A TGYÁS, GYED kiszámítása

Sokszor érkezett hozzám már ezzel kapcsolatban kérdés, úgyhogy megpróbálom egy posztban összefoglalni, hogy egyben meglegyen.

Fontos megjegyezni, mielőtt belekezdenék a jogszabályi ismertetésbe, hogy a fenti szabályoktól elválik maga a jogosultság kérdése. Erről már korábban írtam, mielőtt elkezdjük kiszámolni, hogy mennyi az az annyi, nyilván azt kell megnézni, hogy a hatályos szabályok szerint járnak-e nekünk a fenti ellátások. Ha igen, akkor térhetünk rá az összeg kiszámítására.

A legfontosabb szabály, hogy a járadékokat a táppénz szabályai szerint számítják ki., azaz első körben megnézik, hogy a jogosultság első napját közvetlenül megelőző naptári évben volt-e 180 napi olyan jövedelem, melyből vontak egészségbiztosítási járulékot (Ebtv. 48. §) A táppénzből, GYED-ből, TGYÁS-ból nem vonnak, tehát ezek nem lehetnek egy későbbi ellátás alapjai. A jogosultág kezdő napja ezekben az esetekben az, mikor lehet igényelni az ellátásokat, tehát a TGYÁS-t a legkorábban a szülés várható napja előtt 28 nappal, a GYED-et pedig legkorábban a TGYÁS időszakának lejárta után.

Ha nincs, akkor a második körben megnézik, hogy a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 napban volt-e ilyen jövedelem; ha a biztosítási idő folyamatos, akkor ezt a 180 napot a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni. Ha valamilyen oknál fogva megszakadt a biztosítási idő, akkor a megszakítás előtti időszakot nem lehet figyelembe venni. (A biztosítási időről a Tbj. 5. §-a szól.)

Ha jogosult lenne a TGYÁS-ra, GYED-re a biztosított, de nincs a fenti két szabály szerint megfelelő jövedelme, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lesz az ellátások alapja, kivéve, ha a szerződése szerinti, vagy tényleges jövedelme ennél kevesebb (tehát kevesebbet kap a minimálbérnél, mert pl. nem teljes munkaidőben dolgozik.)

Van egy kedvezményszabály; ha a biztosítottnak azért nincs az irányadó időszakban megfelelő jövedelme, mert TGYÁS-ban, GYED-ben, táppénzben részesült (figyelem! A GYES-t nem említi a törvény!), akkor a korábbi ellátás alapjául szolgáló jövedelemből kell számítani az újabb ellátás napi összegét, ha az a minimálbérnél (lásd előző bekezdés) kedvezőbb.

Passzív GYED

Passzív GYED-et akkor kap a jogosult (általában az anya), ha a mögöttes biztosítási jogviszonya a TGYÁS ideje alatt szűnik meg. Ilyenkor jogosult lesz a GYED-re, ugyanúgy, mintha a biztosítási jogviszony megmaradna, tehát ugyanúgy jár végig – az előzetesen biztosításban töltött napoknak megfelelően – a magasabb összegű ellátás. Megszűnhet természetesen a biztosítási jogviszony a már folyósított GYED ideje alatt is; ilyenkor is kapja tovább a jogosult a GYED-et.
A feketeleves azután jöhet, ha valaki megint babát vár, ilyenkor ugyanis a passzív GYED ideje nem számít bele az előzetes biztosítási jogviszonyba, s egy újabb babánál megint vizsgálják a GYED-hez szükséges jogosultsági időt (két éven belül legalább 365 nap). A hozzám érkező kérdések egy jó részében bizony ez a probléma: mikor a többedik gyermeket várja már az addig – vagy előtte sokáig – passzív GYED-en lévő kismama, akkor szembesül ezzel a kedvezőtlen szabállyal. S nagyon nem mindegy, hogy azután sok ideig viszonylag magasabb összeget kap havonta, vagy csak a GYES alacsony összegére lesz jogosult.

Újból felhívnám a figyelmet: a GYED-hez szükséges jogosultsági időbe a biztosítási jogviszonyon kívül (Tbj. 5. §) a következők számítanak be:

- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz ideje,
- a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 nap,
- a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának ideje.

(Ebtv. 42/A. § (4) bekezdés)

A GYED összegénél pedig csak azokat a jövedelmeket veszik figyelembe, melyekből egészségbiztosítási járulékot vontak. Tehát pl. a táppénzt, baleseti táppénzt nem.
A GYED kiszámításánál pedig a táppénzszámításnál alkalmazandó szabályok lesznek érvényesek. (Ebtv. 48-49. §)

Munkavégzés gyermeknevelés mellett

Ha valami mostanában bántja a fülemet a témában, akkor a család vagy karrier kérdése, melyet igen szívesen tesznek fel különböző írásokban, kérdőívekben. Meghallom, és egyre inkább azt érzem, hogy áááááá… hagyjuk. Ha innen indulunk ki, akkor nem jutunk el helyes következtetésekhez soha. Márpedig ezek a jó válaszok lehetnének az életünket megkönnyítő jó szabályozások alapjai is. Hogy mivel is van bajom, ha ezt a kérdést felteszik, mindjárt kifejtem.

Nézzük sorban: az egyszeri nő, aki anyává válik, mondjuk nem dolgozott gyermeke születése előtt (például egyetemista volt). Vagy éppen dolgozott, de határozott idejű szerződésekkel volt alkalmazva, mit tesz isten, mikor a legutóbbi lejárt, s már a gyermekét várta, nem hosszabbították meg. Ugrott a biztosítási jogviszony a szülés időpontjában. Mire jogosult az újdonsült anya? A bruttó 28.500 Ft összegű GYES-re. (Korrekt leszek: ezen felül kap egyszeri anyasági támogatást, ha rendesen, legalább négyszer volt orvosi vizsgálaton terhessége alatt, s kap havonta családi pótlékot is.) Emellett nem dolgozhat gyermeke egyéves koráig. Ha véletlenül találna valamilyen munkát, akkor bizony a GYES-ről le kell mondani egészen addig, míg a gyermek tortáján el nem fújják azt a bizonyos egy gyertyát. Utána felveheti a GYES-t is munka mellett. Logikus, nem? Az egésznek az alapja,hogy az anyaság nem értékteremtő munkaként, hanem segélyezendő állapotként van nyilvántartva. Tolunk valami névleges összeget az inaktív státuszban lévő nőnek, remélhetőleg van mellette még valaki, aki keres is, s így nem halnak éhen; korlátozzuk a lehetőségeit a munkaerőpiacon – s közben elvárja a társadalom, hogy pár évtizedes munkával előállítson egy rendes állampolgárt. Munkaként nem ismerjük el a teljesítményt (azért fizetés járna), a gyermekvállalás amúgy is magánügy, nem?

