Szolgálati közlemény II.

Kedves mindenki, ismét netmentes leszek egy ideig; bár nagyon jót szokott tenni, hogy nem tudok kapcsolódni egy darabig a világhálóra, most nagyon sajnálom, mert legszívesebben mindennap órákig követném, hogy mi is lesz a Munka törvénykönyvével. Ígérem azonban, hogy a szünet végén igyekszem mindenről tájékozódni és tájékoztatni :-)

Hasznos oldalak 7.

Ha valaki az Európai Unió valamelyik tagállamában szeretne munkát vállalni, akkor előtte mindenképpen érdemes megnézni a www.eures.hu oldalt, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat erre a célra létrejött információs portálja.

Természetesen érdemes személyesen is felkeresni az EURES (European Employment Services, azaz Európai Foglalkoztatási Szolgálat) ügyfélszolgálatát, ha külföldi munkavállalással kapcsolatos terveink vannak; az ügyfélszolgálati iroda helye, nyitvatartása itt található.

A felmondási védelem vége?

A Pénzcentrum birtokába jutott az a tervezet, mely a Munka törvénykönyvének jövőbeni átalakításáról szól; cikkük nyomán rengeteg hírportál írt ezekről a változtatásokról. (Bonca, köszönöm a linkelt indexes cikket is!)

Mivel az interneten is közzétett anyag – ahogy fent is írtam - csak tervezet, a Kormány még nem tárgyalta, ezért korántsem biztos, hogy megvalósul a javaslat; azonban a benne fellehető ötletek beilleszthetőek abba a tendenciózus átalakításba, melyet a kormány már elkezdett végrehajtani. A Munka törvénykönyvének és a hozzá kapcsolódó törvények mostani módosításai ugyanis erősen megnyirbálták a munkavállalók védelmét, s igyekeztek a munkáltatókat „helyzetbe hozni”. Az intézkedések célja nyilvánvalóan az, hogy valóban létrejöjjön a kormányzati szlogenként is hangoztatott „munka alapú társadalom”, remélhetőleg a jogok szűkítését követi az is, hogy új munkalehetőségek nyílnak meg a potenciális munkavállalók előtt (s itt most nem a közmunkában elkövetett gát- és stadionépítésre gondolok.)

S most maximálisan figyelembe véve, hogy ez az egész csak az ötlet szintjén létezik, tehát még semmi nem biztos, meg kell jegyezni, hogy számtalan olyan rendelkezés van benne, mely a nők munkavállalását jelentősen befolyásolhatja; talán leginkább a felmondási védelem jogintézményének radikális átalakítása az, mely a blog témája szempontjából a legérdekesebb. ( A tegnapi nyilatkozatok szerint a nyugdíj előtt állók felmondási védelme megmarad.)

A mostani szabályozás szerint ugyanis a várandósok, szülési szabadságukat töltők, GYED-en és GYES-en lévők gyermekük három éves koráig rendes felmondással nem küldhetőek el munkahelyükről. Sőt a gyermek három éves koráig akkor sem küldhetőek el, ha nincsenek GYES-en, vagy GYES mellett dolgoznak. A törvény ezután a védett időszak után még 30 napot biztosított a kisgyermekes munkavállalónak – ezalatt nem küldhette el a munkáltató rendes felmondással. Ha a három év és a ráadás 30 nap letelt, akkor kezdett el ketyegni a felmondási idő, mely minimálisan szintén 30 nap.

A tervezet szerint a munkáltató már a védett időszak alatt (tehát a gyermek három éves kora előtt) közölheti a rendes felmondást a munkavállalóval. Ez a közlés írásbeli felmondást jelent; azonban most hamarabb kezdődne majd a felmondási idő, ugyanis megszűnne a további 30 nap. A védett időszak tehát megmaradna, csak a 30 nap tűnne el az intézkedések nyomán. (Informálisan eddig is közölhette a munkáltató a rendes felmondást, most már formálisan is teheti.)

A tervezetben további reformok találhatóak még, köztük talán a lombikkezelésben részesülő nők védelmének megszüntetése a leginkább megrázó; ez a jogintézmény nem is olyan régen került bele az MT. –be, nem kis könnyebbséget okozva számos párnak; nagy visszalépés lenne ennek a radikális kimetszése a munkavállalói jogok közül. A munkaanyag itt olvasható egyébként.

