Hasznos oldalak 5.

Ha a társadalombiztosítási témakörében van kérdésed, akkor ajánlom:


http://www.anyabarat.hu/

Mi történik, ha a nagyszülő megy GYES-re? ismét egy kicsit szárazabb téma...

Amennyiben egy családban felmerül ez a kérdés, akkor nagyon sok feltételnek kell együttesen teljesülnie. A jogszabályon kívüli adottságok tekintetében ekkor mindkét szülőnek van munkája (általában ezért tudják a nagyszülői GYES intézményét választani); továbbá van egy olyan nagyszülő, aki még fizikálisan és lelkileg is alkalmas egy kisgyerek napközbeni ellátására, és el is vállalja ezt a feladatot.

Milyen jogszabályi feltételeknek kell tehát teljesülnie, hogy a nagyszülő mehessen GYES-re?

Nemcsak a vérszerinti nagyszülőkre, hanem az örökbefogadó nagyszülőre (tehát, ha a szülő az örökbefogadó nevelt gyermeke volt), sőt, annak házastársára is kiterjed a törvény hatálya.

A gyermek betöltött egy éves kora után kérelmezhető a nagyszülői GYES; a szülőknek írásban, együttesen kell nyilatkozni arról, hogy lemondanak a gyermekgondozási segélyről, s egyetértenek azzal, hogy a nagyszülő megigényelje azt. A gyámhatóság pótolhatja a gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő nyilatkozatát. Miközben a gyermekkel a nagyszülő GYES-en van, addig a gyermek gondozásának, nevelésének a szülők háztartásában kell történnie. (Ez nem azt jelenti, hogy a nagyszülő nem viheti el a saját lakásába a gyermeket, hanem hivatalosan a szülő nevelése-gondozása alatt legyen, ne helyezzék el intézményben pl.)

A szülő bármikor visszavonhatja a nagyszülői GYES-t illető beleegyező nyilatkozatát, ebben az esetben – ha a nyilatkozatot a gyámhatóság sem pótolja – akkor megszűnik a nagyszülő GYES-re való jogosultsága, mégpedig a visszavonó nyilatkozat benyújtását követő hónap utolsó napjától.

Megszűnik akkor is a nagyszülő GYES-re való jogosultsága, ha a szülő esetében már nem állnak fenn a feltételek – kivéve a kereső tevékenységet, hiszen az egész intézménynek ez az egyik fő célja, hogy a munkaképes korú szülő el tudjon akár teljes munkaidőben helyezkedni – de akkor már nem, ha a pl. a szülő egy másik gyermeke után más ellátást (pl. GYED-et) vesz igénybe.

Nem szűnik meg azonban a nagyszülői jogosultág, ha a szülő gyermekápolási táppénzre megy

Közben mit csinálhat mellette a nagyszülő?

A gyermek három éves koráig nem végezhet munkát – ez alapvető különbség a szülői GYES-hez képest. Ha a gyermek betöltött három éves kora után is fennállnak a nagyszülői GYES feltételei (pl. súlyosan beteg gyermek esetében), akkor a szülői GYES-hez hasonlóan korlátozottan végezhet munkát (heti 30 óra, vagy otthonából korlátlanul).

Nem helyezheti el a gyermeket napközbeni ellátást nyújtó intézményben (bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi vagy házi gyermekfelügyeletet biztosító intézmény, közoktatási törvény hatálya alá tartozó óvoda, iskolai napközi).

Nyugdíj és GYES

A nagyszülő nyugdíjra való jogosultságát a megigényelt GYES nem érinti, tehát kaphat egyszerre GYES-t és nyugdíjat (társadalombiztosítási nyugellátást, rokkantsági nyugdíjat vagy rehabilitációs járadékot.)

TGYÁS, GYED és a biztosítási jogviszony megszűnése

Mi történik, ha valakinek megszűnik a munkaviszonya (pl. lejár a határozott idejű szerződés, s nem kötnek újat/nem hosszabbítják meg?), miközben TGYÁS-on van?

Mivel korábban igényelte a TGYÁS-t, s meg is kapta, ettől nem szűnik meg az ellátás folyósítása.

Mi történik, ha valakinek megszűnik a munkaviszonya (pl. lejár a határozott idejű szerződés, s nem kötnek újat/nem hosszabbítják meg?), miközben GYED-en van?

Mivel korábban igényelte a GYED-et, s meg is kapta, ettől nem szűnik meg az ellátás folyósítása, addig kapja, míg az igénylés időpontjában járna (előzetes 365 nap/előző 2 év biztosítási jogviszony kell hozzá, annyi ideig jár, míg az igénylő biztosítási jogviszonyban volt az azt megelőző 2 évben, s maximum a gyermek 2 éves koráig jár.)

Mi történik, ha valakinek megszűnik a munkaviszonya (pl. lejár a határozott idejű szerződés, s nem kötnek újat/nem hosszabbítják meg?), miközben GYES-en van?

Ugyanúgy kapja a GYES-t tovább, a GYES alanyi jogon jár, nem kötött előző biztosítási jogviszonyhoz, tehát nem befolyásolja a munkaviszony megszűnése.

Mi történik, ha valakinek a TGYÁS igénylése előtt szűnik meg a biztosítási jogviszonya?

Ha az igénylés előtt maximum 42 nappal szűnik meg, akkor nem veszti el a jogosultságát: igényelhet TGYÁS-t, s utána GYED-et.

Ha ebbe az intervallumba nem esik bele, akkor is van még további lehetőség arra, hogy ne veszítse el ezt az igen értékes jogosultságot, ugyanis a törvény értelmében, ha meg is szűnik a biztosítási jogviszony, s eltelik a 42 nap, ha utána valaki táppénzen (vagy baleseti táppénzen) van, akkor megmarad a jogosultság. Táppénzre kerülhet pl. valaki ezért is, mert veszélyeztetett terhesnek nyilvánítja az orvos. Ha véget ér a táppénz, baleseti táppénz időszaka, utána még 28 napot ad a törvény arra, hogy megmaradjon a jogosultság. TGYÁS-t igényelni pedig nemcsak a szülés napjától, hanem a szülés várható napját megelőző 4 héttel korábban is lehet.

