Anyagi szempontból mindenképpen szerencsésebb, ha egy stabil munkahelyet tudhat magáénak egy gyermeket vállaló nő. Így nemcsak az alanyi jogon járó GYES-t kapja az otthonmaradás évei alatt, hanem – bizonyos feltételek teljesülése esetén – az esetenként sokkal magasabb összegű TGYÁS-ra és GYED-re is jogosult lesz.
De mi a helyzet közben a munkahellyel, mi lesz a hivatalos viszony vele ezalatt az idő alatt?
Ez a munkaszerződéstől függ. Ha határozott időtartamra szól a munkaszerződés, a védelem csak a szerződés végéig tart, utána a munkáltató nem köteles újat kötni. Szerencsésebb esetben a munkaszerződés határozatlan időtartamú, így a felmondási védelem a teherbeesés pillanatától megilleti a nőt.
A baba várható megszületését megelőző négy hétben már lehet igényelni a TGYÁS-t, azaz a terhességi –gyermekágyi segélyt (feltéve, ha az ehhez szükséges feltételek teljesülnek.) Ekkor van a munkavállaló szülési szabadságon. Ha lejár a TGYÁS 168 napja, akkor a GYED, majd később a GYES igénylésekor a munkahelynek engedélyeznie kell a fizetés nélküli szabadságot; nem mérlegelhet, kérésre kötelezően engedélyeznie kell.
Ez az időszak nagy szabadságot biztosít a gyermeket vállaló munkavállalónak, gyakorlatilag bármikor megszakíthatja – ha a családi, anyagi körülmények úgy hozzák – s visszatérhet a munkáltatóhoz. Ehhez egy egyoldalú nyilatkozatot kell tennie, a munkáltatónak pedig kötelessége visszavenni. Nem közölheti a munkavállalójával, hogy „jaj, már mást felvettem a helyedre”, mert nem vehet fel, csak helyettesítésre, határozott időre, de azt sem mondhatja, hogy „a te munkaköröd megszűnt, nem tudlak visszavenni”, ilyenkor ugyanis a munkáltató köteles az állásidőre járó bért kifizetni, a munkavállaló pedig rendelkezésre áll, tehát készen arra, hogy elkezdje a megfelelő munkát.
Egy esetben „menekülhet meg” a munkáltató a kötelezettség alól: ha jogutód nélkül megszűnik. De magában ez nem éri meg.
S a nagy visszatérés után?
A gyermek hároméves koráig felmondási védelem illeti meg a szülőt (függetlenül attól, hogy már nincs fizetés nélküli szabadságon.) Ha letelik a három év, akkor utána 30 napig van még egy védett időszak, s a felmondási idő csak ezután kezdődhet meg (még akkor is, ha a felmondást már előbb közölték!)
Fontos kiemelni, hogy a védelem csak a munkáltató által egyoldalúan közölt felmondás esetében jár. Senkit nem véd meg semmi attól, ha közös megegyezést íratnak vele alá, mert pl. „mindenkinek jobb lesz így”, vagy más hasonló indokkal. Ilyenkor nem jár sem védett időszak, sem felmondási védelem, de végkielégítés sem.
S a szükséges jogszabályok:
A Munka törvénykönyve (forrás: net.jogtar.hu, kiemelések tőlem)
90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
(…)
d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő,
(…)
időtartama.
(2) A felmondási idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmondási védelem időtartama
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.