De legyen az anya dolgozó státuszban szülése előtt, kellő számú biztosítási jogviszonyban töltött nappal, s meglévő biztosítási jogviszonnyal (hogy ezt mennyire nem könnyű teljesíteni, arról árulkodnak a TGYÁS, GYED stb. címet viselő bejegyzésem alatti kérdések.) A TGYÁS, GYED ideje alatt nem dolgozhat az anya. Semmit. Nem lehet semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyból jövedelme. Egyetlen kivétel van: szerzői jogi jogdíjak. Valljuk be, ez azért elenyésző hányadát érinti a nőknek. Ha adódna egy munkalehetőség, akkor le kell mondania ezekről a járandóságokról, s GYES mellett (korlátozva) dolgozhat.

Úgy gondolom, ezt a szabályozást a mai lehetőségek már régen meghaladták. A korlátozás ugyanis abból indul ki, hogy az emberek nyolctól ötig, munkahelyen ülve dolgoznak. De hát ma már számtalan olyan lehetőség lenne, mely akár tíz évvel ezelőtt is utópiának tűnt. Nagyon sokan pont a gyermeknevelés ideje alatt kezdenek valami újba, vagy tudnák csinálni régi szakmájukat, csak nem ugyanolyan mértékben, mint a gyermekvállalás előtt. (Hozok példákat is: elég csak a számtalan kézművesre gondolni, aki közül néhányan valóban professzionálisak lesznek - pl. Panyi Zsuzsi – mások csak átmenetileg keresnek kiegészítő bevételi lehetőséget. De említhetném a fordítókat, könyvelőket is – egy-két gyermek mellett sokan meg tudnak oldani némi pluszmunkát, anélkül, hogy a gyerekeknek feltétlenül intézményt kellene keresni.) Annyit azonban nem hoznak a konyhára ezek, hogy érdemes legyen lemondani a magasabb összegű anyasági ellátásokról, így vagy kihagyja a lehetőséget az anya, rontva a saját, későbbi esélyeit a munkaerőpiacon is, vagy csinálja feketén. Így az ebből származó adóbevételek elvesznek az állam számára is.

Nem tartom jónak a mai rendszert; igazából az anyasági járandóságok mellett szabadon engedném a munkavégzést, így maradhatnának aktívan a nők a munkaerőpiacon. Nem lennének éles váltások, hanem a két szféra dinamikusan fejlődhetne egymás mellett. Nyilván van olyan időszak, mikor az egyik, vagy a másik hangsúlyosabb lenne (például szülés után közvetlenül kevesen keresnek munkát, s ez így van rendjén.) S hogy így dupla pénz maradna a nőknél esetleg? Ez olyan nagy baj? Hiszen akkor a kereslet is nagyobb lenne pl. a fizetős gyermekfelügyeleti formákra, bébiszitterre, családi napközire, magánbölcsire. A TGYÁS, GYED, GYES pedig végre veszítene segély jellegéből, s végre a gyermeknevelésben végzett munka kvázi fizetsége lenne. Család vagy karrier? Fel sem merülne ez a kérdés. Mindkettő.

GYED alatt járó szabadság (mikortól és mennyi)

2011. augusztus 1-jén lépett hatályba az Mt. azon módosítása, mely a felére csökkentette a GYED alatti fizetett szabadság mértékét. Mint ismeretes, eddig az időpontig a szülési szabadság idejére (168 nap) és a gyermeknevelésre kiadott fizetés nélküli szabadság első évére (mely tipikusan a GYED első éve) járt fizetett szabadság. A módosító jogszabály (a 2011. évi CV. törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról) augusztus elsején a fizetés nélküli szabadság ideje alatt járó szabadságot csökkentette a felére, tehát augusztus elsejétől a szülési szabadság időtartamára és a gyermekgondozás céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár fizetett szabadság. (Mt. 130. § (2) bekezdés c) pont, melyet a 2011. évi CV. törvény 9. §-a módosított.)

Idáig világos is; mostantól a fele jár. De mi lesz azokkal, akik éppen közben vannak? Nekik még a régi jogszabály szerint számítják, vagy váratlanul a lecsökken a szabadságuk, melyre esetleg számítottak?

A módosító törvény egyik alkalmazási szabálya adja meg rá a választ (2011. évi CV. 22. § (5) bekezdés) E szerint az új számítást a módosító törvény hatályba lépése után (2011. augusztus 1-je) megkezdett GYED esetében lehet alkalmazni. Újabb változás, hogy a felek megegyezése alapján ennek a szabadságnak a pénzbeli megváltását is lehet kérni; tehát megváltani csak a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára vonatkozó szabadságot lehet, s ez a szabály csak módosító törvény hatályba lépése (2011. augusztus 1-je) után lejáró fizetés nélküli szabadság esetében alkalmazható.

Törvények: 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről; 2011. évi CV. törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

Hallottatok már a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesületről?

Őszintén bevallom, én most találkoztam először a nevükkel. A hrportal-on van egy cikk, melyben az egyesület elnöke, Rudas László beszél a kismamák munkába állásának nehezítő tényezőiről. A cikk egyébként a Járulékkedvezményekkel támogatnák a kismamák visszatérését címet viseli, amely nem a legszerencsésebb a tartalmat tekintve, ugyanis Rudas László ennél sokkal többről beszél; azért ajánlom ezt az írást mindenképpen, mert szinte végig bólogattam, ahogy elolvastam: igen, igen, ez már bennem is megfogalmazódott, ezt éreztem.

Az első a TGYÁS, GYED időszaka alatt felgyülemlett szabadság kérdése; noha most már ezt is lecsökkentették, még mindig egy év után jár a szabadság a munkába visszatérő kismamának – amit a munkáltató fizet. Egyfelől szép gesztus a jogalkotó részéről, hogy elismeri ezt az időszakot munkában töltött időnek (az is), noha csak részlegesen, de a finanszírozást meghagyja a munkáltatónak, akinek ez egy újabb púp a hátán, s valljuk be, a munkavállaló gyermekvállalásából ő közvetlenül nem profitál.