Így lehet tehát ebben az esetben megtoldani azt az időszakot, míg jogosult marad valaki a TGYÁS-ra:

biztosítási jogviszony vége+42 nap

ha táppénzen van (baleseti táppénz) – akkor ez az időszak is hozzáadódik

végetér, akkor még 28 napig igényelheti a TGYÁS-t.

FONTOS! Megszűnt a passzív táppénz, ezért változott az Ebtv. 40. §-a is. Itt írtam a változásokról.

Na de mi van a második gyermek esetében, ha az első gyermek születése előtt szűnt meg a biztosítási jogviszony, de még akkor éppen jogosultak voltunk az ellátásra?

Itt érdemes még némi biztosítási jogviszonyt beszerezni, ha nem jönne össze az a bizonyos előző 2 évben összegyűjtött 365 nap. Tippet tudok adni, mivel egy kisgyermekkel, s egy újabb gyermeket várva igen nehéz állást találni; egy ismerősöm munkanélküliként jelentkezett be, s az álláskeresési támogatás ideje biztosítási jogviszonynak számít, így kapott a következő gyermek után is ellátást.

Főállású anyaságról

Főállású anyaságról

Ebben a bejegyzésben az intézmény jogszabályi vonatkozásaival szeretnék foglalkozni. A főállású anyaság népies neve annak az időszaknak, mikor a szülő (jellemzően az anya), nevelőszülő vagy gyám gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesül.

2011 januárjától változtak a jogosultság feltételei: a legalább háromgyermekes szülőknek jár, a legkisebb gyermek 3 éves korától annak 8 éves koráig vehető igénybe. A jogosultság nem kötődik előzetes munkaviszonyhoz, tehát „segély” és nem „járadék” jellegű juttatásról van szó. Összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal egyezik meg, 2011-ben 28500 Ft. Ebből 10 % nyugdíjjárulékot vonnak, tehát a főállású a GYET-en töltött idő szolgálati időnek számít majd a nyugdíjjogosultság megállapításánál. Amennyiben a GYET-ben részesülő személy az általa gondozott gyermek halála miatt elveszti a jogosultságát, akkor a GYET folyósítása a halálesetet követő hónap első napjától számított 3 hónap elteltével szűnik meg.

Ha a szülők több gyermek után lennének jogosultak különböző gyermekgondozási támogatásokra (pl. a harmadik gyermek után GYET-ben részesül az anyuka, születik egy negyedik gyermek közben, aki után GYES-ben részesülhetne), akkor csak az egyik támogatási formát vehetik igénybe, s azt is csak az egyik szülő (tehát nem képzelhető el az a felállás, hogy az anyuka marad GYET-en, az apuka felveszik közben a negyedik gyermek után a GYES-t.)

Változtak a GYET melletti munkavégzés szabályai is, ezeket a GYES-hez igazították, így lényegesen kedvezőbbek lettek a korábbinál: szintén 30 órát (egy hét átlagában) meg nem haladó időtartamban lehet munkát végezni, illetve, ha valaki otthonról dolgozik, akkor nincs korlátozás a munka időtartamát tekintve. Ha

Ha valaki GYET mellett szeretne önálló vállalkozásba fogni, akkor sajnos úgy terhelik a járulékfizetési szabályok, mintha nem lenne „főállása” – a főállású anyaság csak nevében az, ilyen szempontból nem úgy számítják, mint a heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt, amikor a vállalkozó mentesül az emellett végzett vállalkozás után fizetendő járulékok alól.

A korábbi munkahellyel (ha volt ilyen) fenntartott jogviszony máshogy alakul azonban a GYET időszaka alatt: míg a GYES, GYED ideje alatt a munkahelynek engedélyeznie kell a fizetés nélküli szabadságot, a GYET időszaka alatt csak engedélyezheti, nem kötelezhető rá. Itt tehát már nem érvényesül a felmondási védelem, mely a rendes felmondástól védi a gyermekét nevelő munkavállalót.

2009. január 1-jétől már időkorlát nélkül lehet igénybe venni GYET mellett is az óvodai ellátást (pongyolán fogalmazva már nem kell ebéd után feltétlenül elvinni a gyermeket). Ezt a változtatást a 2008. évi LIV. törvény, s a 340/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet mondta ki.

A GYEt igénylése: a Kincstár lakóhely szerint illetékes regionális igazgatóságánál lehet igényt benyújtani, írásban. További tudnivalók: itt.

Rész-és Távmunka Centrum

Elindult egy új kezdeményezés, a Rész- és Távmunka Centrum, azaz egy olyan állásportál, mely kifejezetten a kritériumoknak megfelelő munkalehetőségeket kínál.  Itt lehet megnézni őket.

Gyes-menedzsment konferencia

Mára jut még egy konferencia-ajánló: a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány és BeWise HR tanácsadó Kft. rendezésében lesz március 8-án az fenti címet viselő konferencia.

Helyszín: Telekom Székház (a Magyar Telekom is támogatja a konferenciát), Budapest I., Krisztina krt. 55.

Időpont: 2011. március 8. 9.30-12.30

A konferenciát elsősorban humán erőforrás-szakemberek számára szervezik.

Regisztrálni és bővebb információhoz itt lehet jutni.

Újra lesz Munka GYES után konferencia!

Ezúttal március 26-án, szombaton, 9.30 ás 16 óra között. A szervezők elsősorban azoknak ajánlják, akiknek nemsokára lejár a gyermekgondozási szabadságuk, s még nem rendelkeznek kész tervekkel a jövőt illetően: azaz még nem tudják, hogy visszamennek-e a régi munkahelyükre, vagy új munkát keresnek majd. A konferenciáról, a jelentkezés módjáról, s az egyéb tudnivalókról itt lehet bővebben olvasni.

A közös megegyezésről

Gyakran futottam már bele olyan szituációba, mikor a gyermekgondozási szabadságról visszatérő kismamát „barátilag” ezzel biztatták: nem tudunk munkát adni, megszűnt a munkaköröd, beláthatod, nem tudunk alkalmazni, tessék itt a papír: szüntessük meg közös megegyezéssel a munkaviszonyt (közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyt).

