Az előző poszttal ellentétben ez a bejegyzés most megint egy kicsit szárazabb, „jogibb” lesz; arról szeretnék írni, hogy a közelmúltban megváltozott az adózási és járulékfizetési megítélése az ún. ház körüli munkáknál, tehát amikor magányszemély foglalkoztatónál magánszemély foglalkoztatott takarítást, kertrendezést, vagy gyerekvigyázást vállal. Hogyan kapcsolódik mindez fő témakörömhöz, a női munkához? Nos, a gyermekgondozási szabadság letöltése után nagyon sok nő nem tud azonnal elhelyezkedni (természetesen hosszabb-rövidebb munkanélküli állapot bármikor bekövetkezhet, s nemcsak a nőknél, mégis, ez egy olyan életszakasz, mikor a munkanélküliségre igen nagy esély van.)
A legfontosabb változás, hogy ez a típusú munkavégzés kikerült az adórendszeren kívül (s a munka ellenértéke után járulékokat sem kell fizetni), így persze ez az idő nem is számít biztosítási jogviszonynak.
Természetesen több feltételnek kell teljesülni, hogy ez a sajátos jogviszony létrejöjjön.
- mind a foglalkoztatónak, mind a foglalkoztatottnak magánszemélynek kell lenni (ha a foglalkoztatott ezt a munkát egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozás tagjaként csinálja, már nem vonatkoznak rá ezek a szabályok, akkor a jövedelem után adóznia kell, s járulékokat fizetni.)
- a foglalkoztatónak magának kell fizetnie a háztartási munka ellenértékét; ha mástól – akár közvetve is – juttatásban részesül (tehát gyakorlatilag rajta keresztül, de más fizeti ennek a munkának az ellenértékét), akkor nem alkalmazhatóak a fenti szabályok.
- nem szolgálhatja a háztartási munka a foglalkoztató és a vele egy háztartásban élők üzleti céljait.
- a foglalkoztatónak bejelentési kötelezettsége van, melyet havonta, a munka megkezdése előtt kell megtennie az adóhatóságnál; érdekessége a bejelentésnek, hogy vagy ügyfélkapun keresztül, vagy a telefonos ügyfélszolgálatnál lehet megtenni, személyesen vagy postai úton nem. (A bejelentésnek tartalmaznia kell: a foglalkoztató adóazonosító jelét, a foglalkoztatott TAJ számát, adóazonosító jelét, s a tényleges foglalkoztatás kezdő napját.)
- szintén havonta kell fizetni regisztrációs díjat, ez 1000 Ft/hó – függetlenül attól, hogy a munkavégzés az adott hónapban hány napon át történt. A bejelentés/díjfizetés elmulasztása esetén mulasztási bírságot (max. 100 000 Ft ) kell a foglalkoztatónak fizetnie.
- ha elmulasztja a foglalkoztató a bejelentést, a foglalkoztatott tekintetében nem keletkezik a jövedelem után adó- vagy járulékfizetési kötelezettség.
A munkavégzésről a foglalkoztatott kérésére a foglalkoztató havonta köteles igazolást kiállítani; a bejelentésben szereplő adatokon túl ennek tartalmaznia kell a munkavégzés helyét, a kifizetés összegét és időpontját, a hónap során munkavégzéssel töltött napok számát, s mindkettőjük aláírását.
Az eljárás tehát viszonylag egyszerű, s egy meglévő gyakorlatot próbált „kifehéríteni” a törvényalkotó ezzel a változtatással. Ha valaki ilyen jogviszonyt vállal, akkor figyelemmel kell arra lennie, hogy nem keletkeztet számára biztosítási jogviszonyt, tehát pl. érdemes megfizetni maga után külön az egészségügyi járulékot, hogy igénybe vehesse az egészségügyi ellátásokat. Arraviszont kiváló eszköz, hogy egy-egy átmeneti nehéz helyzetet át lehessen hidalni ennek segítségével; a munkáról kapott igazolás pedig jól jöhet egy későbbi munkavállalásnál is.
(forrás: 2010. évi XC. törvény 1-7. §, net.jogtar.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.