A másik az az időszak, amiről már én is írtam korábban: a magyar állam sokak szerint szokatlanul bőkezű a gyermeket vállaló munkavállalókkal, mikor igen hosszan biztosítja nekik a TGYÁS, GYED ellátást, noha nem alanyi jogon, hanem egyre szigorúbb feltételeket szab. Viszont ezek az ellátások jóval magasabb összegűek az alanyi jogon járó GYES-nél, ezért kevesen mondanak le róluk, ha fel is merülne valami munkavállalási lehetőség. Ugyanis, míg ezek az ellátások járnak, addig semmilyen már jogviszonyból nem lehet bevétele a jogosultnak (kivéve egy nagyon szűk kört: egyes szerzői jog alá eső bevételeket.) Ezért vagy nem él a jogosult kismama az esetlegesen felmerülő lehetőségekkel, vagy ha van rá mód, akkor feketén mégis megteszi – de mindenképpen a későbbi munkavállalás akadály lehet ez a konstrukció. Kívánatos lenne, ha korlátozott mértékben ugyan, de mégis lehetne egyéb tevékenységet végezni a TGYÁS, GYED felvételével egyidejűleg.

S csak utoljára beszél a járulékkedvezményekről (ezért sem értem a címet), mely egyébként már részlegesen megvalósult; itt konkrétan a GYES mellett munkát vállalókról van szó.

Ahogy olvastam, egyre inkább az az érzésem támadt, hogy igazából az egész rendszert kéne a legkisebb részletekig áttekinteni: először a juttatási rendszert, aztán a munkaerőpiacon való elhelyezkedést segítő eszközöket átnézni, a gyermekek nappali elhelyezését biztosító intézményrendszert fejleszteni (s most nem is feltétlenül az óvodai-bölcsődei férőhelyek bővítésére gondolok, az a jelen körülmények között utópisztikus, hanem arra, hogy a civil kezdeményezéseket, családi napköziket, szülők önszerveződő megoldásait hogyan lehetne támogatni.) S nem mindig egy-egy elemét változtatni ennek a bonyolult, komplex rendszernek (aztán csodálkozni, hogy az nem hozza meg a kívánt eredményt, s visszavonni az intézkedést.)

Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület: http://www.fbn-h.eu/

Egy korábbi poszt módosítása, avagy megszűnt a passzív táppénz

Egy korábbi poszt módosítása

A legtöbb kérdés idáig a TGYÁS, GYED és a biztosítási jogviszony megszűnése címet viselő posztomhoz érkezett, nem véletlenül, hiszen az elmúlt években igencsak megnehezítették a magasabb összegű, biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátásokhoz való hozzáférést: azaz szűkítették azoknak a körét, akik TGYÁS-ra, illetve GYED-re lesznek jogosultak.

2011 nyarától kezdve megszüntették a passzív táppénz intézményét is; ez azért fontos, mert ha a biztosítási jogviszony megszűnt még a TGYÁS igénylése előtt, akkor is be lehetett számítani az ellátás igényléséhez szükséges 365 napba a passzív táppénz időszakát. Mivel ez megszűnt, ezért a beszámítható időszakokból is kevesebb maradt.

Itt van a pontos jogszabályi hely (forrás: net.jogtar.hu):

Ebtv.

40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy

b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,

b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

(3) A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

TGYÁS, GYED, GYES, GYET és munka

Ez a bejegyzés azért született, mert nagyon sokan kerestek rá az alábbi információkra, melyekről ugyan már írtam az egyes posztok kapcsán, de most a könnyebb elérhetőség érdekében összeszedem egy cím alá; itt a különböző ellátások melletti munkavégzési lehetőségekről lesz szó.

Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) és a munkavégzés: a szülési szabadság ideje alatt csak a szülő nő jogosult TGYÁS-ra. Mialatt kapja ezt a biztosítási alapú járadékot, nem végezhet mellette díjazásra irányuló munkát, nem lehet egyéb jövedelme munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból sem; illetve az is kizáró ok, ha a szülési szabadság ideje alatt megkapja a teljes keresetét (ha csak részben kapja meg, akkor azzal arányosan jár a TGYÁS.)

Két kivétel van: a szerzői jog védelme alá eső alkotás utáni díjazásra, a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíj felvételére ebben az időszakban is jogosult.

Gyermekgondozási díj (GYED) és a munkavégzés: A gyermekgondozási díjban részesülő szülő a GYED folyósítása alatt nem végezhet semmilyen jogviszonyban díjazásra irányuló munkát, s hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét sem folytathatja személyesen. Nem jár GYED arra az időszakra, mikor a jogosult – munkavégzés nélkül – de teljes keresetét megkapja. Ha részlegesen kapja meg a keresetét, akkor annak arányában jár.

Egy kivétel van: a szerzői jog védelme alá eső alkotás utáni díjat ekkor is felveheti.

A GYES, GYET melletti munkavégzésről pedig ebben a posztban írtam már.

Mennyire tekintik a gyereknevelést munkának? (2)

Most azt vizsgálom meg, hogy összegszerűen mennyi pénzt kapnak az édesanyák, amikor gyermekükkel otthon vannak, otthon nevelik őket, s nem vállalnak külső munkát.

Ha nem biztosítási jogviszonnyal a hátuk mögött mennek szülni, illetve az otthonlét harmadik évében gyermekgondozási segélyre lesznek jogosultak (megint ott van: segély… és nem fizetés.) ennek havi összege 2011-ben bruttó 28.500 Ft (ez az összeg egyébként 2009. január elsejétől kezdve nem változott). Kézhez ennél kevesebbet kap az anya, hiszen ebből még vonnak nyugdíjjárulékot (2011-ben ez 10 %), ez viszont szükséges ahhoz, hogy ezeket az éveket is szolgálati időnek számítsák egy majdani nyugdíj-megállapításnál. Egészségügyi járulékot nem vonnak, ugyanakkor a GYES-en lévő biztosítottnak számít, tehát kvázi ajándékba kapja az egészségügyi ellátást az egyébként igen alacsony összegű járandóság mellé.

A GYES összege munkabérnek semmiképpen sem tekinthető tehát, hiszen a minimálbért sem éri el (ez jelenleg 78.000 Ft), s nem is vonnak belőle a nyugdíjjárulékon kívül más közterhet; „munka jellege” felé mutat viszont az, hogy szolgálati időnek ismerik el a GYES-en töltött éveket.

Amennyiben jogosultak TGYÁS-ra, akkor korábbi fizetésük 70 %-át kapják. Korábban írtam már róla, hogy a TGYÁS ideje alatt a nők (mert ez az ellátás csak az anyáknak jár) szülési szabadságon vannak; ez az elnevezés sem a munka jelleget erősíti. A TGYÁS-ból adóelőleget vonnak, más nem terheli – ez a tény is inkább a segély jellegét erősíti.

