Hétfőből kedd: az éjszaka folyamán nem fejezték be a képviselők az új Munka Törvénykönyvének részletes vitáját

Egy egész éjszakát szántak a képviselők a javaslat részletes vitájára; mintegy száz szakaszt érintő 700 módosító javaslatról kellett volna dönteni igen rövid idő alatt. Reggelre még nem sikerült korántsem a végére érni, így végül kedd délután zárták be a vitát. A szinte példa nélküli ülésről itt és itt találtam összefoglalókat.

Az új Munka törvénykönyvének egyébként már saját oldala is van: www.azujmt.hu, itt lehet tájékozódni az újdonságokról, a pártok véleményéről, s a munkajoggal kapcsolatos egyes képzésekről is.

Cikkajánló: Gyermekcipőben jár a nők munkabiztonsága

A nők biztonságát és egészségét sok minden fenyegetheti egy munkahelyen – ezt vizsgálta az Európai Munkahelyi és Egészségvédelmi Ügynökség. A jelentés sok mindenre kitér: a munkahelyeken elszenvedett zaklatásra, erőszakra, a hátrányos megkülönböztetésre, s a feketemunka kockázataira. Az elkészült dokumentumot a Nők elleni erőszak világnapjához kapcsolódóan hozták nyilvánosságra – írja az ugyvezeto.hu.

Családbarát munkahelyek

Megjelent a családbarát munkahelyek listája, itt lehet olvasni róluk. A nemes versenyt négy kategóriában indították: kis-, közép-, nagyvállalatok és költségvetési szervek között; a díjazottak pedig egy évig – a következő eredményhirdetésig – viselhetik a megtisztelő címet.

Cikkajánló: Kell-e nyelvvizsga a karrierhez?

A téma szomorúan aktuális: most van a Parlament előtt a szakképzésről szóló törvényjavaslat, melyben megszüntetnék az eddigi gyakorlatot; eddig ugyanis a cégek a kötelezően befizetendő szakképzési hozzájárulás egy részét munkavállalóik képzésére költhették. A jövőben nem lesz meg erre a lehetőség, hanem központilag osztanák el a szakképzésre szánható összeget. Nagyon sokan választották a nyelvoktatást a lehetőségek közül, így sok munkavállalónak biztosították az ingyenes nyelvoktatást (sok helyen annyira fontosnak tartották a nyelvi képzést, hogy munkaidőben tanulhattak a dolgozók.) Ha valóban elfogadják a törvényt, akkor ez a kapu bezárul.

Hadd tegyek egy személyes kitérőt is. A mi családunkat igen érzékenyen fogja érinteni; a férjem vállalkozóként nyelvoktatásból él, s tanít olyan cégeknél is, melyek az eddigi lehetőséget kihasználva adtak megbízást a férjemet (is) foglalkoztató nyelviskolának.

Az ajánlott cikk ugyan nem egészen erről szól, hanem arról a sokunk által is ismert jelenségről, hogy egy középfokú nyelvvizsgával lezárt nyelvtanulás hogy veszik el az idő folyamán, s mit lehet tenni, hogy a legtöbb munkakör betöltéséhez szükséges nyelvtudást szinten tartsuk. Érdemes elolvasni, én végig bólogattam olvasás közben, annyira ismerős volt a folyamat; sajnos, hogy a hírek szerint a továbbképzésnek a fent leírt módja jövő évtől megszűnik.

Sikeres álláskeresési technikák (képzés a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány szervezésében)

Az Alapítvány a fenti címmel egy képzést szervez székhelyén, a XI. kerületi Károli Gáspár tér 2. szám alatt. Az időpont: 2011. december 1-2., 9-16.30 óra között. A részletes tematikának, egyéb információknak a honlapon lehet utánanézni.

Elérhető az ILO-kritika

Ahogy már írtam róla, szeptemberben több szakszervezet együttesen megkereste az ENSZ Munkaügyi Szervezetét azzal a kéréssel, hogy a nemzetközi megállapodások és gyakorlat tükrében tekintse át a készülő új Munka törvénykönyvét. Az ILO válaszát novemberben kapták meg a szakszervezetek.

Hangsúlyozom, hogy az észrevételek a Javaslat szeptemberi állapotára vonatkoznak, azóta is változott a törvényjavaslat szövege, s valószínűleg lesznek még benne módosítások a következő időkben is. Azonban így is figyelemreméltó, hogy hány helyen kritizálja a Szervezet a nemek közötti egyenlőség megvalósulásának hiányát a szövegben.

A 8. pontban például felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény szövegében szerencsésebb lenne a nemektől független nyelvhasználat; a különböző nyelvezet ugyanis különböző viselkedést von maga után, ami a megkülönböztetés egyik forrása.