Kettős érzés van bennem: egyrészt nem kerülhető el a kisgyermekes anyák munkajogi védelmének átgondolása sem, ha a munkaerőpiac rugalmasabbá válását szeretnénk, mely jobban megfelelne a nők munkavállalásának; ugyanakkor ennek a kéz a kézben kellene járnia olyan intézkedésekkel, melyek a cégeket ösztönzik az eddig problémásnak ítélt női munkaerő felvételére; lehetővé teszik, hogy az atipikus munkavállalási formák jobban teret nyerjenek Magyarországon is, illetve – csak egész lábujjhegyen merem már leírni -a 6-7 év alatti gyermekek nappali elhelyezését is valahogyan biztosítani kéne.

Ez utóbbiakra viszont nem látom, hogy annyi energiát fordítanának, mint a segélyezettek körének és a munkavállalói biztosítékok szűkítésére.

Ingyenes OKJ- képzésekre való pályázati lehetőség

Lásd: Szolgálati közlemény III.

Szolgálati közlemény

Ezúton tudatom, hogy egy ideig "nettelen" leszek, tehát nem tudom frissíteni a blogot, illetve az olvasói hozzászólásokra, kérdésekre válaszolni. Ígérem, bepótolok mindent, ahogy újra kapcsolódom a világhálóra!

Pályázat: Siker és harmónia

A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány és a Telenor közös szakmai fórumot tartott, melyen a női vállalkozók mindennapi feladatairól, időbeosztásáról, és a mobilkommunikációban rejlő lehetőségekről volt szó. Közös pályázatot is indítanak: Siker és harmónia – tanulságos vállalkozónői életutak címmel, melyre vállalkozónők pályamunkáit várják 2011. július 31-éig. A pályázatokban maximum öt oldal terjedelemben kell bemutatni a vállalkozáshoz vezető rögös utat, a megoldott problémákat. A pályázati kiírásról itt lehet bővebben olvasni.

TGYÁS, GYED, GYES, GYET és munka

Ez a bejegyzés azért született, mert nagyon sokan kerestek rá az alábbi információkra, melyekről ugyan már írtam az egyes posztok kapcsán, de most a könnyebb elérhetőség érdekében összeszedem egy cím alá; itt a különböző ellátások melletti munkavégzési lehetőségekről lesz szó.

Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) és a munkavégzés: a szülési szabadság ideje alatt csak a szülő nő jogosult TGYÁS-ra. Mialatt kapja ezt a biztosítási alapú járadékot, nem végezhet mellette díjazásra irányuló munkát, nem lehet egyéb jövedelme munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból sem; illetve az is kizáró ok, ha a szülési szabadság ideje alatt megkapja a teljes keresetét (ha csak részben kapja meg, akkor azzal arányosan jár a TGYÁS.)

Két kivétel van: a szerzői jog védelme alá eső alkotás utáni díjazásra, a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíj felvételére ebben az időszakban is jogosult.

Gyermekgondozási díj (GYED) és a munkavégzés: A gyermekgondozási díjban részesülő szülő a GYED folyósítása alatt nem végezhet semmilyen jogviszonyban díjazásra irányuló munkát, s hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét sem folytathatja személyesen. Nem jár GYED arra az időszakra, mikor a jogosult – munkavégzés nélkül – de teljes keresetét megkapja. Ha részlegesen kapja meg a keresetét, akkor annak arányában jár.

Egy kivétel van: a szerzői jog védelme alá eső alkotás utáni díjat ekkor is felveheti.

A GYES, GYET melletti munkavégzésről pedig ebben a posztban írtam már.

Divatos témák

Változik a világ. Egyre inkább elvárják a nőktől, hogy a gyermeknevelés mellett helyt álljanak a munka világában is (mert amíg nem dolgoznak, hanem gyermeknevelési szabadságon vannak, addig ugye semmit nem csinálnak, hiszen az időszak nevében is benne van, hogy SZABADSÁG, ami minden normális ember számára a láblógató semmittevést jelenti.) Míg ezelőtt tíz-tizenöt évvel a társadalmi elvárás azt közvetítette, hogy egy jó anya minél tovább maradjon otthon a gyermekkel, hiszen annak a gyereknek legalább három évig az anyja mellett a legjobb, mára fordult a kocka: egy igaz nő „kihasználja a gyes ajándékba kapott éveit”, tanul, képzi magát, folyamatosan tartja a kapcsolatot korábbi munkahelyével, miközben a gyermek megfoganásától kezdve keresi az ideális bölcsődét - családi napközit.