A GYED-nél hasonló a helyzet; annyiban más, hogy adóelőleget és nyugdíjjárulékot is vonnak, tehát eggyel több közteher van ezen a járandóságon; ugyanakkor belép egy felső plafon is: a minimálbér késtzeresének 70 %-a lehet a maximális GYED.

Egészségügyi járulékot nem vonnak egyikből sem, viszont az egészségügyi ellátások szempontjából biztosítottnak számít a kedvezményezett a TGYÁS, GYED folyósítása alatt.

Nagy vihart kavart az a nőknek szóló kedvezmény is, mely szerint a nők 40 év szolgálati viszony után – életkoruktól függetlenül. ebbe viszont csak korlátozottan számítanak bele a gyermeknevelési szabadságon töltött évek, ahogy arról már korábban írtam. (ez a korlátozás egyébként csak a kedvezmény szempontjából él, ha valaki nem kívánja igénybe venni a kedvezményt, akkor beleszámít a szolgálati időbe, a teljes időszak, amikor gyermekek után TGYÁS-, GYED-, GYES-, GYET-ben részesült.

Ez a megszorítás is arra utal, hogy ezek a járandóságok inkább segélyek, s nem egy elvégzett munka ellenértékei. Beleszámít a szolgálati időbe – de azért mégsem teljesen, nem úgy, mintha ezek az évek „komoly munkával” teltek volna.

Mennyire tekintik a gyermeknevelést munkának? (1)

A közbeszéd szintjén persze igen, kemény munka. Legalábbis a felszínen, ha internetes fórumokat, magánbeszélgetéseket nézek, ahol nem feltétlenül kell jólfésültnek, pc-nek lenni, ott már megoszlanak a vélemények. Maximum ezeket a névtelenség homályában leírt véleményeket nem szokták olyan helyen hangoztatni, ahol rombolná az ember megítélését.

De mi a helyzet jogszabályi szinten? Mennyire tekinti a jog munkavállalásnak a gyermeknevelést?

Egy társadalom túléléséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy legyen utánpótlás, s nem elég a szükséges mennyiséget előállítani, az utánpótlást alkalmassá kell tenni arra, hogy fenntartsa, sőt jobbá tegye a társadalmat. Tehát elegendő számú gyermekre van szükség, hogy jó társadalomban éljünk, s ezeket a gyerekeket megfelelően kell nevelni ahhoz, hogy később ennek a közösségnek a hasznos tagjai tudjanak lenni. Lehet vitázni azon, hogy mégis mennyi, de mindenképpen szükséges némi személyes jelenlét gyermekeink neveléséhez; tehát nem megoldás az, ha mindent különböző intézmények segítségével próbálunk megoldani. (Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne vegyünk igénybe semmilyen segítséget, sőt, nagyon is hasznosnak tartom, hogy van rá lehetőség!)

S mivel szükség van erre a személyes jelenlétre, ezért a szülőpárosból az egyik fél (jellemzően az anya) bizonyos időre általában kiesik a munkaerőpiacról; a jog szempontjából inaktív státuszba kerül – kezdjük ennél a megfogalmazásnál, ugye, nem arról árulkodik, hogy komoly munkának ismerik el a gyereknevelést?

Hogyan honorálják ezt az ún. inaktív státuszt (ami sokszor, nagyon sokszor aktívabb, munkásabb szakasza az életnek, mint a szűkebb értelemben vett munkavállalói időszak)?

Ha az anyának volt korábban megfelelő mértékű biztosítási jogviszonya, akkor kap terhességi-gyermekágyi segélyt, ez 168 napig jár, a korábbi fizetés 70%-a, s igénybe lehet már venni a szülés várható időpontja előtt 28 nappal. Ezt a 168 napot egyébként szülési szabadságnak hívják, s csak az anya veheti igénybe. Más munkát nem végezhet az időtartam alatt.

Már maga az elnevezés is árulkodó: terhességi-gyermekágyi SEGÉLY. Segély, nem fizetés, tehát korántsem munkáért kapott ellenértéket idéz fel a szó, hanem az előbb már említett inaktív állapot ellensúlyozását. Hozzáteszem, TGYÁS akkor jár, ha volt megfelelő előzetes biztosítási jogviszony, egyébként csak a GYES jár, mely jellemzően sokkal kevesebb, a mostani minimálbér töredékének megfelelő összeg havonta.

Az időszak „munka jellege” felé mutat viszont az a tény, hogy a korábban munkaviszonyban dolgozó nőnek erre az időszakra (és a GYED első évére) is jár fizetett szabadság. Bizonyos szempontból persze érthető, hogy az egész időszaknak miért csak egy részére jár a szabadság (a többire nem), ugyanis több gyereknél ez már egész hosszú időszakot is jelenthet a gyermeknevelési szabadság végén; a törvényalkotó viszont ezt a terhet (ennek a kifizetését) egy az egyben ráterhelte a munkáltatóra. Ugyanakkor az, hogy ilyen korlátok közé szorítja a szabadságot, megint azt erősíti, hogy igazából ezek az évek nem számítanak munkával töltött éveknek, nem jár a teljes időszakra fizetett szabadság.

A TGYÁS folyósítását követő időszakban – megfelelő feltételek esetén – lehet igényelni a gyermekgondozási díjat, GYED-et. Itt már maximálva van az összeg – egyfelől szintén a korábbi fizetés 70 %-a, azonban egy másik felső plafon is bejön; a GYED havi összege a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a lehet. (2011-ben ez bruttó 109.200 Ft). Az inaktív státuszt erősíti, hogy ezt az összeget is a társadalombiztosítási járulékokból finanszírozzák, s megtiltják az egyéb keresetet mellette (kivéve bizonyos szellemi alkotásokból befolyó jogdíjat.).

Folytatása következik…

TGYÁS, GYED és a biztosítási jogviszony megszűnése

Mi történik, ha valakinek megszűnik a munkaviszonya (pl. lejár a határozott idejű szerződés, s nem kötnek újat/nem hosszabbítják meg?), miközben TGYÁS-on van?

Mivel korábban igényelte a TGYÁS-t, s meg is kapta, ettől nem szűnik meg az ellátás folyósítása.

Mi történik, ha valakinek megszűnik a munkaviszonya (pl. lejár a határozott idejű szerződés, s nem kötnek újat/nem hosszabbítják meg?), miközben GYED-en van?

Mivel korábban igényelte a GYED-et, s meg is kapta, ettől nem szűnik meg az ellátás folyósítása, addig kapja, míg az igénylés időpontjában járna (előzetes 365 nap/előző 2 év biztosítási jogviszony kell hozzá, annyi ideig jár, míg az igénylő biztosítási jogviszonyban volt az azt megelőző 2 évben, s maximum a gyermek 2 éves koráig jár.)

