Cikkajánló: Ezt veheti el a kormány még a munkavállalóktól

Az új Munka törvénykönyve megteremti annak a lehetőségét, hogy a jövőben ne egységes, hanem területenként, s ágazatonként eltérő legyen a minimálbér. Erről szól a Pénzcentrum cikke, mely a hazai igények és érdekek, továbbá a minimálbér alakulásának történeti bemutatásán túl nemzetközi kitekintést is ad; mely országokban szabályozzák egyáltalán Európában a minimálbért, s mekkora különbség van az egyes országokban megállapított minimálbérek között.

Noha munkáltatói oldalról üdvözölték ezt az elképzelést, a kérdésem mégis az lenne, hogy vajon Magyarország valóban ekkora ország-e, hogy ilyen differenciálást megengedhet magának a munkabérek terén; ugyanis az áruk és szolgáltatások árában nincs akkora területi szórás… ahogy egy kommentelő meg is jegyezte: a kenyér mindenütt ugyanannyi.

Vita az új Munka törvénykönyvéről

Az Inforadio honlapján jelent meg egy összefoglalás az új Munka törvénykönyvének a parlamenti vitájáról. A főbb érvek az egyik oldalról; az új Mt. kedvező lesz, mert szabad teret biztosít a munkáltatók és munkavállalók közötti szabad megállapodásoknak, kevésbé köti őket gúzsba a törvény, nő a foglalkoztatottság, végre szól az atipikus foglalkoztatottsági formákról is, s egyébként is: egy csomó szociális vívmány is belekerült a javaslatba, például a védett kor intézménye, vagy a várandós, illetve kisgyermekes nőket védő intézmények. Az ellenzők szerint sikerült egy Tesco gazdaságos Munka törvénykönyvét alkotni (by Schiffer András), mely ellehetetleníti a munkavállalókat. Sikerül elérni az új törvénykönyv hatályba lépésével; hogy a jövőben a munkavállalók kevesebb pénzért akár többet is dolgozzanak, mint jelenleg.

Az új törvénykönyv hatályba lépése a jövő év júliusában várható. Mivel a puding próbája is az evés, így csak a gyakorlatban derül ki, hogy a fenti állítások közül melyik lesz igaz. Egy biztos: az új Munka törvénykönyv tényleg nagy teret kíván engedni a két oldal közötti megállapodásnak. Ez a megoldás akár még működhet is jól, ha mindkét fél betartja a játékszabályokat.

Ajánló: a kismamákra vonatkozó aktuális szabályozás

Ebben a videóban Dr. Nagy Judit Csilla ügyvéd foglalja össze azokat a jogi változásokat, melyek a közelmúltban léptek hatályba; elsősorban a kismamák tájékoztatási kötelességéről, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéről, a szabadság kiadásának változásáról, s a felmondási védelemről beszél. Az új Munka törvénykönyve természetesen ezeket a kérdéseket is újraszabályozza, főleg a felmondási védelem területén hoz majd újabb változásokat, de sok mindent át is vesz a jelenleg hatályos megoldásokból.

Érdemes meghallgatni, hátha valakinek segítségére lesz addig is!

Az új Munka törvénykönyvéről

A HR Department Kft. Honlapján jelent meg egy sorozat első két része, mely a munkajog területén hamarosan bekövetkező legfontosabb változásokat próbálja meg bemutatni.

Az első rész elérhető itt.

A második rész elérhető itt.

Szülési szabadság az apáknak is

A tervek szerint jövőre az apáknak is járna a szülési szabadság (s hozzá a most még terhességi-gyermekágyi segély nevet viselő járandóság). Akkor vehetnék igénybe, ha az anya valamilyen okból nem tudja gondozni kisbabáját.

A többi ellátás (GYED, GYES) eddig is elérhető volt az apák számára is; a szülők döntésén múlt, hogy melyikük marad otthon gyermekgondozási szabadságon. Most bővül ezeknek a köre: vajon mennyiben változtatja meg ez a módosítás azt a tendenciát, hogy jellemzően az anyák maradnak otthon ebben az időszakban?

Kérés

Nézzétek meg a Női Klikk facebook oldalát, s ha tetszik, akkor osszátok meg! Jusson el minél több emberhez ez a hiánypótló kezdeményezés, melyről már korábban is írtam.

Az új Munka törvénykönyve és egy aprónak látszó módosítás a felmondási védelemben

Az eddigi gyakorlat alapján a terhes nőt megillető felmondási védelem abszolút volt. Tehát akkor is járt, ha még nem közölte a munkáltatóval a terhesség tényét, mikor kézhez kapta a rendes felmondást, vagy azért, mert még nem akarta, vagy még maga sem tudott róla. (Természetesen ez akkor járt, ha a kismama maga is fenn akarta tartani a munkaviszonyt.)

Ha elfogadják az új Munka törvénykönyvét, akkor ez a védelem már nem lesz meg. Ha a kismama nem tájékoztatta a terhességről a munkáltatót a felmondás közlése előtt, akkor nem illeti meg a felmondási védelem. Miért fontos ez? Mert az anyasági ellátások egy része (TGYÁS, GYED) folyósítása nagymértékben függ attól, hogy mennyi ideig volt a szülés előtt biztosított a kismama, s a szülés időpontjában van-e biztosítási jogviszonya.

Úgyhogy ezt szem előtt tartva érdemes minél előbb közhírré tenni a jó hírt.