Cikkajánló: A munkanélkülieken gazdagodnának meg

Ezekben a napokban ugyan mindennek az új Munka törvénykönyvéről kéne szólnia (s fog is, ígérem), de ez az ajánlott írás sajnos mostanában különösen aktuális. A trükkös álláshirdetésekről szól, melyek nem jók másra, csak hogy a gyanútlan (s kétségbeesett, minden lehetőségbe belekapaszkodni akaró) embereket lenyúlják. Távmunka-hirdetés, emeltdíjas telefonok, kezdőcsomag, regisztrációs díj; csupa piszkos kis trükk.

Immár biztos: Új Munka Törvénykönyve

Egy gyors bejelentkezés: ma elfogadta az Országgyűlés az új Munka Törvénykönyvét. Itt lehet a hírekről olvasni.

Richter Aranyanyu-díj

Nagyon elkésve, de mindenképpen szeretném itt a blogon is megemlíteni azt a remek kezdeményezést. Átadták idén először az Aranyanyu-díjakat; ezt a díjat olyan nők nyerhették el, akik vagy pedagógusok, vagy egészségügyi szakdolgozók, illetve orvosok, s hivatásuk mellett családjuk is van. A díjakról, díjazottakról, a zsüriről itt találtam egy összefoglalót.

Két vélemény a női munkáról

Két vélemény a női munkáról

December a várakozás, készülődés hónapja. Készülök Karácsonyra, s az év lezárására; természetesen ebbe beletartozik az ajándékok vásárlása, készítése, sütisütés, takarítás, közös programok tervezése, de személyes adventi készülődésem része az is, hogy mostanában kevesebbet ülök a gép előtt (nem csak azért, mert amúgy sincs időm, hanem saját elhatározásból; a felszabaduló időt régen halogatott teendők elintézésére, közös játékokra a gyerekeimmel fordítom.) Ezért is frissítem ritkábban a blogot mostanában, bár akarva-akaratlanul is meghallom, ha a témámba vágó hírek kerülnek elő, ha a női munkáról hangzik –el vélemény. Így mindjárt ezzel is kezdeném:

Tegnap volt egy érdekes beszélgetésem – sajnos, nem tudtuk befejezni – így inkább beszélgetés-torzónak nevezném egy ismerőssel; az új Munka törvénykönyvéről, mely szerinte valóban javítja a versenyképességet azzal is, hogy megkönnyíti a válságtól amúgy is sújtott munkáltatók dolgát, mivel a problémásabb munkavállalókat már nem védi annyi felesleges szabály. (Pont a kismamákat hozta példának; ha egy kismama előkerül több év után, akkor még a szerencsétlen munkáltatónak ki kell fizetnie a szabadságait is, holott közvetlen haszna nemigen származott a munkavállalóból ezalatt az idő alatt. Az augusztus óta hatályban lévő szabályozás szerint a szabadság idejét lecsökkentették, meg sem kell vele várni az új Mt.-t, amely elveiben szintén ezt a tendenciát követi.)

Részben egyetértettem vele – remélem, erre a hírre nem dőlt senkiben össze egy világ sem J - valóban, ha egyoldalúan a munkáltatóra terheljük azt a költséget és gondot, mely egy kismama alkalmazásával együtt jár, akkor minden munkáltató, aki nem ellensége magának, meg fog mindent tenni, amit a törvény biztosít, illetve amit meg tud, akár törvényes, akár nem, hogy elkerülje a problémásnak ígérkező munkaerőt. Lehetőleg fel se vegye, vagy ha alkalmazza, akkor olyan keretek között (p. határozott idejű szerződéssel), melyben ott van a szabadulás lehetősége, ha a munkaerő kezdene már – minden értelemben véve – terhes lenni.

Az ismerősöm egyébként hozott is egy példát; egy elég nagy szervezet vezetője vallotta be baráti borozgatás közben, hogy ő bizony nem alkalmaz kismamát, szülőképes nőt is csak elvétve, mert olyan sokba kerül a cégnek, hogy tönkremenne, ha ezt a gyakorlatot folytatná. Az illető egyébként családcentrikus embernek vallja magát (s gondolom, ez ugyan nem hangzott el, de más fórumokon biztosan aggasztónak ítéli meg a magyarság fogyását. Vajon, miért is fogy.)