A 14. pontban az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvének érvényesülését nem látja biztosítottnak a Szervezet; javasolja, hogy egy általános diszkrimináció ellenes záradékot építsenek be a törvény szövegébe. A következő bekezdés kicsit visszacsatol az előzőleg idézett ponthoz; nagyon jó, ha a gyermeket nevelő nő kap kedvezményeket a munkaszervezés terén is, de ezek a kedvezmények járnának a gyermeket nevelő férfiaknak is; azzal, hogy csak az anyákat nevesíti ezzel kapcsolatban a törvény szövege, az azt is sugallja, hogy a családi élet szervezése is majdnem kizárólagosan az ő feladatuk. (Ugyanezt kifogásolja a később megemlített Munkaidő és pihenőidő fejezeteknél is.)

A 15. pontban a terhességgel kapcsolatban előírható vizsgálatokról szól a kritika; erről már én is írtam korábban – itt az orvosi vizsgálat definícióját javasolja pontosítani a Szervezet.

A 16. pont észrevételeinek megint köze van a gyermeket vállaló nőkhöz: itt kifejezetten az kisgyermeket anya fokozott felmondási védelmének megvalósulását hiányolják a szövegből – a későbbi szövegváltozatban a védett korban lévők fokozottabb védelmét kapja meg az a nő, aki gyermeke 3 éves kora előtt megy vissza a munkahelyére dolgozni.

A 22-23. pontok a szülési, illetve a gyermekgondozási szabadságról szólnak: itt igazából terminológiai pontosításokat ajánl csak a Szervezet.

Ezek a pontok szólnak közvetlenül a nők munkavállalásáról; természetesen a további észrevételek vonatkoznak a női munkavállalókra is, a blog témájának szempontjából azonban ezeket tartottam fontosnak kiemelni. A teljes, magyar szöveg itt érhető el.

Női vállalkozókat támogató mentori hálózat

A Piac és Profit oldalán találtam a kezdeményezést: az Európai Bizottság indította útjára ezt a kifejezetten női vállalkozókat támogató mentori hálózatot, melyet – többek között – Magyarországon is be akarnak vezetni. Célja az, hogy a nők találjanak egy olyan életformát a saját vállalkozásban, ahol sikereket érhetnek el, össze tudják könnyen hangolni a munkájukat (melyet szeretnek) a családi életükkel, s így a társadalom többi tagja is részesül a női kreativitásból és vállalkozói kedvből.

Olvassátok el a tájékoztatást; s merítsetek ihletet a sikeres vállalkozónőkről szóló történetekből is, melynek linkje a cikkben található!

Távmunka – angolul tudóknak

A már többször említett Jól-Lét Közhasznú Alapítvány ajánlotta ma a facebook-on a linket; elsősorban angolul jól tudó anyukáknak egy nemzetközi távmunkás adatbázis érhető el itt.

Nézzétek meg, hátha találtok valamit!

Szolgálati közlemény IV.

Kedves hozzászólók, igyekszem minden kérdést megválaszolni, de valami technikai hiba miatt nem engedélyezi jelenleg a blog a megjegyzéseket. :-(
Amint lehet, válaszolok!

ILO-dörgedelem az új Munka törvénykönyve alkotóinak

A máshol, pénzért végzett munka egész életünk minőségét befolyásolja. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy milyen légkörben végezzük, s nem mellesleg, milyen keretek között töltjük általában időnk legértékesebb részét. Az első és legfontosabb jogszabály, mely befolyásolja mindezen körülményeinket, a munka világáról szóló jogszabály; Magyarországon ez a Munka törvénykönyve, mely éppen most alakul át teljesen, ahogy már számtalanszor írtam róla ebben a blogban.

Az ENSZ Munkaügyi Szervezete, az ILO szerint sok jó nem vár a magyar munkavállalókra, ha a jelenleg még javaslatként létező új törvény hatályba lép (a mostani elképzelések szerint teljes egészében 2012 júliusában). Külön kiemelték, hogy a szabályozás nyomán sérülne az egyenlő bánásmód elve és az esélyegyenlőség; tehát már névleg sem védené sokszor a női munkavállalókat a törvény.

Az összefoglalást olvasva hirtelen eszembe jutott a tegnap rádióban hallott hírösszefoglaló első mondata: Majdnem üres széksorok előtt megkezdődött a Munka törvénykönyvének vitája…

Az Országos Sajtószolgálat közleményét az ILO-kritikáról itt lehet elolvasni; a Munka törvénykönyvének véleményezését egyébként hat magyar szakszervezet kérte a szervezettől.

Cikkajánló: Ezt veheti el a kormány még a munkavállalóktól

Az új Munka törvénykönyve megteremti annak a lehetőségét, hogy a jövőben ne egységes, hanem területenként, s ágazatonként eltérő legyen a minimálbér. Erről szól a Pénzcentrum cikke, mely a hazai igények és érdekek, továbbá a minimálbér alakulásának történeti bemutatásán túl nemzetközi kitekintést is ad; mely országokban szabályozzák egyáltalán Európában a minimálbért, s mekkora különbség van az egyes országokban megállapított minimálbérek között.

