Oldalmegjelenítések száma az elmúlt hónapban

2011. július 26., kedd

A felmondási védelem vége?

A Pénzcentrum birtokába jutott az a tervezet, mely a Munka törvénykönyvének jövőbeni átalakításáról szól; cikkük nyomán rengeteg hírportál írt ezekről a változtatásokról. (Bonca, köszönöm a linkelt indexes cikket is!)
Mivel az interneten is közzétett anyag – ahogy fent is írtam - csak tervezet, a Kormány még nem tárgyalta, ezért korántsem biztos, hogy megvalósul a javaslat; azonban a benne fellehető ötletek beilleszthetőek abba a tendenciózus átalakításba, melyet a kormány már elkezdett végrehajtani. A Munka törvénykönyvének és a hozzá kapcsolódó törvények mostani módosításai ugyanis erősen megnyirbálták a munkavállalók védelmét, s igyekeztek a munkáltatókat „helyzetbe hozni”. Az intézkedések célja nyilvánvalóan az, hogy valóban létrejöjjön a kormányzati szlogenként is hangoztatott „munka alapú társadalom”, remélhetőleg a jogok szűkítését követi az is, hogy új munkalehetőségek nyílnak meg a potenciális munkavállalók előtt (s itt most nem a közmunkában elkövetett gát- és stadionépítésre gondolok.)

S most maximálisan figyelembe véve, hogy ez az egész csak az ötlet szintjén létezik, tehát még semmi nem biztos, meg kell jegyezni, hogy számtalan olyan rendelkezés van benne, mely a nők munkavállalását jelentősen befolyásolhatja; talán leginkább a felmondási védelem jogintézményének radikális átalakítása az, mely a blog témája szempontjából a legérdekesebb. ( A tegnapi nyilatkozatok szerint a nyugdíj előtt állók felmondási védelme megmarad.)
A mostani szabályozás szerint ugyanis a várandósok, szülési szabadságukat töltők, GYED-en és GYES-en lévők gyermekük három éves koráig rendes felmondással nem küldhetőek el munkahelyükről. Sőt a gyermek három éves koráig akkor sem küldhetőek el, ha nincsenek GYES-en, vagy GYES mellett dolgoznak. A törvény ezután a védett időszak után még 30 napot biztosított a kisgyermekes munkavállalónak – ezalatt nem küldhette el a munkáltató rendes felmondással. Ha a három év és a ráadás 30 nap letelt, akkor kezdett el ketyegni a felmondási idő, mely minimálisan szintén 30 nap.
A tervezet szerint a munkáltató már a védett időszak alatt (tehát a gyermek három éves kora előtt) közölheti a rendes felmondást a munkavállalóval. Ez a közlés írásbeli felmondást jelent; azonban most hamarabb kezdődne majd a felmondási idő, ugyanis megszűnne a további 30 nap. A védett időszak tehát megmaradna, csak a 30 nap tűnne el az intézkedések nyomán. (Informálisan eddig is közölhette a munkáltató a rendes felmondást, most már formálisan is teheti.)

A tervezetben további reformok találhatóak még, köztük talán a lombikkezelésben részesülő nők védelmének megszüntetése a leginkább megrázó; ez a jogintézmény nem is olyan régen került bele az MT. –be, nem kis könnyebbséget okozva számos párnak; nagy visszalépés lenne ennek a radikális kimetszése a munkavállalói jogok közül. A munkaanyag itt olvasható egyébként.

Kettős érzés van bennem: egyrészt nem kerülhető el a kisgyermekes anyák munkajogi védelmének átgondolása sem, ha a munkaerőpiac rugalmasabbá válását szeretnénk, mely jobban megfelelne a nők munkavállalásának; ugyanakkor ennek a kéz a kézben kellene járnia olyan intézkedésekkel, melyek a cégeket ösztönzik az eddig problémásnak ítélt női munkaerő felvételére; lehetővé teszik, hogy az atipikus munkavállalási formák jobban teret nyerjenek Magyarországon is, illetve – csak egész lábujjhegyen merem már leírni -a 6-7 év alatti gyermekek nappali elhelyezését is valahogyan biztosítani kéne.
Ez utóbbiakra viszont nem látom, hogy annyi energiát fordítanának, mint a segélyezettek körének és a munkavállalói biztosítékok szűkítésére.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.