S tényleg, ez a „közös megegyezés” olyan jól hangzik: nem felmondás, nem egyoldalú, hanem egy jobb hangulatú elválást feltételez. Egy hiba van vele: a közös megegyezés ellen nem véd a jog: arról van szó, hogy ha valaki – akár a kellő ismeretek nélkül – aláírja a közös megegyezést, onnantól kezdve nem igazán tiltakozhat az ellen, hogy véget ér hirtelen a munkáltatóval kötött jogviszonya, s nem is kap semmi juttatást. Ebben az esetben nincs felmondási idő – mert ez nem felmondás, így nincs felmondási védelem sem, nincs végkielégítés sem, ha esetleg felmondás esetén járna is. 

Természetesen nem azt mondom, hogy ez egy teljesen haszontalan és - a munkavállalóra nézve biztosan - káros jogintézmény: mivel a jogviszony megszüntetésének a leggyorsabb módja, egy kvázi szerződés, melyben a felek egybehangzóan kijelentik, hogy a továbbiakban nem kívánják fenntartani a jogviszonyt, ezért nagyon is hasznos lehet, ha mindkét félnek más elképzelései vannak. De a gyermekgondozási szabadságról visszatérve azért gyakran megesik, hogy konkrét elképzelések híján, bizony jól jönne még néhány hónap, mikor bebizonyíthatjuk a régi munkahelyen, hogy az otthon töltött évek dacára is valódi munkaerők vagyunk – s mivel a felmondási védelem a legkisebb gyermek 3 éves koráig (s utána 30 napig) kitart, ezt egyfajta védőernyő alatt tehetjük meg. De ha nem is akarunk visszamenni a régi helyünkre, akkor is segítség abban az a néhány hónap, amit a felmondási idő jelent, hogy „rendezzük sorainkat”, s új munkát találjunk.

Száz szónak is egy a vége: mielőtt bármilyen közös megegyezéses papírt aláírunk, gondoljuk át az ezzel járó előnyöket és hátrányokat: valóban jó-e számunkra a munkaviszony gyors megszüntetése – azért előfordulhat, hogy igen, ha egyéb terveink vannak – vagy éljünk inkább a törvény adta haladékokkal.

Család és munka - interjú 1.

Az alábbi interjúban megszólaltatott édesanyának három gyermeke van: biztos munkahelyről jött el gyermekgondozási szabadságra, de nem szeretne oda visszatérni egyrészt a munka jellege, másrészt a munkaidő miatt. Mindkettőt nehezen lehet összeegyeztetni azokkal a plusz feladatokkal, melyeket a gyermeknevelés hozott magával. Megoldást számára az ezekben az években elkezdett tanulmányai, s az abból adódó munkalehetőség hozott számára. Helyzete munkajogi szempontból is nagyon érdeke, mert úgy vállalt munkát a GYES időszaka alatt, hogy a „háttérben” megvan az eredeti jogviszony is; ezen felül pedig munkájának egy részét otthonról végzi, noha jogilag nem számít távmunkásnak.

Hol dolgoztál a gyerekek születése előtt, s mik voltak a terveid: meddig maradsz otthon?

A gyerekek születése előtt egy Családok Átmeneti Otthonában dolgoztam szociális munkásként, közalkalmazotti jogviszonyom volt, státuszban voltam, határozatlan idejű volt a szerződésem.

 Amikor az első gyermekem született, akkor már úgy gondoltam, hogy több, konkrétan 3 (esetleg kettő) gyereket szeretnék. Harminc éves voltam az első gyermek születésekor, tehát a korom miatt sem terveztem nagy korkülönbséget közöttük, de a munka volt a másik szempont. Nem láttam értelmét, hogy fél évre, egy évre visszatérjek, majd újra elmenjek babázni. Ezen a munkaterületen szerintem hosszú távon van értelme dolgozni, nem lehet esetekbe néhány hónapra beugrani, majd el (illetve lehet, csak nem jó). Mivel nem terveztem bölcsődébe adni a gyerekeimet, óvodás korig szerettem volna otthon lenni velük mindenképpen, ezért úgy képzeltem el, hogy ezt „egy blokkban” valósítom meg. A visszatérést konkrétan akkor még nem tudtam elképzelni, és a gyereknevelés és munkahely összehangolásával járó szervezési problémákat sem, olyan távolinak tűnt.

Hogy alakult ez a gyakorlatban? Szerettél "csak" otthon lenni?

Nagyon szerettem csak otthon lenni, életem legboldogabb korszaka volt, sajnálom, hogy már vége, nosztalgiázom, visszavágyakozom arra az időszakra, a kötetlenségre, a szabadságra, és arra, hogy minden időm a családom szolgálatában telt.

A harmadik gyermek születéséig nem is volt bennem motiváció, hogy valami mást is csináljak. Akkor viszont hirtelen eléggé belefáradtam, és azt éreztem pihenés, kikapcsolódás, ha mást (másféle munkát) is csinálok. Így néhány internetes lapot szerkesztettem, ami anyagi hasznot ugyan nem hozott, de úgy gondoltam, egy állásinterjún majd a jövőben elmondhatom, és ez pozitív hatású lehet. Majd kiderült, hogy az átalakított felsőoktatás miatt, lehetőségem van arra, hogy elvégezzek egy mesterképzést, mellyel egy korábbi elmaradt álmom teljesülhet be, amiről már lemondtam. Tehát nem konkrétan a szociális munkás vonalon képeztem tovább magam, hanem a társadalomtudomány körében létező szakmák közül választottam egy másikat, mely mindig is nagyon érdekelt. Nehezen szántam rá magam, hogy jelentkezzem (a gyerekek miatt), ugyanakkor nagyon csábító is volt a lehetőség. Éreztem, hogy a sok itthon töltött év alatt eljutottam oda, hogy kezd a kommunikációs stílusom, az önbizalmam leépülni. Úgy éreztem, még 3 év, „csak itthon” és utána nagyon nehéz lesz munkát találni. Összességében úgy éreztem, hogy a család is jól jár azzal, ha egy kicsit (lelki)erőre kapok. Munkalehetőséget nem reméltem tőle, mert ezen a területen keveseknek sikerül elhelyezkedni, (de szerintem a többi is kiszámíthatatlan, akkor már tanuljak olyat, ami érdekel). Azt gondoltam, hogy a jövőben, a három gyerek mellett megalkuvónak kell lennem, ami a munkát illeti, a legfontosabb szempont az volt, hogy a közelben, vagy megfelelő időbeosztásban dolgozhassak majd. Úgy gondoltam, egy „intellektuális orvvadász engedéllyel” (társadalomkutatói J) a szellemi kihívásokra való igényeimet, az akármilyen munka mellett kielégíthetem.

