett munkaidő vagy teljes állás GYES nélkül? Ez a mai napi kérdés!

Ma van ugyanis 2011. március 31-e, azaz az utolsó nap, amikor mindazok, akik 2010. december 31-én GYES mellett teljes állásban is dolgoztak, eldönthetik, hogy heti maximum 30 órában dolgoznak ezután, s felveszik a GYES-t, vagy lemondanak a GYES-ről, s maradnak teljes állásban. (Már amennyiben saját döntésről beszélhetünk, ugyanis a munkaidő-módosításánál a munkáltatónak is van mérlegelési jogköre, ahogy erről korábban már írtam.)

Kivételek is vannak:

-         ha valaki tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevel, s utána GYES-ben részesül, akkor teljes állásban dolgozhat, nem kell lemondania továbbra sem a GYES-ről.

-         ikergyermekek esetén is lehet teljes munkaidőben dolgozni GYES mellett, azonban a GYES összege ilyenkor nem duplázódik, csak egyszeres GYES-t kap az igénylő szülő.
-        ha valaki otthonról dolgozik, akkor korlátlanul végezhető munka GYES mellett.

A nagyszülői GYES-re, és az örökbefogadói GYES-re (mikor három évesnél idősebb gyermek után kap az örökbefogadó GYES-t) külön szabályok vonatkoznak.

Szabadon választható részmunkaidő GYES mellett?

A bejegyzés apropóját az is adja, hogy mindjárt itt van március 31-e, amikor letelik a türelmi idő: ezután az is, aki teljes állásban dolgozott, s mellette kapta a GYES-t is, választásra kényszerül; lemond a GYES-ről, s marad teljes állásban, vagy megtartja a GYES-t, s heti maximum 30 órában vállal munkát (azzal az engedménnyel, hogy ha otthonában dolgozik, vagy ha tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevel, akkor nincs ez a megszorítás; GYES mellett munkát vállalni egyébként csak a gyermek egyéves kora után lehet.)

Hogyan is működik ez a gyakorlatban? Ha valakinek volt korábbi munkahelye, s gyermekgondozási szabadság ideje alatt sem szűnik meg a vele való jogviszony, akkor a törvény felhatalmazza arra, hogy a védett időszakban egyoldalú jognyilatkozattal bármikor folytathassa a munkaviszonyt; a munkáltatónak kötelező visszavenni, megfelelő pozíciót biztosítani, a bérét pedig felemelni az időközben hasonló munkakörben dolgozók munkabérének megfelelően. Nagyon erős jogosítványokat ad tehát a Munka törvénykönyve a gyermeket vállaló munkavállalóknak.

De mi a helyzet abban az esetben, ha valaki pl. a GYED letelte után akar visszamenni, s gondolkodik a részmunkaidős megoldáson?

Először is, ha visszamegy dolgozni, akkor kiadják a felgyűlt szabadságait; ha korábban 40 órás munkarendben volt, akkor a korábbi szerződés szerint adják ki a szabadságokat, így ez az időszak is „teljes állásnak” számít, ezalatt tehát még nem lehet igényelni a GYES-t. Letelik a szabadság időszaka, s a munkavállaló elővezeti a kérését: a jövőben szeretne négy-, hatórás állásban dolgozni, s mellette igényelni a GYES-t (ez az összeg esetleg kompenzálhatja az így kiesett jövedelmet.)

S itt a bökkenő; noha egyoldalú nyilatkozattal kvázi „visszahelyeztetheti magát” korábbi munkakörébe, ez annyit tesz, hogy a korábbi, gyermeknevelési szabadság előtti szerződése szerint dolgozhat. Ha munkaszerződését – melynek lényegi eleme a munkaidő – módosítani szeretné, azt csak a munkáltatóval való közös megegyezés alapján teheti. (Kivéve, ha köztisztviselő, vagy közalkalmazott, nekik biztosít a törvény lehetőséget a részmunkaidőre, gyermekük három éves koráig.)

Szépen hangzik tehát az az indoklás, hogy a gyermeknevelési szabadságról visszatérő szülő maga dönti el, hogy GYES mellett részmunkaidőben, vagy GYES nélkül teljes állásban dolgozik tovább. Ez csak elképzelés lehet; a megvalósítás azonban már egyezkedés eredménye, s nem törvényadta jog.

Cikkajánló: Még mindig a gyes-menedzsmentről

Korábban már írtam erről a nőnapi konferenciáról, ezúttal a hrportal.hu-n jelent meg egy nagyon jó kis összefoglaló.

