Részmunkaidő és járulékkedvezmény

Magyarországon a kisgyerekes nők helyzete a munkaerőpiacon – milyen jelzőt is használjak – csapnivaló? siralmas? nehezített? Mindegyik pontos. Igaz, már mielőtt gyermeket vállalnának a nők, némileg megnehezítik a munkakeresésüket, mert ugye bármikor gyermeket vállalhatnak, s akkor igencsak problémássá válnak.

Éppen ezért üdvözölni lehet egy olyan könnyítést, mely ad nekik némi versenyelőnyt: ilyen lenne a legutóbbi járulékkedvezmény is, melynek célja, hogy minél több gyermeket vállaló nő tudjon dolgozni.

A kedvezmény csak a 2010.12.31-e után létesített jogviszonyok esetében él; tehát a foglalkoztató csak 20 %-os társadalombiztosítási járulékot fizet (a tb járulék egyébként 27 %-os), ha

- van egy, jelenleg gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállalója (aki ezalatt TGYÁS-ban, GYED-ben, vagy GYES-ben részesült) és

- ennek helyettesítésére felvett egy másik munkavállalót (azonos/hasonló munkakörrel)

S miután a gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállalója visszatér, MINDKETTEJÜKET foglalkoztatja heti 20-20 órában azonos munkakörben.

-Vagy nem létesít a helyettesítésre külön jogviszonyt, hanem amikor letelt a munkavállaló gyermekgondozási szabadsága, s visszatérne dolgozni, akkor vesz fel valakit, s kettejüket részmunkaidőben foglalkoztatja, azonos munkakörben. (Gyakorlatilag a job sharing megvalósítását támogatja ez a kedvezmény.)

Azonban vannak a törvényben további megkötések is:

- a fenti felállásnak legalább egy évig fenn kell állnia (ti. mindkét munkavállalót, az újonnan felvettet is, s a gyermekgondozási szabadságról visszatértet is legalább egy évig azonos körülmények között foglalkoztatni kell.)

- maximum 3 évig lehet érvényesíteni a járulékkedvezményt;

- ugyanazon személy után más, törvény által előírt, foglalkoztatási célú járulékkedvezményt nem lehet igénybe venni;

- a foglalkoztatást megelőző hónap átlagos statisztikai állományához képest a munkavállalói létszámot növelni kell, s ez a létszám nem csökkenhet a kedvezmény igénybevételének időtartama alatt.

- a kedvezmény legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (azaz a minimálbér) kétszeresének megfelelő járulékalap után vehető igénybe.

Átolvasni is bonyolult, pedig csak egy paragrafus. A törvényalkotó szándéka nagyon jó, de vajon hány munkáltató akarja 7 % kedvezményért – mely időben is, s összegben is limitált – ezt a rengeteg adminisztrációval, s egyéb nehézséggel járó folyamatot végigcsinálni? A női munkavállalás iránt igen elkötelezett munkaadónak kell lenni, hogy valaki mindezt felvállalja, s akkor még nem is beszéltünk azokról a nehézségekről, mely két ember összehangolását jelenti azonos munkakörben.

Kíváncsi lennék, hogy hoz-e ez az intézkedés áttörést? Attól félek, komolyabb javulást semmiképpen.

(2004. évi CXXIII. törvény, forrás: net.jogtar.hu)

A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény

8/B. § (1) A munkaadót a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint járulékkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról [Mt. 138. § (5) bek. a) pont] visszatérő munkavállaló munkakörét - feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült - közvetlenül a visszatérését követően

a) a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett

b) az a) pontban meghatározott munkavállaló gyermekgondozási szabadságának

ba) időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy

bb) lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló

heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.

 (2) A munkaadó - az (1) bekezdésben meghatározott mindkét munkavállaló után - a Tbj. 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék helyett 20 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles (amelyből a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 2 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 0,7 százalék).

 (3) Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után járulékkedvezmény csak abban az esetben jár, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmény az (1)-(5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár.

 (4) A járulékkedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.

 (5) Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki

a) a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy

b) munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg.

 (6) A járulékkedvezmény kedvezményezett munkavállalónként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap után érvényesíthető.

 (7) E járulékkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.

 (8) A járulékkedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a társadalombiztosítási járulék megállapítására, befizetésére és bevallására, a bírság és pótlék megállapítására az Art. szabályai alapján kerül sor.

 (9) A járulékkülönbözet megtérítésére az 4/A. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.