Mi történik, ha valakinek megszűnik a munkaviszonya (pl. lejár a határozott idejű szerződés, s nem kötnek újat/nem hosszabbítják meg?), miközben GYES-en van?

Ugyanúgy kapja a GYES-t tovább, a GYES alanyi jogon jár, nem kötött előző biztosítási jogviszonyhoz, tehát nem befolyásolja a munkaviszony megszűnése.

Mi történik, ha valakinek a TGYÁS igénylése előtt szűnik meg a biztosítási jogviszonya?

Ha az igénylés előtt maximum 42 nappal szűnik meg, akkor nem veszti el a jogosultságát: igényelhet TGYÁS-t, s utána GYED-et.

Ha ebbe az intervallumba nem esik bele, akkor is van még további lehetőség arra, hogy ne veszítse el ezt az igen értékes jogosultságot, ugyanis a törvény értelmében, ha meg is szűnik a biztosítási jogviszony, s eltelik a 42 nap, ha utána valaki táppénzen (vagy baleseti táppénzen) van, akkor megmarad a jogosultság. Táppénzre kerülhet pl. valaki ezért is, mert veszélyeztetett terhesnek nyilvánítja az orvos. Ha véget ér a táppénz, baleseti táppénz időszaka, utána még 28 napot ad a törvény arra, hogy megmaradjon a jogosultság. TGYÁS-t igényelni pedig nemcsak a szülés napjától, hanem a szülés várható napját megelőző 4 héttel korábban is lehet.

Így lehet tehát ebben az esetben megtoldani azt az időszakot, míg jogosult marad valaki a TGYÁS-ra:

biztosítási jogviszony vége+42 nap

ha táppénzen van (baleseti táppénz) – akkor ez az időszak is hozzáadódik

végetér, akkor még 28 napig igényelheti a TGYÁS-t.

FONTOS! Megszűnt a passzív táppénz, ezért változott az Ebtv. 40. §-a is. Itt írtam a változásokról.

Na de mi van a második gyermek esetében, ha az első gyermek születése előtt szűnt meg a biztosítási jogviszony, de még akkor éppen jogosultak voltunk az ellátásra?

Itt érdemes még némi biztosítási jogviszonyt beszerezni, ha nem jönne össze az a bizonyos előző 2 évben összegyűjtött 365 nap. Tippet tudok adni, mivel egy kisgyermekkel, s egy újabb gyermeket várva igen nehéz állást találni; egy ismerősöm munkanélküliként jelentkezett be, s az álláskeresési támogatás ideje biztosítási jogviszonynak számít, így kapott a következő gyermek után is ellátást.

Demográfiai hullámvölgy 2010-ben

Kaptam egy érdekes cikket, mely a 168ora.hu-n jelent meg, s a Népszabadság cikkére hivatkozik (http://www.168ora.hu/dolcevita/a-gyerekek-tiz-szazaleka-egyszeruen-kiesett-ilyet-meg-nem-lattunk-69158.html). Röviden összefoglalva: a demográfusok értetlenül állnak azelőtt a jelenség előtt, hogy 2010. május és novembere között drasztikusan visszaesett a születések száma. Nyilván, az okokat csak találgatni lehet, de elkerülhetetlen, hogy fel ne merüljön az az intézkedéscsomag, mely az anyasági ellátásokat nyirbálta meg 2009-ben.

Természetesen nem lehet egyetlen okra visszavezetni a jelenségek magyarázatát. Az azonban biztos, hogy ennek az intézkedésnek, melynek azt eredményezte, hogy a gyermekneveléssel töltött időszak háromról kettő évre csökkent, s a biztosítási alapon igényelhető ellátások jogosultsági feltételei jelentős mértékben szigorodtak, igazából egyetlen háttere volt: a gazdasági válság miatt a kormánynak gyorsan fel kellett mutatnia megszorító intézkedéseket ezen a területen is. Ugyanakkor semmi mást nem gondoltak végig: egyre nőtt a munkanélküliség, de nem hoztak intézkedéseket, melyek a nőket hozták volna helyzetbe, ha már hátrányból indulnak a munkavállalás terén. Nem történt lényeges változás a bölcsődei-óvodai ellátás terén sem: a családi napközik rendszere még nem alakult ki, s ami el is indult, igen eltérő árakkal és színvonalon dolgozott, nem is volt elérhető mindenki számára. (A családi napközikről egy nagyon jó cikk: Menjünk dolgozni, és a gyerek? Miért nincs rengeteg családi napközi Magyarországon? )

Ugyan az azt megelőző helyzet sem volt rózsás, de a változtatások még nagyobb bizonytalanságba taszították a nőket, s rajtuk keresztül a családokat. S ráadásul nem is lehetett ezt sem végleges állapotnak tekinteni, hiszen a leendő új kormány már előre beígérte a változtatásokat (a gyakorlati megvalósulásról már itt írtam: Mi az, ami nem változott meg az „újból három évig jár a GYES” intézkedéssel?)

S ki mer a teljes bizonytalanságra, mikor a jövő a kiszámíthatóságnak még az illúzióját sem adja, gyermeket vállalni? Nyilván sokkal kevesebben. S – noha már jeleztem, hogy nemcsak erre az egy az egy okra vezették vissza a fenti jelenség magyarázatát, az biztos, hogy ezek az át nem gondolt, kapkodva meghozott intézkedések hozzájárultak az általános elbizonytalanodáshoz. Az ingatag talajon pedig először mindenki magát próbálja menteni, csak az adott pillanat nehézségére koncentrálva nem gondol a jövőre.

Kaphatnak-e a határontúli magyarok GYES-t, GYED-et, amennyiben felveszik a magyar állampolgárságot is?

A napokban ettől volt hangos a magyar sajtó: nemcsak állampolgárság kellene most már a határontúli magyaroknak, hanem mindjárt rátennék a kezüket az anyasági ellátásokra is. A hír, és az azt követő felháborodás alapja az volt, hogy Kiss István, az erdélyi Magyar Polgári Párt azt nyilatkozta, hogy a könnyített honosítási eljárással állampolgárságot szerzett magyaroknak biztosítani kellene a gyermeknevelési támogatásokat is. Természetesen a nyilatkozat után úgy zúdult fel a magyar média, mint megbolydult méhkas. Hooogyisne! Még mit nem!

A mi pénzünkből?! A mi adónkból? Netán még a befizetett járulékaink is kellenének?