Csak néhány dolgot mazsoláztam ki a cikk alapján:

-         felmerült, hogy nem mindig tudják megoldani a gyeséről visszatérő anya részmunkaidős foglalkoztatását a cégek; továbbá e téren a gyakran változó jogszabályok követése is nehézséget okoz (pár éve még csak 20 órában lehetett dolgozni GYES mellett, aztán 40 órában, január elsejétől ezt 30 órára csökkentették.)

-         nagyon fontos a kommunikáció, hogy a munkavállaló és munkáltató közösen gondolkodjon a lehetőségekről, a GYES utáni munkavégzésről, együttműködésről. ez azt is feltételezi, hogy a unkavállaló és munkáltató a gyermekgondozási szabadság ideje alatt is tartja egymással a kapcsolatot; jobb esetben kialakítanak olyan fórumokat, ahol rendszeresen találkoznak (ez persze lehet internetes felület, de akár céges rendezvények is) Noha jogszabály nem írja elő például, hogy a „védett három évben” a munkába visszatérni kívánó kismamának milyen határidővel kell visszatérési szándékát jelezni, az együttműködési kötelezettségből is következik, hogy ez a jelzés (írásban lehetőleg) időben történjen, hogy a munkáltató is fel tudjon készülni rá.

-         dobbantó munkakörök, képzések: ezek egyfajta átmeneti munkakörök, melyeket jellemzően rövid ideig töltenek be a gyermekgondozási szabadságról visszatérve, s segítik a visszatérő kismamákat, hogy újra megtalálják a helyüket a vállalati struktúrában.

Ami viszont még nem alakult ki, az valami egységes rendszer, ahogy a visszatérő munkaerőnek a reintegrációját elősegíti; egy-egy cégnél vannak nagyon jó kezdeményezések, megoldások, de ezek egyedi jellegűek; az adott munkáltató nyitottságán, és a munkavállalók bátorságán, civil kurázsiján múlik, hogy mennyire tudnak újra együttdolgozni.

Ugyanezt tapasztalom egyébként, miközben interjúkat készítek munkába visszatérő anyukákkal: egyelőre minden kedvezmény, a családi élet és a munka összeegyeztetését megkönnyítő megoldás a munkáltatók jóindulatán (vagy éppen annak hiányán) áll vagy bukik.

Mennyire tekintik a gyereknevelést munkának? (2)

Most azt vizsgálom meg, hogy összegszerűen mennyi pénzt kapnak az édesanyák, amikor gyermekükkel otthon vannak, otthon nevelik őket, s nem vállalnak külső munkát.

Ha nem biztosítási jogviszonnyal a hátuk mögött mennek szülni, illetve az otthonlét harmadik évében gyermekgondozási segélyre lesznek jogosultak (megint ott van: segély… és nem fizetés.) ennek havi összege 2011-ben bruttó 28.500 Ft (ez az összeg egyébként 2009. január elsejétől kezdve nem változott). Kézhez ennél kevesebbet kap az anya, hiszen ebből még vonnak nyugdíjjárulékot (2011-ben ez 10 %), ez viszont szükséges ahhoz, hogy ezeket az éveket is szolgálati időnek számítsák egy majdani nyugdíj-megállapításnál. Egészségügyi járulékot nem vonnak, ugyanakkor a GYES-en lévő biztosítottnak számít, tehát kvázi ajándékba kapja az egészségügyi ellátást az egyébként igen alacsony összegű járandóság mellé.

A GYES összege munkabérnek semmiképpen sem tekinthető tehát, hiszen a minimálbért sem éri el (ez jelenleg 78.000 Ft), s nem is vonnak belőle a nyugdíjjárulékon kívül más közterhet; „munka jellege” felé mutat viszont az, hogy szolgálati időnek ismerik el a GYES-en töltött éveket.

Amennyiben jogosultak TGYÁS-ra, akkor korábbi fizetésük 70 %-át kapják. Korábban írtam már róla, hogy a TGYÁS ideje alatt a nők (mert ez az ellátás csak az anyáknak jár) szülési szabadságon vannak; ez az elnevezés sem a munka jelleget erősíti. A TGYÁS-ból adóelőleget vonnak, más nem terheli – ez a tény is inkább a segély jellegét erősíti.

A GYED-nél hasonló a helyzet; annyiban más, hogy adóelőleget és nyugdíjjárulékot is vonnak, tehát eggyel több közteher van ezen a járandóságon; ugyanakkor belép egy felső plafon is: a minimálbér késtzeresének 70 %-a lehet a maximális GYED.

Egészségügyi járulékot nem vonnak egyikből sem, viszont az egészségügyi ellátások szempontjából biztosítottnak számít a kedvezményezett a TGYÁS, GYED folyósítása alatt.

