Ahogy már írtam róla, szeptemberben több szakszervezet együttesen megkereste az ENSZ Munkaügyi Szervezetét azzal a kéréssel, hogy a nemzetközi megállapodások és gyakorlat tükrében tekintse át a készülő új Munka törvénykönyvét. Az ILO válaszát novemberben kapták meg a szakszervezetek.
Hangsúlyozom, hogy az észrevételek a Javaslat szeptemberi állapotára vonatkoznak, azóta is változott a törvényjavaslat szövege, s valószínűleg lesznek még benne módosítások a következő időkben is. Azonban így is figyelemreméltó, hogy hány helyen kritizálja a Szervezet a nemek közötti egyenlőség megvalósulásának hiányát a szövegben.
A 8. pontban például felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény szövegében szerencsésebb lenne a nemektől független nyelvhasználat; a különböző nyelvezet ugyanis különböző viselkedést von maga után, ami a megkülönböztetés egyik forrása.
A 14. pontban az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvének érvényesülését nem látja biztosítottnak a Szervezet; javasolja, hogy egy általános diszkrimináció ellenes záradékot építsenek be a törvény szövegébe. A következő bekezdés kicsit visszacsatol az előzőleg idézett ponthoz; nagyon jó, ha a gyermeket nevelő nő kap kedvezményeket a munkaszervezés terén is, de ezek a kedvezmények járnának a gyermeket nevelő férfiaknak is; azzal, hogy csak az anyákat nevesíti ezzel kapcsolatban a törvény szövege, az azt is sugallja, hogy a családi élet szervezése is majdnem kizárólagosan az ő feladatuk. (Ugyanezt kifogásolja a később megemlített Munkaidő és pihenőidő fejezeteknél is.)
A 15. pontban a terhességgel kapcsolatban előírható vizsgálatokról szól a kritika;
erről már én is írtam korábban – itt az orvosi vizsgálat definícióját javasolja pontosítani a Szervezet.
A 16. pont észrevételeinek megint köze van a gyermeket vállaló nőkhöz: itt kifejezetten az kisgyermeket anya fokozott felmondási védelmének megvalósulását hiányolják a szövegből – a későbbi szövegváltozatban a védett korban lévők fokozottabb védelmét kapja meg az a nő, aki gyermeke 3 éves kora előtt megy vissza a munkahelyére dolgozni.
A 22-23. pontok a szülési, illetve a gyermekgondozási szabadságról szólnak: itt igazából terminológiai pontosításokat ajánl csak a Szervezet.
Ezek a pontok szólnak közvetlenül a nők munkavállalásáról; természetesen a további észrevételek vonatkoznak a női munkavállalókra is, a blog témájának szempontjából azonban ezeket tartottam fontosnak kiemelni. A teljes, magyar szöveg itt érhető el.