Amiben viszont nem értek egyet, s felháborít, hogy ezek a vélemények most már jogszabályi szinten is megjelennek, hogy ugyan megszűnik, vagy sokkal csekélyebb lesz a védelem – melyet a női munkavállalás egyik kerékkötőjeként emlegetnek – de ezen kívül nem történik semmi. A nők munkavállalását akadályozó tilalmak ugyanúgy maradnak; nincs igazán támogatottsága a nőket segítő munkavállalási formáknak sem, nincsenek rászorítva a cégek vezetői sem, hogy érdemben foglalkozzanak a problémával, nincs a gyermekek számára elég nappali elhelyezést biztosító intézmény sem. Megállunk ott, hogy akkor elvesszük a védelmet, aztán… hadd hulljon a férgese, aki így nem tud helytállni.

Ígértem egy másik véleményt is, szándékosan ezt hagytam másodjára. Nem mindenkinek okoz leküzdhetetlen gondot egy női munkaerő (még akkor sem, ha gyereke van.) Érdekes, találtam egy kisvállalkozást, ahol pont előnyt látnak ebben. Panyi Zsuzsi ugyanis ezt vallja: „Soha nem adtam még fel álláshirdetést, inkább nyitott szemmel és füllel kerestem és keresem, kivel tudnék együtt működni. Elengedhetetlen, hogy nő legyen, és hatalmas előny, ha még anyuka is. Ma kicsi gyerekek mellett nagyon nehéz elhelyezkedni, ami persze igazságtalanság, ezért figyelek oda az említett szempontokra. Most már tízen vagyunk. Rugalmas munkaidőben dolgozunk, előfordul, hogy este 11-kor beszéljük meg a teendőket, mert olyankor érünk rá mindannyian.” (Forrás: Igyekszem az egyéniséget hangsúlyozni – Panyi Zsuzsi és az üvegékszerek, meztelenuzenet.blog.hu)

Így is lehet.

Napi hírek a munka világából

Új tagokkal bővült a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma Egyesület, mely arra a célra jött létre, hogy felhívja a munkáltatók figyelmét a hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatására. Az alapítás óta csatlakozott az Auchan, az IBM, a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány és a Váltó-sáv Alapítvány is. Az egyesületnek csak olyan szervezetek lehetnek tagjai, melyek kimondottan antidiszkriminációs foglalkoztatási gyakorlatot folytatnak - írja a hrportal.hu.

Aláírták a kollektív munkavállalói jogokra és a munkaviszonyra vonatkozó megállapodást a kormánnyal a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek. A megállapodásról szóló véleményeket a Rodin Kft. oldalán lehet olvasni.

S egy cikk a most zárult Család velem, karrier előttem! programról: a www.nokert.hu oldalon jelent meg. Az egy évig tartó projekt, mely három szervezet összefogásával valósult meg, céljául azt tűzte ki, hogy bebizonyítsa: igenis van helye a kisgyermekes munkavállalóknak is a munkaerőpiacon. Ehhez azonban megfelelő nyitottsággal kell rendelkezni; ebben kaptak segítséget a résztvevők, hiszen egy újbóli munkavállalásnál újra kell szervezni az életet, felborítani a bevált struktúrákat, s újmegoldásokat találni. A munkáltatók részéről pedig bátorság és kreativitás szükséges, hiszen egy problémásnak ítélt célcsoportnak kell megtalálni a helyét a szervezeti struktúrában. Ennek összeegyeztetésében nyújtott komplex segítséget ez a program.

HR-szakemberek a szakképzési hozzájárulás eddigi rendszerének megszűnéséről

Már egyszer én is írtam róla; jövőre megszűnik a cégeknek az a lehetősége, hogy a szakképzési hozzájárulásukat közvetlenül a munkavállalóikra költsék. (A munkavállalók számára ezzel együtt pedig sok esetben megszűnik az a lehetőség, hogy felnőttként hozzájuthassanak olyan képzésekhez, mely szakmai előmenetelük szempontjából igen fontos lenne, de saját erőből nemigen tudnák megfizetni.)