Nagy vihart kavart az a nőknek szóló kedvezmény is, mely szerint a nők 40 év szolgálati viszony után – életkoruktól függetlenül. ebbe viszont csak korlátozottan számítanak bele a gyermeknevelési szabadságon töltött évek, ahogy arról már korábban írtam. (ez a korlátozás egyébként csak a kedvezmény szempontjából él, ha valaki nem kívánja igénybe venni a kedvezményt, akkor beleszámít a szolgálati időbe, a teljes időszak, amikor gyermekek után TGYÁS-, GYED-, GYES-, GYET-ben részesült.

Ez a megszorítás is arra utal, hogy ezek a járandóságok inkább segélyek, s nem egy elvégzett munka ellenértékei. Beleszámít a szolgálati időbe – de azért mégsem teljesen, nem úgy, mintha ezek az évek „komoly munkával” teltek volna.

Örökbefogadói GYES

Erről az újnak számító lehetőségről korábban nem írtam; a családok támogatásáról szóló törvény ugyanis lehetőséget biztosít az örökbefogadó szülőknek (figyelem! ha rokon, vagy házastárs fogad örökbe, azokra nem vonatkozik ez a jogintézmény!), hogy igénybe vegyék a GYES-nek egy sajátos esetben, a következő feltételekkel:

-         az örökbefogadott gyermek elmúlt 3 éves, illetve ikergyermekek esetében a tankötelessé válás évének végéig tolódik ki ez az alsó határ (tehát a normál GYES már nem lenne igényelhető utána/utánuk)

-         de még nem múlt el 10 éves,

Akkor az örökbefogadó szülő 6 hónapig igényelhet GYES-t utána, s otthon maradhat vele. A GYES-t egyébként a gyermek örökbefogadásba való kihelyezésének időpontjától lehet igényelni. Ezt a kedvezményt azért hozták meg a törvényalkotók, hogy elősegítsék az örökbefogadó szülő és a gyermek közötti szoros kapcsolat létrejöttét.

Még egy kedvezményt ad a törvényalkotó: ha ezt a fajta GYES-t a gyermek betöltött 10 éves kora előtt igénylik, de már nincs 6 hónap a gyermek 10 éves koráig, akkor is hat hónapig lehet a GYES-t igényelni, a felső határidő ennyivel meghosszabbodik.

A GYES melletti munkavégzésre szab egy külön korlátot a törvény: heti 30 órát meg nem haladó időtartamban lehet munkát végezni mellette (itt nem esik szó az otthonról végzett munkáról):

forrás: 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 20/B. §, net.jogtar.hu

Cikkajánló: Kitol a kormány a kismamákkal?

Már korábban írtam a Gyes-menedzsment konferenciáról, most ajánlok egy cikket, mely a konferencia eredményeit, megállapításait foglalja össze.

Mi történik, ha a nagyszülő megy GYES-re? ismét egy kicsit szárazabb téma...

Amennyiben egy családban felmerül ez a kérdés, akkor nagyon sok feltételnek kell együttesen teljesülnie. A jogszabályon kívüli adottságok tekintetében ekkor mindkét szülőnek van munkája (általában ezért tudják a nagyszülői GYES intézményét választani); továbbá van egy olyan nagyszülő, aki még fizikálisan és lelkileg is alkalmas egy kisgyerek napközbeni ellátására, és el is vállalja ezt a feladatot.

Milyen jogszabályi feltételeknek kell tehát teljesülnie, hogy a nagyszülő mehessen GYES-re?

Nemcsak a vérszerinti nagyszülőkre, hanem az örökbefogadó nagyszülőre (tehát, ha a szülő az örökbefogadó nevelt gyermeke volt), sőt, annak házastársára is kiterjed a törvény hatálya.

A gyermek betöltött egy éves kora után kérelmezhető a nagyszülői GYES; a szülőknek írásban, együttesen kell nyilatkozni arról, hogy lemondanak a gyermekgondozási segélyről, s egyetértenek azzal, hogy a nagyszülő megigényelje azt. A gyámhatóság pótolhatja a gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő nyilatkozatát. Miközben a gyermekkel a nagyszülő GYES-en van, addig a gyermek gondozásának, nevelésének a szülők háztartásában kell történnie. (Ez nem azt jelenti, hogy a nagyszülő nem viheti el a saját lakásába a gyermeket, hanem hivatalosan a szülő nevelése-gondozása alatt legyen, ne helyezzék el intézményben pl.)

A szülő bármikor visszavonhatja a nagyszülői GYES-t illető beleegyező nyilatkozatát, ebben az esetben – ha a nyilatkozatot a gyámhatóság sem pótolja – akkor megszűnik a nagyszülő GYES-re való jogosultsága, mégpedig a visszavonó nyilatkozat benyújtását követő hónap utolsó napjától.