Mennyi segítséged van a mindennapokban? Nagyszülők a közelben laknak, vagy más jellegű segítséget veszel igénybe?

A mindennapokban semennyi segítségem nincsen. A városban nem laknak rokonaink, sajnos egy sem. Nincs bébiszitterünk, sem más segítségünk. A férjemmel osztunk meg minden feladatot, ez néha nagyon nehéz, vagy olykor lehetetlen is. Előfordult néhány alkalommal, hogy a környéken lakó, szintén kisgyerekes anyukák segítségével oldottunk meg olyan helyzetet, amikor egyszerre kellett volna lennünk kettőnknek három helyen. Ez persze nagyon ritka, jellemzően ketten oldjuk meg, ami adódik. Nagy szerencse, hogy mindkettőnknek olyan munkája van, amilyen, el sem tudom képzelni máshogy ez hogyan működne. (Mindketten megtehetjük, hogy itthonról dolgozzunk, még a férjem is olykor, vagy később menjünk, vagy korábban eljöjjünk, a munka számít mindkét helyen, természetesen ezzel a szabadsággal nem élünk vissza.)

Hogyan jött ez a munkalehetőség, amit most csinálsz? Miért vállaltad el végül, mi volt a döntő szempont?

Úgy terveztem, hogy nem állok munkába a legkisebb gyermekem óvodáskoráig. Majdnem két éves volt a kisfiam, amikor az első vizsgaidőszak végeztével, az egyik tanárom - számomra nagyon váratlanul - állásajánlattal keresett meg. Örültem a lehetőségnek, mégis azt éreztem, sajnos nem ismeri a helyzetemet, három kisgyerek és persze az egyetem mellett, nem lehetek a megfelelő ember, bármilyen megtisztelő is az ajánlata. Kiderült azonban, hogy az aggodalmam felesleges, mert először is választhattam, hogy 8, 6 vagy 4 órában szeretném végezni a munkát, illetve ami a legfontosabb, hogy végezhetem itthonról. Ezek után is okozott kisebb dilemmákat a döntés, de végül úgy éreztem, muszáj elvállalnom több szempontból is: gyerekek mellett ez a beosztás ideális, nyári szünetben, betegség esetén velük lehetek. (Végül négy órás munkaidőben vállaltam el.) Szakmailag is nagyszerű lehetőségnek érzem, hogy a mesterképzésként választott szakom kutatóival, tudósaival együtt dolgozhatok, és tanulhatok tőlük. A munka, amit végzek - mivel az új, választott szakom kutatásaihoz kapcsolódik - számomra érdekes, és folyamatosan tanulok általa. Hetente egyszer megyek be a munkahelyemre, ami kifejezetten jól is esik, az a nap a legnyugodtabb napom a héten. Mikor meghoztam ezt a döntést, azt éreztem, hogy ilyen lehetőség nem fog még egyszer megtalálni, nem mondhatok nemet, még akkor sem, ha az egyetemi tanulmányokkal, illetve egyéb dolgokkal átmenetileg nehéz is lesz összeegyeztetni.

Mennyi időre szól ez a lehetőség?

A szerződésem egy évre szól, határozott idejű, de már most látszik, hogy sokféle munkát bíznak rám, majdnem 3 havonta mást csinálok, ezért reménykedem, hogy hosszabbítani fogják évente a szerződésemet. (Hamarosan, remélem, erről többet tudok) Mindenesetre munka rengeteg van, tehát nem kell attól félnem, hogy „elfogy”.

Mi van az eredeti munkahelyeddel? Mit szeretnél csinálni, ha - nemsokára - lejár a GYES?

Az eredeti munkahelyemről, ahonnan GYED-re, majd GYES-re jöttem, megvan, azaz nem mondtam fel, van köztünk jogviszony; ha tehetem, a lehető legkésőbb szeretném ezt megtenni, mert biztonságérzetet ad, hogy ott határozatlan idejű a szerződésem. Bár, őszintén szólva, abba a munkába, és abba a munkaidőbeosztásba nem vágyom vissza a gyerekek miatt. Szeretném, ha már a jövőben inkább továbbra is az új szakmámban maradhatnék.

Elégedett vagy-e a mostani életeddel? Hogyan sikerül szerinted összeegyeztetni a munkát és a családi életet?

Nagyon elégedett vagyok, ez a munkalehetőség az egyik legjobb dolog az életemben, ami történt velem. Nagyon tökéletesnek érzem azt, ahogy a munkámat és a családi életemet lehetőségem van összehangolni. Ugyanakkor úgy érzem, hogy mindez a véletlen szerencsén múlott, és alakulhatott volna nagyon nehézzé is a helyzetünk, tehát nem a mi ügyes szervezésünk az elsődleges oka a jelenlegi jó helyzetünknek.

A munkahelyemen egyébként hivatalosan nem távmunkás vagyok, a szerződésemben nem szerepel ez a kitétel, csak az ő jóindulatuknak köszönhetem egyelőre ezt a kedvező munkaszervezést, hogy időm nagy részében otthonról dolgozom. Jó lenne persze ezt hivatalossá is tenni.

Szakmailag is vannak ebben a munkában lehetőségek, amelyeket a jövőben majd segítenek.

A gyerekek állnak most nálam középpontban, a helyzetet kihasználva igyekszem a lehető legtöbb időt velük tölteni. Amikor lehet, nem viszem bölcsibe a legkisebbet, és sűrűn elhozom az elsősömet ebéd után. Nehéz az, hogy amikor elviszem őket oviba, bölcsibe stb., hazasietek, és dolgozok, s mivel az „otthonom a munkahelyem”, látom a házimunkát, amit szintén csinálni kéne: ilyenkor igyekszem figyelmen kívül hagyni, esetleg a gyerekekkel együtt, vagy amikor itthon vannak, és jól eljátszanak, olyankor elvégezni.

GYES és munka (hatástanulmány)

Korábban már részletesen írtam erről, hiszen januártól megváltozott a GYES melletti munkavégzés feltételrendszere. A végső változatban nem tért vissza a korábbi módosítás előtti helyzet, hiszen most is a gyermek egyéves korától, maximum heti 30 órás munkarendben lehet dolgozni, ami a korábbi változathoz képest ugyan szűkítés, de mégis kedvezőbb az eredeti helyzetnél, mely másfél éves kortól, s maximum 20 órában tette lehetővé a munkavégzést.