Noha munkáltatói oldalról üdvözölték ezt az elképzelést, a kérdésem mégis az lenne, hogy vajon Magyarország valóban ekkora ország-e, hogy ilyen differenciálást megengedhet magának a munkabérek terén; ugyanis az áruk és szolgáltatások árában nincs akkora területi szórás… ahogy egy kommentelő meg is jegyezte: a kenyér mindenütt ugyanannyi.

Vita az új Munka törvénykönyvéről

Az Inforadio honlapján jelent meg egy összefoglalás az új Munka törvénykönyvének a parlamenti vitájáról. A főbb érvek az egyik oldalról; az új Mt. kedvező lesz, mert szabad teret biztosít a munkáltatók és munkavállalók közötti szabad megállapodásoknak, kevésbé köti őket gúzsba a törvény, nő a foglalkoztatottság, végre szól az atipikus foglalkoztatottsági formákról is, s egyébként is: egy csomó szociális vívmány is belekerült a javaslatba, például a védett kor intézménye, vagy a várandós, illetve kisgyermekes nőket védő intézmények. Az ellenzők szerint sikerült egy Tesco gazdaságos Munka törvénykönyvét alkotni (by Schiffer András), mely ellehetetleníti a munkavállalókat. Sikerül elérni az új törvénykönyv hatályba lépésével; hogy a jövőben a munkavállalók kevesebb pénzért akár többet is dolgozzanak, mint jelenleg.

Az új törvénykönyv hatályba lépése a jövő év júliusában várható. Mivel a puding próbája is az evés, így csak a gyakorlatban derül ki, hogy a fenti állítások közül melyik lesz igaz. Egy biztos: az új Munka törvénykönyv tényleg nagy teret kíván engedni a két oldal közötti megállapodásnak. Ez a megoldás akár még működhet is jól, ha mindkét fél betartja a játékszabályokat.

Ajánló: a kismamákra vonatkozó aktuális szabályozás

Ebben a videóban Dr. Nagy Judit Csilla ügyvéd foglalja össze azokat a jogi változásokat, melyek a közelmúltban léptek hatályba; elsősorban a kismamák tájékoztatási kötelességéről, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéről, a szabadság kiadásának változásáról, s a felmondási védelemről beszél. Az új Munka törvénykönyve természetesen ezeket a kérdéseket is újraszabályozza, főleg a felmondási védelem területén hoz majd újabb változásokat, de sok mindent át is vesz a jelenleg hatályos megoldásokból.

Érdemes meghallgatni, hátha valakinek segítségére lesz addig is!

Az új Munka törvénykönyvéről

A HR Department Kft. Honlapján jelent meg egy sorozat első két része, mely a munkajog területén hamarosan bekövetkező legfontosabb változásokat próbálja meg bemutatni.

Az első rész elérhető itt.

A második rész elérhető itt.

Szülési szabadság az apáknak is

A tervek szerint jövőre az apáknak is járna a szülési szabadság (s hozzá a most még terhességi-gyermekágyi segély nevet viselő járandóság). Akkor vehetnék igénybe, ha az anya valamilyen okból nem tudja gondozni kisbabáját.

A többi ellátás (GYED, GYES) eddig is elérhető volt az apák számára is; a szülők döntésén múlt, hogy melyikük marad otthon gyermekgondozási szabadságon. Most bővül ezeknek a köre: vajon mennyiben változtatja meg ez a módosítás azt a tendenciát, hogy jellemzően az anyák maradnak otthon ebben az időszakban?

Kérés

Nézzétek meg a Női Klikk facebook oldalát, s ha tetszik, akkor osszátok meg! Jusson el minél több emberhez ez a hiánypótló kezdeményezés, melyről már korábban is írtam.

Az új Munka törvénykönyve és egy aprónak látszó módosítás a felmondási védelemben

Az eddigi gyakorlat alapján a terhes nőt megillető felmondási védelem abszolút volt. Tehát akkor is járt, ha még nem közölte a munkáltatóval a terhesség tényét, mikor kézhez kapta a rendes felmondást, vagy azért, mert még nem akarta, vagy még maga sem tudott róla. (Természetesen ez akkor járt, ha a kismama maga is fenn akarta tartani a munkaviszonyt.)

Ha elfogadják az új Munka törvénykönyvét, akkor ez a védelem már nem lesz meg. Ha a kismama nem tájékoztatta a terhességről a munkáltatót a felmondás közlése előtt, akkor nem illeti meg a felmondási védelem. Miért fontos ez? Mert az anyasági ellátások egy része (TGYÁS, GYED) folyósítása nagymértékben függ attól, hogy mennyi ideig volt a szülés előtt biztosított a kismama, s a szülés időpontjában van-e biztosítási jogviszonya.

Úgyhogy ezt szem előtt tartva érdemes minél előbb közhírré tenni a jó hírt.