Az alábbi oldalon találtam egy nagyon jó kis összefoglalót azzal kapcsolatban, hogy az új jogszabály milyen változásokat fog hozni a cégek életében; mi a teendő az átmeneti időben, pl. a már elkezdett képzések esetében, s egyáltalán: milyen kérdések merültek fel a szakemberekben a szakképzés jövőjét illetően.

Érdemes elolvasni; sajnos, az eddig ismertté lett változások még nem mutatják a szakképzés teljes megújítását – ahogy korábban kilátásba helyezték -, csak az eddigi lehetőségek megszűnését.

Hétfőből kedd: az éjszaka folyamán nem fejezték be a képviselők az új Munka Törvénykönyvének részletes vitáját

Egy egész éjszakát szántak a képviselők a javaslat részletes vitájára; mintegy száz szakaszt érintő 700 módosító javaslatról kellett volna dönteni igen rövid idő alatt. Reggelre még nem sikerült korántsem a végére érni, így végül kedd délután zárták be a vitát. A szinte példa nélküli ülésről itt és itt találtam összefoglalókat.

Az új Munka törvénykönyvének egyébként már saját oldala is van: www.azujmt.hu, itt lehet tájékozódni az újdonságokról, a pártok véleményéről, s a munkajoggal kapcsolatos egyes képzésekről is.

Cikkajánló: Gyermekcipőben jár a nők munkabiztonsága

A nők biztonságát és egészségét sok minden fenyegetheti egy munkahelyen – ezt vizsgálta az Európai Munkahelyi és Egészségvédelmi Ügynökség. A jelentés sok mindenre kitér: a munkahelyeken elszenvedett zaklatásra, erőszakra, a hátrányos megkülönböztetésre, s a feketemunka kockázataira. Az elkészült dokumentumot a Nők elleni erőszak világnapjához kapcsolódóan hozták nyilvánosságra – írja az ugyvezeto.hu.

Családbarát munkahelyek

Megjelent a családbarát munkahelyek listája, itt lehet olvasni róluk. A nemes versenyt négy kategóriában indították: kis-, közép-, nagyvállalatok és költségvetési szervek között; a díjazottak pedig egy évig – a következő eredményhirdetésig – viselhetik a megtisztelő címet.

Cikkajánló: Kell-e nyelvvizsga a karrierhez?

A téma szomorúan aktuális: most van a Parlament előtt a szakképzésről szóló törvényjavaslat, melyben megszüntetnék az eddigi gyakorlatot; eddig ugyanis a cégek a kötelezően befizetendő szakképzési hozzájárulás egy részét munkavállalóik képzésére költhették. A jövőben nem lesz meg erre a lehetőség, hanem központilag osztanák el a szakképzésre szánható összeget. Nagyon sokan választották a nyelvoktatást a lehetőségek közül, így sok munkavállalónak biztosították az ingyenes nyelvoktatást (sok helyen annyira fontosnak tartották a nyelvi képzést, hogy munkaidőben tanulhattak a dolgozók.) Ha valóban elfogadják a törvényt, akkor ez a kapu bezárul.

Hadd tegyek egy személyes kitérőt is. A mi családunkat igen érzékenyen fogja érinteni; a férjem vállalkozóként nyelvoktatásból él, s tanít olyan cégeknél is, melyek az eddigi lehetőséget kihasználva adtak megbízást a férjemet (is) foglalkoztató nyelviskolának.

Az ajánlott cikk ugyan nem egészen erről szól, hanem arról a sokunk által is ismert jelenségről, hogy egy középfokú nyelvvizsgával lezárt nyelvtanulás hogy veszik el az idő folyamán, s mit lehet tenni, hogy a legtöbb munkakör betöltéséhez szükséges nyelvtudást szinten tartsuk. Érdemes elolvasni, én végig bólogattam olvasás közben, annyira ismerős volt a folyamat; sajnos, hogy a hírek szerint a továbbképzésnek a fent leírt módja jövő évtől megszűnik.