Magánál a döntésnél azonban mindig érdekesebb, hogy mire alapozzák a meghozott döntést: azonban a Világgazdaság szerint a hatástanulmány nem publikus a nagyközönség számára; hiába kérték ugyanis a NEFMI-től, nem bocsátotta rendelkezésükre.

(Itt lehet erről bővebben olvasni, forrás: www.vg.hu)

Cikkajánló: A lefokozott nem (hvg.hu)

Nagyon érdekes gondolatot fogalmaz meg Nagyiván Márta: „ha a saját gyerekemet tanítom, az nem munka, ha a szomszédét, az igen?” Bővebben: itt.

Munka GYES után

A konferenciáról szó volt az MR1 Vendég a háznál című műsorában is, itt lehet meghallgatni.

Programajánló: Családbarát munkahely, motivált alkalmazott – SEED konferencia

A kisvállalkozásoknak segítséget nyújtó SEED Alapítvány konferenciát rendez a fenti címmel. A konferencia 2011. március 8-án, a Hotel Rubinban (Budapest XI., Dayka Gábor utca 3.) lesz megtartva. A részvétel ingyenes, itt lehet róla bővebben olvasni.

A START PLUSZ kártya nekrológja

2012 januárjától már nem lehet igénybe venni a START PLUSZ kártyát a gyermekgondozási szabadságról visszatérő, és új munkahelyet kereső édesanyáknak. (Utoljára 2011. január 31-én lehet kérelmezni, tehát az ezzel járó kedvezmény 2013. december 31-éig még élni fog. Forrás: www.apeh.hu) Szép csendben elvérzett ez a kezdeményezés is, társaival együtt, melyek a munkaerőpiacon hátránnyal induló csoportokat próbálták segíteni. 2011. januártól pedig hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést is, mely lehetővé tette, hogy teljes munkaidőben lehessen dolgozni a GYES felvétele mellett a gyermek egy éves korától: azonban ez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen sem munkahely, sem bölcsőde – vagy azt helyettesítő intézmény – nem lett több.

Miért történhetett ez meg? Nyilván adódik a válasz: új kormány – új koncepció. a mostani intézkedések elsősorban a részmunkaidőben elhelyezkedő, kisgyermekes nőket próbálják meg támogatni, ahogy már korábban írtam erről; mivel ez az intézkedés is járulékkedvezményt eredményez, keresztezte volna egymást a két lehetőség.

De van egy olyan gyanúm, hogy egyszerűen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a START PLUSZ kártya. Túl sok adminisztrációval járt volna az egyébként is „macerás munkaerő” felvétele. Nem segített tehát valójában a célcsoportnak (a gyermekgondozási szabadságról visszatérő nőknek) a kártya, nem oldotta meg munkaerőpiaci gondjukat; akit amúgy is foglalkoztattak volna, annak adott egy kis pluszt a START PLUSZ, de csupán a kártyával együttjáró előnyök miatt senki nem kapott új munkát.

S mindig ez fog történni szerintem, ha ennek a rendszernek csak az egyik elemét emeljük ki, a többit nem nézve; vagy önállóan fog működni (lásd: GYES melletti főállású munkavégzés, ami csak plusz pénzt hozott a családoknak, de nem növelte a női munkavállalást), vagy nem lesz jelentős a változás (mint ebben az esetben.)

Az alábbiakban leírom a  START PLUSZ kártya jellemzőit, hátha valakinek még hasznos lehet ebben az évben:

A START PLUSZ kártya egy olyan kedvezmény, mellyel jellemzően a gyermeket vállaló, s utána munkába visszatérő nőket kívánja az állam támogatni. Járulékkedvezményeket ad a célcsoportot foglalkoztató munkáltatóknak, s ezzel a GYED, GYES, GYET igénybevétele után munkát kereső édesanyákat egyfajta versenyelőnyhöz juttatja.

A START PLUSZ kártya érvényessége, a biztosított kedvezmények

A kártya érvényességi ideje 2 év, a kedvezmények ez idő alatt járnak.

A támogatást tulajdonképpen a munkáltató kapja, de ő csak úgy veheti igénybe, ha az illető munkavállaló kiváltja a START PLUSZ kártyát. A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a munkavállalónak már a munkaviszony létesítésének első napján rendelkeznie kell a START PLUSZ kártyával, vagy az azt helyettesítő igazolással. A munkáltatónak a következő – kedvezményekkel csökkentett – közterheket kell megfizetnie a kártyával rendelkező munkavállaló után:

·         a foglalkoztatás első évében a havi bruttó kereset 10%-át (ekkor 17% kedvezményt kap), ha a kártya érvényességi ideje kevesebb, mint 2 év, ez a nagyobb összegű kedvezmény akkor is 1 évig jár, s a fennmaradó időre jár az alábbi, kisebb kedvezmény;

·         a foglalkoztatás második évében a havi bruttó kereset 20%-át (ekkor 7% kedvezményt kap);

·         Illetve nem kell fizetnie a munkáltatónak szakképzési hozzájárulást sem (az alábbi bekezdés megszorítását figyelembe véve.)

A fenti kedvezményeknek azonban egy további megkötése is van: e szerint a csökkentett járulékot csak a mindenkori minimálbér kétszeresének megfelelő kereset mértékéig érvényesítheti a munkáltató, az ezen felüli részre az általános szabályok szerint kell megfizetni a közterheket. A kedvezmények igénybevételének további feltételei is kötik a munkáltatót: a munkavállalót legalább 30 napig, és legalább napi 4 órában foglalkoztatnia kell.

Kik jogosultak a kártya kiváltására?

Azok, akik a gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), illetve az ápolási díj megszűnését követő 365 napon belül kívánnak új, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni.

Illetve, akik a gyermek egy éves korának betöltése után, a gyermek után igénybe vett GYES folyósítása mellett kívánnak munkát vállalni.

Cikkajánló: Atipikus nők

Többször írtam már – és remélhetőleg még fogok is – az atipikus munkavégzésről: ehhez találtam ezt az igen értékes cikket, mely az olaszországi helyzetről szól, s ennek a formának az árnyoldalait ecseteli. Ez lenne a jövő? Vagy már a jelen? – tesszük fel magunknak a kérdést olvasás közben.