A nagy felháborodás közepette szerencsére időben reagált a nemzetpolitikai államtitkárság, s cáfolta a felvetés megvalósíthatóságát a jogszabályok adta keretek között. (Hozzáteszem, a jogszabályokat meg is lehet változtatni, de a mai állapot szerint nem jár automatikusan a határontúli magyaroknak a fenti két ellátás, még akkor sem, ha magyar állampolgárok lesznek.)

Először is, a GYED: mivel a GYED előzetes biztosítási jogviszonyhoz kötött járadék, nyilvánvalóan azok részesülhetnek benne, akik előzetesen be is tettek a közösbe, azaz a magyar társadalombiztosítási kasszába (az Egészségbiztosítási Alapba) meghatározott ideig járulékot fizettek. Tehát azok, akik nem Magyarországon fizettek járulékokat a magyar tb-nek, mindjárt ki is estek. (Nyilvánvalóan azok a határontúli magyarok, akik megkapták az állampolgárságot, s ide fizettek járulékot, jogosulttá válnak, de kérdem én, vajon miért is ne járna nekik ebben az esetben?)

De mi a helyzet a GYES-sel, ahol nem szükséges előzetes biztosítási jogviszony, járulékfizetés, hanem alanyi jogon jár mindenkinek a megfelelő feltételek teljesülése esetén? Erre jogosultak lesznek-e a határontúli magyarok?

A válasz a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben van: e szerint a törvényben szabályozott ellátásokra (így a GYES-re is) a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, bevándorolt, letelepedett, hontalan vagy menekült jogállású személyek jogosultak. Részesülhet még benne a szabad mozgás és tartózkodás jogával élő személy (2007. évi I. tv.), amennyiben 3 hónapot meghaladó időtartamot Magyarországon tölt, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

Tehát mindenképpen magyarországi lakóhellyel kell rendelkeznie az igénylőnek, így „nem jár” a GYES együtt feltétlenül a magyar állampolgárság megszerzésével.

Igazából a fenti esetben elég hamar rövidre zárták e kezdődő háborgást – s remélhetőleg nem fognak újból fellángolni az indulatok a témában – de jó példa arra, hogy hogyan lehet félinformációkból, sejtetésekből hatalmas médiahisztit kreálni; pedig ott van feketén-fehéren, mindenki által elérhető módon, hogy miért nem lehet egyelőre megvalósítani ezt az ötletet.

Mi az, ami nem változott meg az „újból három évig jár a GYES” intézkedéssel?

2011. január elsejétől újra három évig jár a GYES, ettől hangos minden online és offline média. Visszamenőleg is érvényes a szabályozás, tehát az ominózus dátum, 2010. április 30. és a hatálybalépés előtti nap, 2010. december 31. közötti időszakban született gyermekek esetében is jár. (A Bajnai-kormány intézkedései szerint az ő esetükben 2 évre rövidült volna ez az időszak.)

Már maga a cím: „újból három évig jár a GYES”, sem pontos, hiszen az arra jogosultak ugyanúgy elmehetnek először szülési szabadságra, s kérelmezhetik a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását; majd a jogosultak fizetés nélküli szabadságot kérhetnek a munkáltatójuktól, s kérelmezhetik a GYED folyósítását. Ez időszak után pedig valóban a GYES-t kérvényezhetik, mely mindenkinek alanyi jogon jár, függetlenül a szülés előtt biztosítási időtől.

Tehát nem feltétlenül a GYES jár három évig, a korábbi ellátások is megmaradtak.

Mi az, ami mégis más a 2010. április 30-a előtti rendszerhez képest?

A Bajnai-kormány alatt jelentősen szűkítették azoknak a körét, akiknek az általában magasabb összegű TGYÁS, illetve GYED járna. S ezt az intézkedést nem helyezték hatályon kívül 2011.január elsejétől!

Kinek jár tehát ez a két – biztosítás alapú – ellátás?

Ebtv. 40. § (forrás: net.jogtar.hu)

40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy

b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,

b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

A biztosított fogalmának a meghatározásához az Ebtv. törvény a Tbj. (Társadalombiztosítási járulékokról) szóló törvény biztosítotti fogalmát veszi:

5. § (1) E törvény alapján biztosított

a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

b) a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,

c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,

i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,

3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.

 (3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.

A legfontosabb szűkítés tehát, hogy a korábbi 180 nap előzetes biztosítási idő 365 napra növekedett! (Sikeresen kizárták ezzel a változtatással a TGYÁS, GYED jogosultak közül azokat a nőket, akiknek a teherbeesés előtt nem volt meg a jogosultságuk, de a teherbeesés után bejelentették őket „falból” egy ismerős céghez, s a terhesség ideje alatt letelt a 180 nap; ennek a kis stiklinek a gyümölcsét – a magasabb összegű ellátásokat pedig élvezték a következő két évben.

S mindez a sokak számára kedvezőtlen változás benne maradt a törvényben…

De mi a helyzet a GYED-del?

(Ebtv., forrás: net.jogtar.hu)

42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

 (2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő.

Alapesetben itt is megmaradt – a korábbi 180 nap előzetes biztosítási idővel szemben – a 2009. április 30-n hatályba lépett változás: a szülést megelőző (ha másik szülő igényli, akkor az igénylést megelőző 2 évben) 365 napon belül biztosított volt.

Bele kell számítani a biztosítási jogviszonyba az alábbi időket is:

4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

Azonban van még egy megszorítás, mely szintén benne maradt a törvényben: a GYED csak annyi időre jár, amennyi biztosítási ideje van az igénylőnek a szülést/igénylést megelőző 2 évben. (Pongyolán fogalmazva, ez annyit tesz, hogy ahhoz, hogy a GYED a gyermek másfél éves koráig járjon, az előző 2 évben mintegy másfél év biztosítási jogviszonyt kell teljesíteni: 365 nap csak a jogosultság megszerzéséhez elég, ha csak annyi van, akkor csak 365 napig, azaz egy évig jár ez az ellátás.)

42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(2) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.

(3) Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.

Mondanom sem kell, hogy ezzel tovább szűkült a maximális időtartamú GYED-et igénybe vevők köre, egy része az igénylőknek – akik a korábbi rendszerben megkapták volna a gyermek két éves járó ellátást – most kevesebb ideig élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Összefoglalva: azért a „visszaállítjuk a három éves gyest” finoman szólva sem jelenti a teljes restaurációt…

Gyermekneveléssel töltött évek és a munkahely

Anyagi szempontból mindenképpen szerencsésebb, ha egy stabil munkahelyet tudhat magáénak egy gyermeket vállaló nő. Így nemcsak az alanyi jogon járó GYES-t kapja az otthonmaradás évei alatt, hanem – bizonyos feltételek teljesülése esetén – az esetenként sokkal magasabb összegű TGYÁS-ra és GYED-re is jogosult lesz.