Sikeres álláskeresési technikák (képzés a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány szervezésében)

Az Alapítvány a fenti címmel egy képzést szervez székhelyén, a XI. kerületi Károli Gáspár tér 2. szám alatt. Az időpont: 2011. december 1-2., 9-16.30 óra között. A részletes tematikának, egyéb információknak a honlapon lehet utánanézni.

Elérhető az ILO-kritika

Ahogy már írtam róla, szeptemberben több szakszervezet együttesen megkereste az ENSZ Munkaügyi Szervezetét azzal a kéréssel, hogy a nemzetközi megállapodások és gyakorlat tükrében tekintse át a készülő új Munka törvénykönyvét. Az ILO válaszát novemberben kapták meg a szakszervezetek.

Hangsúlyozom, hogy az észrevételek a Javaslat szeptemberi állapotára vonatkoznak, azóta is változott a törvényjavaslat szövege, s valószínűleg lesznek még benne módosítások a következő időkben is. Azonban így is figyelemreméltó, hogy hány helyen kritizálja a Szervezet a nemek közötti egyenlőség megvalósulásának hiányát a szövegben.

A 8. pontban például felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény szövegében szerencsésebb lenne a nemektől független nyelvhasználat; a különböző nyelvezet ugyanis különböző viselkedést von maga után, ami a megkülönböztetés egyik forrása.

A 14. pontban az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvének érvényesülését nem látja biztosítottnak a Szervezet; javasolja, hogy egy általános diszkrimináció ellenes záradékot építsenek be a törvény szövegébe. A következő bekezdés kicsit visszacsatol az előzőleg idézett ponthoz; nagyon jó, ha a gyermeket nevelő nő kap kedvezményeket a munkaszervezés terén is, de ezek a kedvezmények járnának a gyermeket nevelő férfiaknak is; azzal, hogy csak az anyákat nevesíti ezzel kapcsolatban a törvény szövege, az azt is sugallja, hogy a családi élet szervezése is majdnem kizárólagosan az ő feladatuk. (Ugyanezt kifogásolja a később megemlített Munkaidő és pihenőidő fejezeteknél is.)

A 15. pontban a terhességgel kapcsolatban előírható vizsgálatokról szól a kritika; erről már én is írtam korábban – itt az orvosi vizsgálat definícióját javasolja pontosítani a Szervezet.

A 16. pont észrevételeinek megint köze van a gyermeket vállaló nőkhöz: itt kifejezetten az kisgyermeket anya fokozott felmondási védelmének megvalósulását hiányolják a szövegből – a későbbi szövegváltozatban a védett korban lévők fokozottabb védelmét kapja meg az a nő, aki gyermeke 3 éves kora előtt megy vissza a munkahelyére dolgozni.

A 22-23. pontok a szülési, illetve a gyermekgondozási szabadságról szólnak: itt igazából terminológiai pontosításokat ajánl csak a Szervezet.

Ezek a pontok szólnak közvetlenül a nők munkavállalásáról; természetesen a további észrevételek vonatkoznak a női munkavállalókra is, a blog témájának szempontjából azonban ezeket tartottam fontosnak kiemelni. A teljes, magyar szöveg itt érhető el.

Női vállalkozókat támogató mentori hálózat

A Piac és Profit oldalán találtam a kezdeményezést: az Európai Bizottság indította útjára ezt a kifejezetten női vállalkozókat támogató mentori hálózatot, melyet – többek között – Magyarországon is be akarnak vezetni. Célja az, hogy a nők találjanak egy olyan életformát a saját vállalkozásban, ahol sikereket érhetnek el, össze tudják könnyen hangolni a munkájukat (melyet szeretnek) a családi életükkel, s így a társadalom többi tagja is részesül a női kreativitásból és vállalkozói kedvből.

Olvassátok el a tájékoztatást; s merítsetek ihletet a sikeres vállalkozónőkről szóló történetekből is, melynek linkje a cikkben található!

Távmunka – angolul tudóknak

A már többször említett Jól-Lét Közhasznú Alapítvány ajánlotta ma a facebook-on a linket; elsősorban angolul jól tudó anyukáknak egy nemzetközi távmunkás adatbázis érhető el itt.