A cikkben szereplő példákban olyan esetek is vannak, mikor nem a Munka törvénykönyve nyújtotta lehetőségekkel élnek, tehát nem munkaszerződés (közalkalmazotti, köztisztviselői stb.) szerződés keretein belül dolgoznak; azonban a kényszervállalkozó, mint olyan, Magyarországon is közismert fogalom, amolyan kvázi munkavállaló, tehát de facto olyan kötött státuszban van, mint egy munkavállaló, csak éppen nem kapja meg a törvény által nyújtott – igen erős – védelmet.

Érdemes végigolvasni a cikket, s elgondolkodni: hogyan lehet egy nagyon jó kezdeményezésből – legyen minél több atipikus munka – egy igen hátrányos helyzetet teremteni.

Atipikus nők: itt.

Hasznos oldalak 4.

Egy nonprofit egyesületet ajánlanék most, mely családi karriertervezéssel, tb tanácsadással stb. foglalkozik, s arra az égető problémára keresi a válaszokat, megoldásokat, mely minden családban felmerül: hogyan egyeztethetem össze a munkámat a családi életemmel?

ez pedig a

Tudatos Életért Egyesület

www.tudatoseletert.hu

Külön felhívnám a figyelmet a 2011. február 19-én, szombaton tartandó tréningjükre, mely a

Sikeres visszatérés álláskereső tréning kisgyermekes anyukáknak

címet viseli.

Elnőiesedés

Ki ne találkozott volna már ezzel a kifejezéssel? S mit jelent, ha szakmákról van szó?

Úgy elnőiesedett ez a szép szakma is, sóhajtják sokan. Olyan jó volt valamikor, de mára már rengeteg a nő, ez a szakma is elnőiesedett. Itt ülök, gondolkodom ezen a kifejezésen, de csak ez a kicsit lesajnáló hang jut eszembe, ahogy kimondják sokan ezt a szót: elnőiesedett. Azaz ennek a szakmának is vége van, komoly emberek már nem foglalkoznak vele, pénz nincs benne, csak… csak a nők.

Ha megvizsgáljuk, mely szakmákat ért el az elnőiesedés, olyan szakmákat találunk itt, mely viszonylag alacsony bérezéssel jár, általában nem nagy a társadalmi presztízse (bár újabban a bírói kart is fenyegeti állítólag ez a sorscsapás), de kiszámítható a munkaidő. Nincsenek nagy kiugrási lehetőségek, csak a kötelező munka, mely viszont a munkavállalótól sokat kíván, hiszen általában más emberekkel kell foglalkozni; nem elég testileg jelen lenni, egész emberként kell odafordulni a másik felé: mert meg kell valamire tanítani azt a gyereket, s a megfelelő hangon elmondott dicséret, a gesztusok annyit számítanak, vagy ápolni kell a beteget, s nemcsak az infúziót kell bekötni neki, hanem a lelkét is gondozni kell egyben.

Érdekes, ezek a munkák mindig elnőiesednek. S így a presztízsük is egyre csökken. S mire számíthat az a társadalom, ahol a másik ember tanításával, ápolásával, gondozásával járó munkáknak egyre kevesebb a becsületük?

Távmunkáról - szubjektíven (atipikus foglalkoztatási formák 2.)

Mivel alkalmam volt kipróbálni, állíthatom, a hír igaz: távmunkában dolgozni nagyon jó. Illetve hozzáteszem: nekem az volt. Reggel utálok utazni, ennél jobban csak a délutáni csúcsforgalomban utálok zötykölődni a békávén, ez a része teljesen kimaradt a továbbiakban az életemből. Alapvetően szeretek otthon is lenni, tehát nem volt gond, hogy nem sétálok be mindennap egy irodába; mivel elég sok ismerősünk, barátunk van, nem féltem attól, hogy végérvényesen beszűkül a társasági életem.

Na de hogy korlátlanul én osztanám be az időmet? Itt egy gúnykacajt tudnék csak hallatni. A korlátlanságnak a következő akadályai voltak: A munka mennyisége. Mert hiába volt nekem szerdán rengeteg időm, ha szerdán alig volt még munka, viszont péntekre rengeteg lett – mondanom sem kell, hogy nagy valószínűséggel addigra már nekem is ezer egyéb dolgom lett volna. Vagy lett volna már munka, s nekem is időm, de az a kolléga, aki a kezem alá dolgozott, még mást csinált – erre az időre én szintén parkolópályára kerültem. Vagy éppen zárás volt a szerkesztőségben, így óhatatlanul feltorlódott a sürgősen elvégzendő és ellenőrizendő tennivalók mennyisége.

S akkor még az egyéb váratlan tényezőkről nem is beszéltem: főleg a gyerekek alvásidejében tudtam dolgozni, s ha a munka feltorlódott, akkor ők előszeretettel döntöttek úgy, hogy nem alszanak. Néha megpróbáltam azért ébren lévő gyerekek mellett dolgozni… mikor végre elaludtak, akkor egy csomó időt töltöttem el az ekkor végzett munka kijavításával. De említhetném még a bekopogó szomszédokat – ne haragudj, láttam, hogy itthon vagy, megnézhetném a leveleimet a gépeden? – vagy a legalább fél óráig tartó telefonokat.

Az egész egy kötéltáncra hasonlít, s a kötélről bármikor le lehet esni, hiába a látszólag tökéletes időbeosztás, a valóság simán keresztülhúzza a számításokat. (Ha nincs se szomszéd, se telefon, a gyerekek édesdeden alszanak, akkor ébredt a technika ördöge, s a számítógéppel csinált valamit.)

Másrészt nincs olyan távmunka, ami ne kívánna meg személyes találkozást is a munkáltatóval, kollégákkal. Hiába a skype, email, webkamera, akármi, a személyes jelenlétnek még mindig sokkal nagyobb varázsa van. Ha csak otthonról (vagy egyéb külső helyről) dolgozik valaki, könnyen megfeledkeznek róla, amolyan perifériás személy lesz. Erre mindenképpen időt kell szánni, legjobb, ha rendszeresen bemegyünk a munkahelyre (hetente-kéthetente minimum), s személyesen is átbeszéljük a tapasztalatokat.