De mi a helyzet közben a munkahellyel, mi lesz a hivatalos viszony vele ezalatt az idő alatt?

Ez a munkaszerződéstől függ. Ha határozott időtartamra szól a munkaszerződés, a védelem csak a szerződés végéig tart, utána a munkáltató nem köteles újat kötni. Szerencsésebb esetben a munkaszerződés határozatlan időtartamú, így a felmondási védelem a teherbeesés pillanatától megilleti a nőt.

A baba várható megszületését megelőző négy hétben már lehet igényelni a TGYÁS-t, azaz a terhességi –gyermekágyi segélyt (feltéve, ha az ehhez szükséges feltételek teljesülnek.) Ekkor van a munkavállaló szülési szabadságon. Ha lejár a TGYÁS 168 napja, akkor a GYED, majd később a GYES igénylésekor a munkahelynek engedélyeznie kell a fizetés nélküli szabadságot; nem mérlegelhet, kérésre kötelezően engedélyeznie kell.

Ez az időszak nagy szabadságot biztosít a gyermeket vállaló munkavállalónak, gyakorlatilag bármikor megszakíthatja – ha a családi, anyagi körülmények úgy hozzák – s visszatérhet a munkáltatóhoz. Ehhez egy egyoldalú nyilatkozatot kell tennie, a munkáltatónak pedig kötelessége visszavenni. Nem közölheti a munkavállalójával, hogy „jaj, már mást felvettem a helyedre”, mert nem vehet fel, csak helyettesítésre, határozott időre, de azt sem mondhatja, hogy „a te munkaköröd megszűnt, nem tudlak visszavenni”, ilyenkor ugyanis a munkáltató köteles az állásidőre járó bért kifizetni, a munkavállaló pedig rendelkezésre áll, tehát készen arra, hogy elkezdje a megfelelő munkát.

Egy esetben „menekülhet meg” a munkáltató a kötelezettség alól: ha jogutód nélkül megszűnik. De magában ez nem éri meg.

S a nagy visszatérés után?

A gyermek hároméves koráig felmondási védelem illeti meg a szülőt (függetlenül attól, hogy már nincs fizetés nélküli szabadságon.) Ha letelik a három év, akkor utána 30 napig van még egy védett időszak, s a felmondási idő csak ezután kezdődhet meg (még akkor is, ha a felmondást már előbb közölték!)

Fontos kiemelni, hogy a védelem csak a munkáltató által egyoldalúan közölt felmondás esetében jár. Senkit nem véd meg semmi attól, ha közös megegyezést íratnak vele alá, mert pl. „mindenkinek jobb lesz így”, vagy más hasonló indokkal. Ilyenkor nem jár sem védett időszak, sem felmondási védelem, de végkielégítés sem.

S a szükséges jogszabályok:

A Munka törvénykönyve (forrás: net.jogtar.hu, kiemelések tőlem)

90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

(…)

d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],

e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő,

(…)

időtartama.

(2) A felmondási idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmondási védelem időtartama

a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,

b) a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap

elteltével kezdődhet el.

GYES és munka

Még az előző kormány alatt bevezették, hogy a gyermek egy éves korától lehet GYES mellett is munkát vállalni. Azt remélték tőle, hogy egyre több nő tud munkába állni; azonban az történt, hogy mivel egy igen összefüggő rendszernek csupán az egyik elemét emelték ki, s változtatták meg, ezért nem igazán érte el az eredeti célját ez a kezdeményezés. Több munkahely ugyanis nem lett ezzel egyidejűleg, s valami miatt (vajon, miért is?) nem növekedtek a napközbeni gyermekelhelyezést biztosító létesítmények sem.

Az így bevezetett intézkedés azonban létrehozott néhány magyar sajátosságnak számító támogatásformát: ha valaki vissza tudott menni a munkahelyére, akkor megkapta mellé a GYES-t is, miközben a gyermek például önkormányzati fenntartású bölcsődében volt napközben. Tehát az állam kettősen támogatta a három év alatti kiskorút nevelő szülőt, miközben nem teremtődött új munkahely; akinek megmaradt a korábbi munkahelye, vagy új munkahelyen el tudott volna helyezkedni, az a GYES folyósítása nélkül is megtette volna, így nem hatott ösztönzőként a munkavállalásnál; egyfajta plusz juttatás volt, aminek a célját és értelmét nehéz lett volna megtalálni, de kellemes volt egy ideig a családi költségvetést még a GYES összegével is kiegészíteni.

További – haladóknak való – trükközésre is alkalmat adott; pl. ha az anya a GYED lejárta után újra gyermeket várt, elmehetett táppénzre (s ma gyakorlatilag bármely terhes nőt kiírják, ha kéri), s közben a leendő apa pedig igényelte a GYES-t. Azért volt erre szükség, mert táppénz mellett nem lehet GYES-t igényelni, de ilyen módon csak befolyt a családi költségvetésbe ez az összeg is. Nem beszélve arról a tényről, hogy nagyban javította a statisztikákat is: hirtelen nagyon sok apa ment Magyarországon GYES-re, lehetett lobogtatni a bizonyítványt, hogy már Magyarországon sem csak a nőkre hárul a gyereknevelés, hanem az apák is derekasan kiveszik a részüket a teendőkből; a valóságban azonban csak a GYES felvételét jelentette, de nem változott semmi.

S még további csemegéket is rejtegetett ez az időszak: például egy Budapesten élő, GYES-en lévő szülő igényelhetett kismama-bérletet, ami sokkal kevesebbe kerül, mint a normál bérlet, s mellette az sem érdekelt senkit, ha teljes állásban dolgozott, s a GYES csak kiegészítés volt a családi kasszában. Ugyanakkor, GYED-en lévő társa, akit a jogszabályok eltiltanak mindenféle munkavégzéstől, kénytelen volt megvenni a teljes áru bérletet, noha akár jóval kevesebb is lehetett a bevétele.

Világos volt, hogy ez nem mehet így tovább. A célt nem érte el, igazából értelmét vesztette, mégsem lehetett csak úgy „visszacsinálni”. Ugyanis az eredeti rendszer sem volt jó. Megpróbálom a jogszabályokon keresztül összefoglalni, hogy mit is sikerült összehozni.

Újra három évig lehet otthon maradni. Hurrá. Vagy mégsem? Nézzük a jogszabályt (1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, forrás: net.jogtar.hu):

20. § (1) Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt

a) gyermek 3. életévének betöltéséig,

b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,

c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

(2) Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az (1) bekezdés alkalmazása során a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.