A mértékadó lapok pedig buzgón segítik ebben a tevékenységében. Számtalan cikk jelenik meg arról, hogy mit kéne még csinálnia a nőnek, hogy visszakerülve a munka világába ne legyen értéktelen munkaerő, akinek a tudása már elavult, képességei pedig megkoptak. HR tanácsadók segítik a nőket, hogyan kell az állásinterjúkon beszélni azokról a lyukas évekről az önéletrajzban, melyek nem munkával teltek.

A blog kapcsán elég sokat olvasgatok a témában, s néha már az az érzésem, hogy a női magazinokban a szépségápolás rovat mellett (szánj naponta öt percet magadra, s maradj igazi nő), lassan állandó rovat lehetne ez is; mit kell csinálnia egy nőnek ebben az időszakban, hogy értékes munkaerő maradjon?

S mi a bajom ezzel, hiszen a blogból is látszik, hogy engem is ugyancsak érdekel ez a téma; nemcsak a saját írásaimat osztom meg a közönséggel, hanem mániákusan vadászok (és teszek közzé) minden olyan írást, mely bárhogy kapcsolódik a nők munkájához? Miért fanyalgok, ha mások is észreveszik ezt az érdekes témát?

Talán mert ezek között olyan kevés a valódi segítség; általános lózungokon kívül kevés kapaszkodókat adnak ezek a „segítő” cikkek, így csak arra jók, hogy a nőkben (újabb) szorongást, bűntudatot keltsenek. Mindenki, aki volt már gyermekgondozási szabadságon kisgyermek mellett, pontosan tudja, hogy az önképzésre, a meglévő tudás karbantartására az időt honnan lehet kiszorítani. Például az éjszakákból, vagy a gyermek(ek) napközbeni alvása alatt, miközben még ezer tennivaló várja otthon az ember lányát. A szerencsésebbek át tudják passzolni egy időre másnak a feladatokat: a gyermek apjának, egy vállalkozó kedvű nagymamának, akinek csak a következő paraméterekkel kell rendelkeznie; sok szabadidő, közeli lakóhely, s kielégítő fizikai állapot. (Azt hiszem egyébként, bátran állíthatom, hogy ebből a fajta nagymamából a jövőben egyre kevesebb lesz.) További lehetőség a bébiszitter, azoknak, akik meg is tudják fizetni az órabérét. S akinek ezek a lehetőségek nem állnak a rendelkezésére, az bizony csak a saját pihenését tudja megrabolni, ha lépést akar tartani a munkaerőpiaci igényekkel.

S valahogy erről a tényről olyan szívesen megfeledkeznek ezek az írások: hogy időt szakítani mindezekre nehéz, mert munkával telnek ezek az évek is, olyan munkával, melynek hasznosságát a szavak szintjén elismerik ugyan, de anyagilag már kevésbé szereti honorálni a társadalom. A képzés, tanulás másik feltétele pedig éppen a pénz lenne, melyből ezekben az években kevés akad a legtöbb családban. 2007 óta pedig megszüntették a kismamák ingyenes továbbképzésének a lehetőségét; helyette pluszpontokat kaphatnak a felvételinél; az üres pénztárcánál ezek szerint sokkal nagyobb gondnak tartják törvényalkotóink a gyes időszaka alatti beszűkülést – nosza, támogassuk meg ezt a hátrányos helyzetű csoportot pontokkal, az nem kerül semmibe, úgyis le vannak maradva a normál emberekhez (értsd: gyesen át-nem-esett emberekhez képest) agyban. A további kedvezményekről a képző intézmény egyénileg dönthet, központilag már nincs semmi előírva.

Nem azzal van bajom, hogy egyre inkább előtérbe kerül a női munka kérdése: igenis, kell erről is beszélni. Csak a semmitmondó írásokat tartom inkább károsnak, mely valódi segítség helyett újabb terheket rak a nők vállára.

Helyettük nagyon szívesen olvasnék (és nem leszek igazságtalan, olvasok is, mert ilyen is van ám!) női életutakról; egy-egy konkrét példa bemutatása nagyon sokaknak segíthet megtalálni a saját megoldásukat. Az üres tanácsok helyett sokkal hasznosabbnak érezném, ha a képzési lehetőségeket, s az esetleges kedvezményeket mutatnák be; képzésre nagyon nagy szükség van, csak a ráfordított időt és pénzt kiszorítani nem csak akarat kérdése, ahogy ezek a segítő cikkek sokszor sugallják. S nagyon fontosnak tartom, hogy az egyes cégek anyabarát megoldásait tegyük közkinccsé, s így kerüljenek bele a mindennapokba, mert hosszútávon csak úgy változik meg a nők munkaerőpiaci helyzete, ha ezek általánossá lesznek.

Beszéljünk róla. De komolyan.