Hogy is kezdtem? Távmunkában dolgozni jó… aztán arról írtam, mennyi nehézség adódhat. És mégis: tényleg jó, ha megszokjuk ennek a munkavégzésnek a sajátosságait, ha hajcsárjai tudunk lenni saját magunknak, ha megtanuljuk kiszorítani az időt, akkor nagyon is jó lehet, s élvezni lehet a távmunkával együtt járó nagyobb szabadságot.

Konferencia: Munka GYES után

Decemberben részt vettem a Babafalva portál és a Tudatos Életért Egyesület által szervezett konferencián, mely a Munka GYES után címet viselte. Az előadók a következő témákat járták körbe:  változások az adózás területén (családi adózás), munkajogi változások - ekkor még tervezetekről beszétünk csak, mert még nem fogadták el a jogszabályokat -, a gyermekek nappali elhelyezését biztosító intézmények (bölcsőde, óvoda, családi napközi, alapítványi intézmények), s végül a kisgyermekes anyák munkakeresése a HR szakember szemével.
A szervezők márciusban meg szeretnék ismételni a konferenciát, úgyhogy ajánlom mindenkinek a részvételt, további információk végett érdemes figyelni a http://www.babafalva.hu/  http://www.szulonavigator.hu/, http://www.tudatoseletert.hu/ oldalakat. Májusban pedig egy újabb konferenciát szerveznek, ezúttal a távmunkáról.

A decemberi konferenciáról, s a jövőbeni tervekről itt lehet olvasni.

Az egyik bűvös szó: távmunka (atipikus foglalkoztatási formák 2.)

Ha a kisgyerekes anyák munkaerőpiaci esélyeiről van szó, akkor nem kell sokat várni, hogy elhangozzon a távmunka szó, mint az egyik lehetséges megoldás a munkavállalási gondokra. Annyira vonzónak látszik: otthon lehet dolgozni, meg lehet spórolni az utazást (ami akár több órát is elvehet az amúgy is szűkös időből), korlátlanul be lehet osztani a munkaidőt… az ilyenkor felmerülő előnyöket még sorolhatnám.

A távmunka iránti igény egyre nő – ahogy a technika is fejlődik – így lassan a jogi szabályozásba is bekerült. A Munka törvénykönyve egy teljes fejezetben foglalkozik ezzel az atipikus munkavégzési formával, (Mt. X/A. fejezet), ennek jellemzőit próbálom most összefoglalni.

1. A felek között mindenképpen munkaviszony van, tehát munkáltatóról és munkavállalóról beszélünk (ha valaki pl. egyéni vállalkozóként tevékenykedik otthon egy megbízó javára, s megbízási/vállalkozói szerződést kötnek, az a törvény értelmében nem távmunka, még akkor sem, ha kívülről teljesen úgy néz ki.)

2. A munkavállaló a munkát a munkáltató telephelyétől, székhelyétől elkülönült helyen végzi.

3. A távmunkát végző „információtechnológiai és informatikai eszközzel” dolgozik (tehát számítógéppel, s munkájának eredményeit ezzel az eszközzel továbbítja a munkáltató felé. A kritérium alapján, pl. a bedolgozó varrónőre nem vonatkoznak a távmunka szabályai.

4. Munkaszerződés: a kötelező elemeken kívül (munkaidő, munkabér, felek, munkakör) meg kell állapodni a következőkben is: a munkavállaló a munkáját távmunkában végzi, a kapcsolattartás feltételeiben, s a munkavállalónál a távmunkával kapcsolatban felmerülő indokolt és szükséges költségek megtérítéséről is.

5. Munkavégzéshez szükséges eszközök: fő szabály szerint ezeket a munkáltató biztosítja, de a felek eltérhetnek ettől.

Mivel a két fél viszonya itt a szokásostól eltér, ezért nagyon fontos, hogy a kapcsolattartás módját, a tájékoztatást meghatározzák, a kereteket erre szintén a törvény írja elő. A kapcsolattartás módját először is a munkaszerződésben meg kell határozni. Ha a munkavállaló – megállapodás alapján – maga biztosítja a szükséges munkavégzési eszközt (számítógép, telefon), akkor feltétlenül értesítenie kell a munkáltatót annak elérhetőségi adatairól. Ha a munkáltató biztosítja az eszközt, akkor korlátozhatja a használatát (jellemzően a privát használatot szokták korlátozni.)

A munkáltatónak a speciális helyzetből adódóan ír elő tájékoztatási kötelezettséget: tájékoztatnia kell az így dolgozó munkavállalót a

- munkáltatói ellenőrzésről, mely indokolt esetben történhet, s ennek során csak a munkavégzéssel kapcsolatos adatok ismerhetőek meg, az információtechnológiai és informatikai eszközön tárolt egyéb adatok nem – ezzel a munkavállaló személyes adatait védik. Azt azonban ellenőrizheti a munkáltató - ha korlátozta a munkavállalót abban, hogy az átadott eszközt magáncélokra is használja - akkor nem szegte-e meg a tilalmat a munkavállaló.

- a kártérítési felelősségről: gondatlan károkozás esetén a munkavállaló csak háromhavi illetményével felel, ha a munkáltató utasítási joga – a felek megállapodása alapján – csak a munkavégzéssel összefüggő feladatok ellátására vonatkozik, és a kárt a munkavállaló a feladatok ellátása során okozta. A munkáltató kártérítési felelősségére is külön szabályok vonatkoznak:

Mt. 193/A. (2), (forrás: net.jogtar.hu)

A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintettel, teljes mértékében felel, ha

a) a kár bekövetkezte a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen nem a munkáltató által biztosított eszközzel történő munkavégzéssel, vagy

b) a távmunkát végző munkavállaló által biztosított és a munkaviszonyból eredő kötelezettség teljesítéséhez használt eszközzel

áll okozati összefüggésben.

-         a munkáltató által biztosított munkaeszköz használatának korlátozásáról is tájékoztatni kell a munkavállalót.