Nézzétek meg, hátha találtok valamit!

Szolgálati közlemény IV.

Kedves hozzászólók, igyekszem minden kérdést megválaszolni, de valami technikai hiba miatt nem engedélyezi jelenleg a blog a megjegyzéseket. :-(
Amint lehet, válaszolok!

ILO-dörgedelem az új Munka törvénykönyve alkotóinak

A máshol, pénzért végzett munka egész életünk minőségét befolyásolja. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy milyen légkörben végezzük, s nem mellesleg, milyen keretek között töltjük általában időnk legértékesebb részét. Az első és legfontosabb jogszabály, mely befolyásolja mindezen körülményeinket, a munka világáról szóló jogszabály; Magyarországon ez a Munka törvénykönyve, mely éppen most alakul át teljesen, ahogy már számtalanszor írtam róla ebben a blogban.

Az ENSZ Munkaügyi Szervezete, az ILO szerint sok jó nem vár a magyar munkavállalókra, ha a jelenleg még javaslatként létező új törvény hatályba lép (a mostani elképzelések szerint teljes egészében 2012 júliusában). Külön kiemelték, hogy a szabályozás nyomán sérülne az egyenlő bánásmód elve és az esélyegyenlőség; tehát már névleg sem védené sokszor a női munkavállalókat a törvény.

Az összefoglalást olvasva hirtelen eszembe jutott a tegnap rádióban hallott hírösszefoglaló első mondata: Majdnem üres széksorok előtt megkezdődött a Munka törvénykönyvének vitája…

Az Országos Sajtószolgálat közleményét az ILO-kritikáról itt lehet elolvasni; a Munka törvénykönyvének véleményezését egyébként hat magyar szakszervezet kérte a szervezettől.

Cikkajánló: Ezt veheti el a kormány még a munkavállalóktól

Az új Munka törvénykönyve megteremti annak a lehetőségét, hogy a jövőben ne egységes, hanem területenként, s ágazatonként eltérő legyen a minimálbér. Erről szól a Pénzcentrum cikke, mely a hazai igények és érdekek, továbbá a minimálbér alakulásának történeti bemutatásán túl nemzetközi kitekintést is ad; mely országokban szabályozzák egyáltalán Európában a minimálbért, s mekkora különbség van az egyes országokban megállapított minimálbérek között.

Noha munkáltatói oldalról üdvözölték ezt az elképzelést, a kérdésem mégis az lenne, hogy vajon Magyarország valóban ekkora ország-e, hogy ilyen differenciálást megengedhet magának a munkabérek terén; ugyanis az áruk és szolgáltatások árában nincs akkora területi szórás… ahogy egy kommentelő meg is jegyezte: a kenyér mindenütt ugyanannyi.

Vita az új Munka törvénykönyvéről

Az Inforadio honlapján jelent meg egy összefoglalás az új Munka törvénykönyvének a parlamenti vitájáról. A főbb érvek az egyik oldalról; az új Mt. kedvező lesz, mert szabad teret biztosít a munkáltatók és munkavállalók közötti szabad megállapodásoknak, kevésbé köti őket gúzsba a törvény, nő a foglalkoztatottság, végre szól az atipikus foglalkoztatottsági formákról is, s egyébként is: egy csomó szociális vívmány is belekerült a javaslatba, például a védett kor intézménye, vagy a várandós, illetve kisgyermekes nőket védő intézmények. Az ellenzők szerint sikerült egy Tesco gazdaságos Munka törvénykönyvét alkotni (by Schiffer András), mely ellehetetleníti a munkavállalókat. Sikerül elérni az új törvénykönyv hatályba lépésével; hogy a jövőben a munkavállalók kevesebb pénzért akár többet is dolgozzanak, mint jelenleg.

Az új törvénykönyv hatályba lépése a jövő év júliusában várható. Mivel a puding próbája is az evés, így csak a gyakorlatban derül ki, hogy a fenti állítások közül melyik lesz igaz. Egy biztos: az új Munka törvénykönyv tényleg nagy teret kíván engedni a két oldal közötti megállapodásnak. Ez a megoldás akár még működhet is jól, ha mindkét fél betartja a játékszabályokat.

