Passzív GYED-et akkor kap a jogosult (általában az anya), ha a mögöttes biztosítási jogviszonya a TGYÁS ideje alatt szűnik meg. Ilyenkor jogosult lesz a GYED-re, ugyanúgy, mintha a biztosítási jogviszony megmaradna, tehát ugyanúgy jár végig – az előzetesen biztosításban töltött napoknak megfelelően – a magasabb összegű ellátás. Megszűnhet természetesen a biztosítási jogviszony a már folyósított GYED ideje alatt is; ilyenkor is kapja tovább a jogosult a GYED-et.
A feketeleves azután jöhet, ha valaki megint babát vár, ilyenkor ugyanis a passzív GYED ideje nem számít bele az előzetes biztosítási jogviszonyba, s egy újabb babánál megint vizsgálják a GYED-hez szükséges jogosultsági időt (két éven belül legalább 365 nap). A hozzám érkező kérdések egy jó részében bizony ez a probléma: mikor a többedik gyermeket várja már az addig – vagy előtte sokáig – passzív GYED-en lévő kismama, akkor szembesül ezzel a kedvezőtlen szabállyal. S nagyon nem mindegy, hogy azután sok ideig viszonylag magasabb összeget kap havonta, vagy csak a GYES alacsony összegére lesz jogosult.
Újból felhívnám a figyelmet: a GYED-hez szükséges jogosultsági időbe a biztosítási jogviszonyon kívül (Tbj. 5. §) a következők számítanak be:
- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz ideje,
- a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 nap,
- a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának ideje.
(Ebtv. 42/A. § (4) bekezdés)
A GYED összegénél pedig csak azokat a jövedelmeket veszik figyelembe, melyekből egészségbiztosítási járulékot vontak. Tehát pl. a táppénzt, baleseti táppénzt nem.
A GYED kiszámításánál pedig a táppénzszámításnál alkalmazandó szabályok lesznek érvényesek. (Ebtv. 48-49. §)