Mi az, ami nem változott meg az „újból három évig jár a GYES” intézkedéssel?

2011. január elsejétől újra három évig jár a GYES, ettől hangos minden online és offline média. Visszamenőleg is érvényes a szabályozás, tehát az ominózus dátum, 2010. április 30. és a hatálybalépés előtti nap, 2010. december 31. közötti időszakban született gyermekek esetében is jár. (A Bajnai-kormány intézkedései szerint az ő esetükben 2 évre rövidült volna ez az időszak.)

Már maga a cím: „újból három évig jár a GYES”, sem pontos, hiszen az arra jogosultak ugyanúgy elmehetnek először szülési szabadságra, s kérelmezhetik a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását; majd a jogosultak fizetés nélküli szabadságot kérhetnek a munkáltatójuktól, s kérelmezhetik a GYED folyósítását. Ez időszak után pedig valóban a GYES-t kérvényezhetik, mely mindenkinek alanyi jogon jár, függetlenül a szülés előtt biztosítási időtől.

Tehát nem feltétlenül a GYES jár három évig, a korábbi ellátások is megmaradtak.

Mi az, ami mégis más a 2010. április 30-a előtti rendszerhez képest?

A Bajnai-kormány alatt jelentősen szűkítették azoknak a körét, akiknek az általában magasabb összegű TGYÁS, illetve GYED járna. S ezt az intézkedést nem helyezték hatályon kívül 2011.január elsejétől!

Kinek jár tehát ez a két – biztosítás alapú – ellátás?

Ebtv. 40. § (forrás: net.jogtar.hu)

40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy

b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,

b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

A biztosított fogalmának a meghatározásához az Ebtv. törvény a Tbj. (Társadalombiztosítási járulékokról) szóló törvény biztosítotti fogalmát veszi:

5. § (1) E törvény alapján biztosított

a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

b) a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,

c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,

i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,

3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.

 (3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.

A legfontosabb szűkítés tehát, hogy a korábbi 180 nap előzetes biztosítási idő 365 napra növekedett! (Sikeresen kizárták ezzel a változtatással a TGYÁS, GYED jogosultak közül azokat a nőket, akiknek a teherbeesés előtt nem volt meg a jogosultságuk, de a teherbeesés után bejelentették őket „falból” egy ismerős céghez, s a terhesség ideje alatt letelt a 180 nap; ennek a kis stiklinek a gyümölcsét – a magasabb összegű ellátásokat pedig élvezték a következő két évben.

S mindez a sokak számára kedvezőtlen változás benne maradt a törvényben…

De mi a helyzet a GYED-del?

(Ebtv., forrás: net.jogtar.hu)

42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

 (2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő.

Alapesetben itt is megmaradt – a korábbi 180 nap előzetes biztosítási idővel szemben – a 2009. április 30-n hatályba lépett változás: a szülést megelőző (ha másik szülő igényli, akkor az igénylést megelőző 2 évben) 365 napon belül biztosított volt.

Bele kell számítani a biztosítási jogviszonyba az alábbi időket is:

4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

Azonban van még egy megszorítás, mely szintén benne maradt a törvényben: a GYED csak annyi időre jár, amennyi biztosítási ideje van az igénylőnek a szülést/igénylést megelőző 2 évben. (Pongyolán fogalmazva, ez annyit tesz, hogy ahhoz, hogy a GYED a gyermek másfél éves koráig járjon, az előző 2 évben mintegy másfél év biztosítási jogviszonyt kell teljesíteni: 365 nap csak a jogosultság megszerzéséhez elég, ha csak annyi van, akkor csak 365 napig, azaz egy évig jár ez az ellátás.)

42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(2) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.

(3) Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.

Mondanom sem kell, hogy ezzel tovább szűkült a maximális időtartamú GYED-et igénybe vevők köre, egy része az igénylőknek – akik a korábbi rendszerben megkapták volna a gyermek két éves járó ellátást – most kevesebb ideig élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Összefoglalva: azért a „visszaállítjuk a három éves gyest” finoman szólva sem jelenti a teljes restaurációt…