Külön szabályozza a törvény a távmunka egyik legkritikusabb pontját, a munkaidőt is. Nyilván nem lehet elvárni a távmunkában dolgozó munkavállalótól, hogy „hagyományos” társaihoz hasonlóan pl. nyolctól fél ötig a számítógép mellett üljön, sokkal célszerűbb, ha az elvégzendő munkát határozza meg a munkáltató, s hozzárendel egy határidőt, vagy munkaidő-keretet, melyen belül szabadon osztja be az idejét a munkavállaló. Azonban könnyen fordulhatnak elő túlkapások is ezen a területen, ezért a munkáltatónak a távmunkás munkavállalóval azonos/hasonló munkavállalókat tekintve kell meghatároznia az elvégzendő feladatokat.

Magyarországon még nem terjedt el igazán ez a foglalkoztatási forma, bár találkoztam már több emberrel, aki részben, vagy egészben így dolgozik, sőt, magam is kipróbáltam már a távmunkás-létet (nekem bejött), írok majd a személyes tapasztalataimról is.

Az alábbiakban néhány – távmunka megismerése szempontjából hasznos – oldalt szeretnék közölni:

www.tavmunkainfo.hu

www.tavmunka.org (A Magyar Távmunka Szövetség Honlapja)

www.tavmunkanet.hu

S mivel e téren igen nagy a rizikója a csalásoknak, átveréseknek, érdemes ellenőrizni a távmunkát ajánló cégeket, mielőtt bármilyen kapcsolatba lépünk velük. ehhez nyújt segítséget pl. a

www.tavmunkaatveresek.blogspot.com

http://www.tavmunka.repeta.hu/

Végezetül egy blog, mely a saját távmunkás-tapasztalatokat mutatja be:

tavmunkasno.blog.hu

Könyvajánló: A magad útján

Ha valaki meg akarja tudni, hogy milyen módszerekkel próbál munkát találni, mennyire sikeres az álláskeresés terén, vagy egyáltalán, egy képet akar arról, hogy milyen a munkához való hozzáállása, akkor bátran forgassa Herman Judit: A magad útján című könyvét. A könyv honlapján (http://www.amagadutjan.hu/) további információk is találhatóak.

Segítő családtag

A segítő családtag fogalmát, jellemzőit a Tbj. (1997. évi LXXX.) törvény 4. § g) pontja határozta meg. Idén január elsejétől ezt a pontot a 2011. évi CLVI. törvény 218. § (2) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte, tehát ez a forma megszűnt.

Ez vicc

Megnéztem, hogy milyen találatokat ad a Google a „női munka” kifejezésre. Nos, a legnépszerűbb kereső a következő tartalmat ítélte a leghasznosabbnak a kulcsszó szempontjából:

(forrás: http://www.viccesviccek.hu/, kategória: cigány viccek, avagy hogy lehet egy viccben mindjárt kisebbségen ütni egy jó nagyot)

Női munka

A cigány megkérdezi a munkaerőfelvételnél, hogy nem tudnának-e neki egy jó munkát ajánlani. Erre a munkaajánló azt mondja:
- Hát lenne egy kőműves munka...
Erre a cigány:
- Az nem jó, az női munka...
- Akkor mit szólna hozzá, ha bányában kellene dolgozni?
- Áhh, az is női munka!
- Akkor mit szólna házépítéshez?
- Az is női munka!
- Ugyan árulja már el miért mondja az ilyen kemény fizikai munkákra, hogy női munka, női munka?
- Azért, mert ezeket csinálja a k***a anyád!

Persze, nem kell messzire menő következtetéseket levonni ebből. De vajon meghaladja-e a vicc kategórát az, ahogy ma Magyarországon foglalkoznak a női munka kérdésével?

Demográfiai hullámvölgy 2010-ben

Kaptam egy érdekes cikket, mely a 168ora.hu-n jelent meg, s a Népszabadság cikkére hivatkozik (http://www.168ora.hu/dolcevita/a-gyerekek-tiz-szazaleka-egyszeruen-kiesett-ilyet-meg-nem-lattunk-69158.html). Röviden összefoglalva: a demográfusok értetlenül állnak azelőtt a jelenség előtt, hogy 2010. május és novembere között drasztikusan visszaesett a születések száma. Nyilván, az okokat csak találgatni lehet, de elkerülhetetlen, hogy fel ne merüljön az az intézkedéscsomag, mely az anyasági ellátásokat nyirbálta meg 2009-ben.

Természetesen nem lehet egyetlen okra visszavezetni a jelenségek magyarázatát. Az azonban biztos, hogy ennek az intézkedésnek, melynek azt eredményezte, hogy a gyermekneveléssel töltött időszak háromról kettő évre csökkent, s a biztosítási alapon igényelhető ellátások jogosultsági feltételei jelentős mértékben szigorodtak, igazából egyetlen háttere volt: a gazdasági válság miatt a kormánynak gyorsan fel kellett mutatnia megszorító intézkedéseket ezen a területen is. Ugyanakkor semmi mást nem gondoltak végig: egyre nőtt a munkanélküliség, de nem hoztak intézkedéseket, melyek a nőket hozták volna helyzetbe, ha már hátrányból indulnak a munkavállalás terén. Nem történt lényeges változás a bölcsődei-óvodai ellátás terén sem: a családi napközik rendszere még nem alakult ki, s ami el is indult, igen eltérő árakkal és színvonalon dolgozott, nem is volt elérhető mindenki számára. (A családi napközikről egy nagyon jó cikk: Menjünk dolgozni, és a gyerek? Miért nincs rengeteg családi napközi Magyarországon? )

Ugyan az azt megelőző helyzet sem volt rózsás, de a változtatások még nagyobb bizonytalanságba taszították a nőket, s rajtuk keresztül a családokat. S ráadásul nem is lehetett ezt sem végleges állapotnak tekinteni, hiszen a leendő új kormány már előre beígérte a változtatásokat (a gyakorlati megvalósulásról már itt írtam: Mi az, ami nem változott meg az „újból három évig jár a GYES” intézkedéssel?)

S ki mer a teljes bizonytalanságra, mikor a jövő a kiszámíthatóságnak még az illúzióját sem adja, gyermeket vállalni? Nyilván sokkal kevesebben. S – noha már jeleztem, hogy nemcsak erre az egy az egy okra vezették vissza a fenti jelenség magyarázatát, az biztos, hogy ezek az át nem gondolt, kapkodva meghozott intézkedések hozzájárultak az általános elbizonytalanodáshoz. Az ingatag talajon pedig először mindenki magát próbálja menteni, csak az adott pillanat nehézségére koncentrálva nem gondol a jövőre.