Tegnap beugrottam egy üzletbe; az ebédhez akartam krumplit venni. A zöldséges részlegen egy kb. 12 éves lányka szolgált ki, mérte le a krumplit, vette el a pénzt, s adta oda a visszajárót.
Mire a pénztárhoz értem, már kiderült, hogy az alkalmi személyzet nem más, mint a pénztáros néni unokája; „egy tábort már befizettünk, többre nincs keret”– mondta mosolyogva a pénztáros néni – így aztán az anyja elhozza ide nyolc óra tájban hozzám, a boltba, majd megy dolgozni. Itt van velem kora délutánig, mikor végzek, segít nekem ezt-azt, persze fizetést nem kap érte, majd én honorálom azért valamivel. aztán hazamegyünk együtt, otthon főzünk együtt, elmegyünk esetleg; elvagyunk késő délutánig, mire hazaér az anyja.”
Meglepő a történet? Nyilván nem, hiszen a legtöbb családban megpróbálják valahogy áthidalni a nyári szünet időszakát, ahol a szülőknek valószínűleg együttesen kevesebb szabadsága van a vakáció tízhetes időszakánál. Nézegetem a kerület nyári táborainak kínálatát; van minden, helytörténeti tábortól kezdve a sakktáboron át; de az árak húszezer forintnál kezdődnek gyermekenként. S nyilván ennyiből is lehet kihozni egy hetes tábort, de akkor is nehezen finanszírozható egy átlagos családban, ahol a fizetések nincsenek ehhez igazítva, s sokszor nem is egy gyerek után kell megfizetni ezeket, hanem kettő, három, netán még több után. S mivel anyagilag sokszor képtelenség ezt az időt fizetős táborokkal lefeni, jönnek az egyéb megoldások: a nagyi, vagy más rokon. A munkahelyen való rajzolgatás, míg anya-apa dolgozni próbál. A kettő kombinációja, mint a fenti esetben; a nagyi munkahelyén való segítés. Vagy a legrosszabb: kulcs a nyakba, s vigyázz magadra, míg haza nem érek.
S nemcsak nálunk jelent ez problémát: éppen ma reggel olvastam egy iskolások számára igen sokkoló hírt, mely szerint Michael Gove brit oktatási miniszter javaslata szerint radikálisan lecsökkentenék a nyári szünetet; összesen négy hét lenne a várva várt vakációs, az iskolákat pedig egyben kötelezné arra, hogy ötnapos tanítási hét helyett hat napot tanítsanak. Sőt, kívánatos lenne, ha tovább maradhatnának minden nap az iskolában. Az indoklás szerint a szülők életét ugyanis nagyban megkönnyítené, ha a gyerekek legalább hét-nyolc óráig az intézményben lennének, vacsorát kapnának, így a többgyermekes anyák is könnyebben vállalnának munkát.
A fenti javaslat tényleg radikális (eredetileg brutálisat akartam írni), de sokszor felmerült már, hogy a nyári szünetet le kellene rövidíteni, s helyette évközben lenne több szünet.(Volt alkalmam kipróbálni egyébként egy ilyen elv szerint működő rendszert Németországban; július közepén kezdődött a nyári szünet, s ugyanúgy szeptemberben az iskola, volt viszont két-háromhetes pünkösdi szünet, őszi szünet, hosszú húsvéti és téli szünet, sőt, síszünet is. (Nekem személy szerint nem jött be, nagyon nehéz volt a rekkenő nyári hőségben egy tanteremben ülni.)
Ha egy családban gyermeket vállalnak, akkor megjelenik bizony a fenti probléma: mihez kezdjünk a 14 év alatti gyermekekkel (talán efölött már egy kicsit könnyebb), míg dolgoznunk kell? A szülők hatékony és jól végzett munkájának előfeltétele, hogy gyermeküket ezalatt biztonságban tudják, sőt, a biztonság talán nem is elég: jó helyen tudják. Olyan helyen, ahol kevés veszély leselkedik rá, ahol új élményekkel gazdagodik, egyszóval jól érzi magát. Valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy minden feltétel megvalósulna ebből, ha az iskola tartana tovább…
De akkor mégis, mi lenne a megoldás? Vagy tényleg az iskola hosszabb nyitvatartása lenne a legjobb a pedagógusokon kívül mindenkinek?
Azt hiszem a hosszú nyári szünet alapvetően jó dolog. Nekem is nagyon nehezen megy már a munka 30 fok felett. Talán egy-két héttel lehetne rövidebb, még egy hét júniusban és utolsó hét augsuztusban.
VálaszTörlésÖsszességében nem változtat a megoldandó problémán az, ha az év közbeni szünetek hosszabbak, ugyanúgy nincs annyi szabadság a szülőnek.
Talán a jó napközis táborokat kellene "fejleszteni", az iskola legyen köteles ilyeneket tartani még 2-3 héten keresztül minimális összegért. Most lehet, hogy a pedagógusok dühösek lesznek rám (bár az én anyukám is az), de nem igazán értem, hogy nekik miért jár alapból sokkal több szabadság. Más nagyon nehéz, testileg-lelkileg kimerítő munkakörök is vannak (pl. orvos), nekik sem jár több szabadság. Ha a 11 hét helyett 9 hét a szünet és 2-3 hétig még biztosított a gyerek értelmes elfoglaltsága, akkor máris "csak" 6-7 hetet kell megoldani.
Sok gyerek esetén amúgy a legolcsóbb megoldás egy főiskolást/egyetemistát alkalmazni heti fix bérért, 2-3 gyerek esetén már nagyon megéri.
Szívem szerint persze egész nyárra itthon tartanám az összes gyereket, csak sajnos megoldhatatlan. Így is nagyon nagy megalázkodás kell, hogy egyben ki tudtam venni 4 hét szabit, így 1 hetet együtt is tud tölteni a család...