Ajánló: a kismamákra vonatkozó aktuális szabályozás

Ebben a videóban Dr. Nagy Judit Csilla ügyvéd foglalja össze azokat a jogi változásokat, melyek a közelmúltban léptek hatályba; elsősorban a kismamák tájékoztatási kötelességéről, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéről, a szabadság kiadásának változásáról, s a felmondási védelemről beszél. Az új Munka törvénykönyve természetesen ezeket a kérdéseket is újraszabályozza, főleg a felmondási védelem területén hoz majd újabb változásokat, de sok mindent át is vesz a jelenleg hatályos megoldásokból.

Érdemes meghallgatni, hátha valakinek segítségére lesz addig is!

Az új Munka törvénykönyvéről

A HR Department Kft. Honlapján jelent meg egy sorozat első két része, mely a munkajog területén hamarosan bekövetkező legfontosabb változásokat próbálja meg bemutatni.

Az első rész elérhető itt.

A második rész elérhető itt.

Szülési szabadság az apáknak is

A tervek szerint jövőre az apáknak is járna a szülési szabadság (s hozzá a most még terhességi-gyermekágyi segély nevet viselő járandóság). Akkor vehetnék igénybe, ha az anya valamilyen okból nem tudja gondozni kisbabáját.

A többi ellátás (GYED, GYES) eddig is elérhető volt az apák számára is; a szülők döntésén múlt, hogy melyikük marad otthon gyermekgondozási szabadságon. Most bővül ezeknek a köre: vajon mennyiben változtatja meg ez a módosítás azt a tendenciát, hogy jellemzően az anyák maradnak otthon ebben az időszakban?

Kérés

Nézzétek meg a Női Klikk facebook oldalát, s ha tetszik, akkor osszátok meg! Jusson el minél több emberhez ez a hiánypótló kezdeményezés, melyről már korábban is írtam.

Az új Munka törvénykönyve és egy aprónak látszó módosítás a felmondási védelemben

Az eddigi gyakorlat alapján a terhes nőt megillető felmondási védelem abszolút volt. Tehát akkor is járt, ha még nem közölte a munkáltatóval a terhesség tényét, mikor kézhez kapta a rendes felmondást, vagy azért, mert még nem akarta, vagy még maga sem tudott róla. (Természetesen ez akkor járt, ha a kismama maga is fenn akarta tartani a munkaviszonyt.)

Ha elfogadják az új Munka törvénykönyvét, akkor ez a védelem már nem lesz meg. Ha a kismama nem tájékoztatta a terhességről a munkáltatót a felmondás közlése előtt, akkor nem illeti meg a felmondási védelem. Miért fontos ez? Mert az anyasági ellátások egy része (TGYÁS, GYED) folyósítása nagymértékben függ attól, hogy mennyi ideig volt a szülés előtt biztosított a kismama, s a szülés időpontjában van-e biztosítási jogviszonya.

Úgyhogy ezt szem előtt tartva érdemes minél előbb közhírré tenni a jó hírt.

Cikkajánló: A főnöknek is lehet jó, ha nem járnak be az alkalmazottak

Immár sokadszor távmunka, ezúttal a munkáltatók szempontjából. Egy csomó előnyét felsorolják ennek a foglalkoztatási formának (csak a legutolsó bekezdésben, zárójelek között bújik meg az a néhány hátrány, mely visszatarthatja a munkáltatókat a bevezetésétől; bár azon elgondolkodtam, hogy vajon miért zavarja a munkáltatót, hogy távmunkás alkalmazottja pizsamában dolgozik? Végül is nem kell néznie.)

De térjünk vissza az előnyökre: hatékony formája lehet a munkanélküliség csökkentésének, ha a cégek tudnak élni vele, mert a munkahely fenntartásával kapcsolatos kiadások csökkenthetőek, a munkavállaló pedig lojálisabb lesz a céghez, mely lehetővé teszi számára ezt a munkavégzést, így produktivitása is esetleg nagyobb lesz – mindez pedig az adott cég versenyképességét növelheti.