De már nem lehet korlátlanul dolgozni a támogatás igénylése mellett, kompromisszumos eredmény a heti 30 óra maradt (otthon végzett munkánál továbbra sincs meg ez a  korlát.) Ez a változtatás próbálta meg ellensúlyozni a fent már elemzett, enyhén kaotikus állapotot. A problémám csak a következő ezzel a változtatással: annak idején négy órás munkát lehetett vállalni a GYES időtartam alatt, a gyermek másfél éves korától. A nők munkába állását akarta a  korábbi változtatás elősegíteni (teljes munkaidő GYES mellett is, a gyermek egy éves korától.) Fentebb már elemeztem, hogy mennyire nem volt sikeres ez az intézkedés, mert ezzel nem lett több munkahely, s több, nappali elhelyezést biztosító gyermekintézmény sem. S most itt az újabb, 30 óra, egyéves kortól. Három alapvető változtatás, kevesebb, mint 10 év alatt! Hogy lehet erre felkészülni?! Hogy lehet erre bármit is lapozni?! Leginkább sehogy, arra jók, hogy a jogi egyetemen tanítsák ezen a példán keresztül, hogyan lehet a jogbiztonságot, s az emberek jogkövető magatartását végképp aláásni.

21. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját - kereső tevékenységet

a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat,

b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,

c) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,

d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre.

 (2) A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

21/A. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, a 21. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint folytathat.

A fenti szabályhoz igazították (végre) a gyermeknevelési támogatás (GYET), azaz népies nevén a főállású anyaság mellett vállalható munkát is, így ennek szabályai megegyeznek a GYES melletti munkáéval:

23. § Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

24. § A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

Valahol tehát rendben van az előző megengedő szabályozáshoz képest történő szigorítás. Amit hiányolok azonban, az az átmenet; hiszen sokan az előző szabályok szerint alakították a munkavállalás-otthonmaradás kettősét, s most egy teljesen új helyzettel találták magukat szemben. A gyakori jogszabálymódosítás pedig egyáltalán nem kedvez a jogkövető magatartásnak, ahogy ezt fentebb is említettem.

GYED, GYES - valóban a munkavállalás kerékkötői?

Sokan vádolják a magyar anyákat, hogy kiesnek a munkaerőpiacról; ennek egyik oka – sokak szerint - a túlzottan bőkezű szociális rendszer, mely elhalmozza őket juttatásokkal, emiatt nem éri meg, hogy gyermeküket másra bízva újra munkába álljanak. A másik ok, hogy nincs elég napközbeni felügyeletet biztosító intézmény: a bölcsődékbe már nem fér több gyerek, a családi napközik még most kezdenek kialakulni, a fizetős ellátások pedig nagyon széles réteg számára elérhetetlenek.

Mit tegyen az egyszeri magyar anya? Ha szerencsés, s rendelkezik elegendő biztosítási idővel és fizetéssel (erről majd máskor írok), akkor kap először is terhességi-gyermekágyi segélyt. Jelen szabályaink szerint összesen 168 napig, s erre az időszakra a korábbi fizetésének 70 %-át kapja meg. Utána igényelhet gyermeknevelési díjat, ami szintén a fizetésének 70%-a, de itt már van egy felső plafon is: a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 %-a lehet.

S itt értünk el egy lényeges kérdéshez: ez az összeg nem túl sok (jelen esetben bruttó 102.900 Ft maximálisan), de az alanyi jogon járó gyermekgondozási segélyhez (GYES) képest jóval magasabb. Egy bökkenő van: emellett nem lehet munkát vállalni (és természetesen nem lehet állami, önkormányzati forrásból finanszírozott gyermekfelügyeletet igénybe venni.) Látszólag teljesen jogosan, hiszen a GYED a fizetés helyett van, az állam azt finanszírozza vele, hogy az egyik szülő (jellemzően az anya) otthon van a gyermekkel, kvázi az otthona a munkahelye.

Mindez azonban a gyermek két éves koráig tart, vagy maximum a zsebpénz nagyságú GYES-t is igénybe véve a gyermek 3 éves koráig. Utána  azonban vissza kéne térni a „munka világába”. S akkor szembesül hirtelen az anya, hogy bizony eltelt két-három év, a munkáltatók a tudását már nem tartják naprakésznek, sőt, nagyon sokszor úgy bánnak vele, mint időzített bombával: ki tudja, mikor lesz beteg a gyerek, mikor fog emiatt megint kiesni a mókuskerékből, a túlórákat nyilván nem vállalja, mert délután négytől kezdve térdelőrajtban várja, hogy mikor indulhat a bölcsibe-oviba-iskolába… eh, csak a gond van vele. Nem kell az ilyen munkaerő, van másik, aki kevésbé defektes.

Ezt az utat többszörösen végigjárva – három gyermekem van – gondolkoztam el az alábbiakon: vajon hosszútávon megéri-e, hogy a GYED mellett semmilyen díjazással járó tevékenységet nem szabad végezni? A jog szerint igen, hiszen ez nem segély, hanem egyfajta „fizetést pótló bevétel”. De vajon a későbbi munkaerőpiaci esélyeket nézve mi a helyzet?

Úgy gondolom, mindenki jobban járna, ha bizonyos összeghatárig (ez havi bruttó 50-80.000 Ft lenne), igenis lehetne GYED mellett is bevétele a kismamának. Ez az a bevétel, amely mellett még nem igazán éri meg a GYED-et GYES-re váltani, hiszen a kettő összege alig lenne több, mint maga a GYED (természetesen a GYED maximumát tekintve). Emiatt sokan nem is kezdenek bele, holott, lehet, hogy a GYED időszaka alatt elkezdett kereső tevékenység nagyban  megkönnyítené a későbbi munkábaállást. Vagy – ha bele is kezdenek kismamák különböző tevékenységekbe a GYED mellett – akkor az az állam számára láthatatlan marad, nem keletkezik belőle adóbevétel; másfelől a kismama számára sem igazán kedvező, mert egy későbbi önéletrajzban elég kockázatos feltüntetni egy fekete, vagy szürke J munkát.

Úgy gondolom tehát, hogy a jogalkotóknak – amennyiben valóban fontos számukra, hogy a nők is helyet találjanak maguknak a munkaerőpiacon – érdemes lenne meggondolni, hogy a jogi szabályozást megváltoztatva, hivatalosan is lehessen dolgoz(gat)ni GYED mellett, akár időbeli és a bevételt illető korlátokkal is.