Megszűnik akkor is a nagyszülő GYES-re való jogosultsága, ha a szülő esetében már nem állnak fenn a feltételek – kivéve a kereső tevékenységet, hiszen az egész intézménynek ez az egyik fő célja, hogy a munkaképes korú szülő el tudjon akár teljes munkaidőben helyezkedni – de akkor már nem, ha a pl. a szülő egy másik gyermeke után más ellátást (pl. GYED-et) vesz igénybe.

Nem szűnik meg azonban a nagyszülői jogosultág, ha a szülő gyermekápolási táppénzre megy

Közben mit csinálhat mellette a nagyszülő?

A gyermek három éves koráig nem végezhet munkát – ez alapvető különbség a szülői GYES-hez képest. Ha a gyermek betöltött három éves kora után is fennállnak a nagyszülői GYES feltételei (pl. súlyosan beteg gyermek esetében), akkor a szülői GYES-hez hasonlóan korlátozottan végezhet munkát (heti 30 óra, vagy otthonából korlátlanul).

Nem helyezheti el a gyermeket napközbeni ellátást nyújtó intézményben (bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi vagy házi gyermekfelügyeletet biztosító intézmény, közoktatási törvény hatálya alá tartozó óvoda, iskolai napközi).

Nyugdíj és GYES

A nagyszülő nyugdíjra való jogosultságát a megigényelt GYES nem érinti, tehát kaphat egyszerre GYES-t és nyugdíjat (társadalombiztosítási nyugellátást, rokkantsági nyugdíjat vagy rehabilitációs járadékot.)

Gyes-menedzsment konferencia

Mára jut még egy konferencia-ajánló: a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány és BeWise HR tanácsadó Kft. rendezésében lesz március 8-án az fenti címet viselő konferencia.

Helyszín: Telekom Székház (a Magyar Telekom is támogatja a konferenciát), Budapest I., Krisztina krt. 55.

Időpont: 2011. március 8. 9.30-12.30

A konferenciát elsősorban humán erőforrás-szakemberek számára szervezik.

Regisztrálni és bővebb információhoz itt lehet jutni.

Újra lesz Munka GYES után konferencia!

Ezúttal március 26-án, szombaton, 9.30 ás 16 óra között. A szervezők elsősorban azoknak ajánlják, akiknek nemsokára lejár a gyermekgondozási szabadságuk, s még nem rendelkeznek kész tervekkel a jövőt illetően: azaz még nem tudják, hogy visszamennek-e a régi munkahelyükre, vagy új munkát keresnek majd. A konferenciáról, a jelentkezés módjáról, s az egyéb tudnivalókról itt lehet bővebben olvasni.

GYES és munka (hatástanulmány)

Korábban már részletesen írtam erről, hiszen januártól megváltozott a GYES melletti munkavégzés feltételrendszere. A végső változatban nem tért vissza a korábbi módosítás előtti helyzet, hiszen most is a gyermek egyéves korától, maximum heti 30 órás munkarendben lehet dolgozni, ami a korábbi változathoz képest ugyan szűkítés, de mégis kedvezőbb az eredeti helyzetnél, mely másfél éves kortól, s maximum 20 órában tette lehetővé a munkavégzést.

Magánál a döntésnél azonban mindig érdekesebb, hogy mire alapozzák a meghozott döntést: azonban a Világgazdaság szerint a hatástanulmány nem publikus a nagyközönség számára; hiába kérték ugyanis a NEFMI-től, nem bocsátotta rendelkezésükre.

(Itt lehet erről bővebben olvasni, forrás: www.vg.hu)

Munka GYES után

A konferenciáról szó volt az MR1 Vendég a háznál című műsorában is, itt lehet meghallgatni.

Konferencia: Munka GYES után

Decemberben részt vettem a Babafalva portál és a Tudatos Életért Egyesület által szervezett konferencián, mely a Munka GYES után címet viselte. Az előadók a következő témákat járták körbe:  változások az adózás területén (családi adózás), munkajogi változások - ekkor még tervezetekről beszétünk csak, mert még nem fogadták el a jogszabályokat -, a gyermekek nappali elhelyezését biztosító intézmények (bölcsőde, óvoda, családi napközi, alapítványi intézmények), s végül a kisgyermekes anyák munkakeresése a HR szakember szemével.
A szervezők márciusban meg szeretnék ismételni a konferenciát, úgyhogy ajánlom mindenkinek a részvételt, további információk végett érdemes figyelni a http://www.babafalva.hu/  http://www.szulonavigator.hu/, http://www.tudatoseletert.hu/ oldalakat. Májusban pedig egy újabb konferenciát szerveznek, ezúttal a távmunkáról.

A decemberi konferenciáról, s a jövőbeni tervekről itt lehet olvasni.