Azért a tanároknak nem akkor kezdődik a szünet, amikor a diákoknak, s nem is akkor van vége; másrészt pedig részt vesznek a nyári táboroztatásban általában. (Vagy külön munkát vállalnak, hogy a havi 80-90.000 Ft-os nettó bérüket kiegészítsék.) Úgyhogy én nem tartom túlzásnak a szabadságukat.
VálaszTörlésEttől függetlenül megoldás lehetne a 2-3 hét hosszabbítás, de talán jobban venné ki magát, ha nem központilag köteleznék erre a pedagógusokat, hanem lehetne rá jelentkezni némi pluszpénz fejében.
Ja, és Ágnes voltam, de a saját blogom nem enged, csak névtelenként írni :-(
VálaszTörlésKEdves Ágnes!
VálaszTörlésAz én anyukám is tanár.:-) Igen, júniusban még egy hétig bejárt, de csak napi pár órára. És augusztus utolsó hetében is bejár, de nem egész napra. Táboroztatni szerintem pályakezdő kora óta nem táboroztatott.
A többiben egyet értek, nyilván nem minden családnak szükséges ez a plussz 2-3 hét, tehát nincs is szükség az összes tanárra. Ez a kis plusz meló nekik is jól jönne.
Én már az ovik esetén is felvetettem, hogy legyen az, hogy az ovit az önkormányzat mondjuk 8-tól3-ig biztosítja díjmentesen. E fölött fizetni kell (de nem havi 20 e Ft-ot, hanem egy teljesen elfogadható mértéket), de akkor ne nézzenek rád rossz szemmel, ha heti 1-2 szer mondjuk 4.30-ra mész a gyerekért. Az óvó néninek meg van plusz pénze ebből. Nálunk iskolai napközi 4-ig van, ami elképesztő, hiszen aki 4-ig dolgozik az hogyan ér oda? Az egész óvodai-iskolai rendszer nagyon nem a munka világának megfelelően működik.
Amúgy nyilván anyukám nem pályakezdő, de ennél lényegesen többet keres nettóban, mint amit írtál, pedig ált. suli (nálam többet keres). És sajnos egy kezdő orvos bére is pont ugyan ekkora.
Számomra egyelőre beláthatatlannak tűnik a nyár megoldása, csak bébisziterrel tudom elképzelni, de akkor is nyáron jelentős összeget felemészt a gyerekek felügyeletének megoldása.
Amúgy az óvó néni is hozza magával most a gyereket az oviba, és a bölcsiben is láttam sok gyanúsan nagyobb gyereket. Mondjuk ez még elmegy, de egy irodában rémes lehet a gyereknek 8 órát eltölteni. Egy gyárba meg be se lehet vinni...
VálaszTörlés(Ágnes)
VálaszTörlésAz ötletekkel maximálisan egyetértek, az adatokat abból az időből vettem, mikor a férjem közoktatásban dolgozott tanárként, náluk így volt (munkaidő (nem pár óra/nap), táborok, fizetés).
Az orvosokról: olyan kényelmetlen érzésem van, mikor összehasonlítjuk őket. Igen, nem jár nekik. Pedig kellene, hogy járjon. Viszont nem érzem azt igazságosnak, hogy akkor a pedagógustól is vegyük el; nem véletlen, hogy az orvosok tömegesen vándorolnak el Mo-ról, állandóan lázadnak (jogosan) a nevetséges fizetéseik, a ki nem fizetett túlórák, a munkakörülményeik miatt. Az igazi megoldás a helyzetük rendezése kell, hogy legyen.
Másrészt pedig aki töményen emberekkel foglalkozik (pedagógus, orvos stb.), az gyakran tapasztalja, hogy egyszerűen kimerültek a tartalékai, kiégett; mindannyiunk érdeke, hogy ez ne következzen be - legyen idejük kipihenni magukat pl.
Amúgy sok mindenben igazad van, az igazán jó pedagógusoknak kijárna a szabadság, kár, hogy olyan egyre kevesebb van.
VálaszTörlésBár én azért azt is látom, hogy egy multinál dolgozni is véresen kifacsaró, egy-egy döntéseden akár milliárdok is múlhatnak, vagy leállhat a termelés, ez is kemény, igaz legalább jobban megfizetnek...
Ugyanakkor ez az egész helyzet valahogyan nem jó így. Sokszor van olyan érzésem az oviban, hogy úgy kezelnek, mintha szívességet tennének nekem azzal, hogy ott lehet a gyerek. Ezért rendszeresek a kiírások, hogy most vigyük el ebéd után, vagy 2.30-kor, vagy csak 8-ra hozzuk, és minden alkalommal maikor iskolai szünet van próbálnak rádumálni, hogy ne vigyem őket, pedig nekem még nem volt iskolásom. Pénteken 3.30-kor kilépve a kapun mi vagyunk az utolsók, 4-kor már nagoyn csúnya szemekkel néznek rám stb. És ugye akkor még ott vannak a szünetek, az évi 5 nevelés nélküli munkanap, a programok, amik lehetőleg délelőtt, vagy kora délután vannak.
Ma még lehet, hogy vannak olyan családok, ahol van nagyszülői segítség (az itteni oviban sok), de ez kevéssé lesz jellemző pár év múlva, a fiatalok már nem ott élnek, ahol a szüleik, és ha 70-75 év lesz a nyugdíjkorhatár, akkor még dolgozni is fognak.
Írtam korábban egy választ, úgy látszik, nem jelent meg :-(. Most viszont már enged saját név alatt írni.
VálaszTörlésAz utolsó bekezdéseddel nagyon egyetértek, mindenki a nagyszülői segítségről beszél, miközben egyre kevesebb családban van.