Kaptam egy érdekes cikket, mely a 168ora.hu-n jelent meg, s a Népszabadság cikkére hivatkozik (http://www.168ora.hu/dolcevita/a-gyerekek-tiz-szazaleka-egyszeruen-kiesett-ilyet-meg-nem-lattunk-69158.html). Röviden összefoglalva: a demográfusok értetlenül állnak azelőtt a jelenség előtt, hogy 2010. május és novembere között drasztikusan visszaesett a születések száma. Nyilván, az okokat csak találgatni lehet, de elkerülhetetlen, hogy fel ne merüljön az az intézkedéscsomag, mely az anyasági ellátásokat nyirbálta meg 2009-ben.
Természetesen nem lehet egyetlen okra visszavezetni a jelenségek magyarázatát. Az azonban biztos, hogy ennek az intézkedésnek, melynek azt eredményezte, hogy a gyermekneveléssel töltött időszak háromról kettő évre csökkent, s a biztosítási alapon igényelhető ellátások jogosultsági feltételei jelentős mértékben szigorodtak, igazából egyetlen háttere volt: a gazdasági válság miatt a kormánynak gyorsan fel kellett mutatnia megszorító intézkedéseket ezen a területen is. Ugyanakkor semmi mást nem gondoltak végig: egyre nőtt a munkanélküliség, de nem hoztak intézkedéseket, melyek a nőket hozták volna helyzetbe, ha már hátrányból indulnak a munkavállalás terén. Nem történt lényeges változás a bölcsődei-óvodai ellátás terén sem: a családi napközik rendszere még nem alakult ki, s ami el is indult, igen eltérő árakkal és színvonalon dolgozott, nem is volt elérhető mindenki számára. (A családi napközikről egy nagyon jó cikk: Menjünk dolgozni, és a gyerek? Miért nincs rengeteg családi napközi Magyarországon? )
Ugyan az azt megelőző helyzet sem volt rózsás, de a változtatások még nagyobb bizonytalanságba taszították a nőket, s rajtuk keresztül a családokat. S ráadásul nem is lehetett ezt sem végleges állapotnak tekinteni, hiszen a leendő új kormány már előre beígérte a változtatásokat (a gyakorlati megvalósulásról már itt írtam: Mi az, ami nem változott meg az „újból három évig jár a GYES” intézkedéssel?)
S ki mer a teljes bizonytalanságra, mikor a jövő a kiszámíthatóságnak még az illúzióját sem adja, gyermeket vállalni? Nyilván sokkal kevesebben. S – noha már jeleztem, hogy nemcsak erre az egy az egy okra vezették vissza a fenti jelenség magyarázatát, az biztos, hogy ezek az át nem gondolt, kapkodva meghozott intézkedések hozzájárultak az általános elbizonytalanodáshoz. Az ingatag talajon pedig először mindenki magát próbálja menteni, csak az adott pillanat nehézségére koncentrálva nem gondol a jövőre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.