Akit érdekel, hogy hogyan látja néhány munkáltató a távmunkát, illetve, hogy mennyire van elterjedve a forma nálunk, az olvassa el ezt a cikket. (Apropó, tud konkrét információkat az első bekezdésben említett projektekről? Nagyon érdekelne.)

Munkavégzés gyermeknevelés mellett

Ha valami mostanában bántja a fülemet a témában, akkor a család vagy karrier kérdése, melyet igen szívesen tesznek fel különböző írásokban, kérdőívekben. Meghallom, és egyre inkább azt érzem, hogy áááááá… hagyjuk. Ha innen indulunk ki, akkor nem jutunk el helyes következtetésekhez soha. Márpedig ezek a jó válaszok lehetnének az életünket megkönnyítő jó szabályozások alapjai is. Hogy mivel is van bajom, ha ezt a kérdést felteszik, mindjárt kifejtem.

Nézzük sorban: az egyszeri nő, aki anyává válik, mondjuk nem dolgozott gyermeke születése előtt (például egyetemista volt). Vagy éppen dolgozott, de határozott idejű szerződésekkel volt alkalmazva, mit tesz isten, mikor a legutóbbi lejárt, s már a gyermekét várta, nem hosszabbították meg. Ugrott a biztosítási jogviszony a szülés időpontjában. Mire jogosult az újdonsült anya? A bruttó 28.500 Ft összegű GYES-re. (Korrekt leszek: ezen felül kap egyszeri anyasági támogatást, ha rendesen, legalább négyszer volt orvosi vizsgálaton terhessége alatt, s kap havonta családi pótlékot is.) Emellett nem dolgozhat gyermeke egyéves koráig. Ha véletlenül találna valamilyen munkát, akkor bizony a GYES-ről le kell mondani egészen addig, míg a gyermek tortáján el nem fújják azt a bizonyos egy gyertyát. Utána felveheti a GYES-t is munka mellett. Logikus, nem? Az egésznek az alapja,hogy az anyaság nem értékteremtő munkaként, hanem segélyezendő állapotként van nyilvántartva. Tolunk valami névleges összeget az inaktív státuszban lévő nőnek, remélhetőleg van mellette még valaki, aki keres is, s így nem halnak éhen; korlátozzuk a lehetőségeit a munkaerőpiacon – s közben elvárja a társadalom, hogy pár évtizedes munkával előállítson egy rendes állampolgárt. Munkaként nem ismerjük el a teljesítményt (azért fizetés járna), a gyermekvállalás amúgy is magánügy, nem?

De legyen az anya dolgozó státuszban szülése előtt, kellő számú biztosítási jogviszonyban töltött nappal, s meglévő biztosítási jogviszonnyal (hogy ezt mennyire nem könnyű teljesíteni, arról árulkodnak a TGYÁS, GYED stb. címet viselő bejegyzésem alatti kérdések.) A TGYÁS, GYED ideje alatt nem dolgozhat az anya. Semmit. Nem lehet semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyból jövedelme. Egyetlen kivétel van: szerzői jogi jogdíjak. Valljuk be, ez azért elenyésző hányadát érinti a nőknek. Ha adódna egy munkalehetőség, akkor le kell mondania ezekről a járandóságokról, s GYES mellett (korlátozva) dolgozhat.

Úgy gondolom, ezt a szabályozást a mai lehetőségek már régen meghaladták. A korlátozás ugyanis abból indul ki, hogy az emberek nyolctól ötig, munkahelyen ülve dolgoznak. De hát ma már számtalan olyan lehetőség lenne, mely akár tíz évvel ezelőtt is utópiának tűnt. Nagyon sokan pont a gyermeknevelés ideje alatt kezdenek valami újba, vagy tudnák csinálni régi szakmájukat, csak nem ugyanolyan mértékben, mint a gyermekvállalás előtt. (Hozok példákat is: elég csak a számtalan kézművesre gondolni, aki közül néhányan valóban professzionálisak lesznek - pl. Panyi Zsuzsi – mások csak átmenetileg keresnek kiegészítő bevételi lehetőséget. De említhetném a fordítókat, könyvelőket is – egy-két gyermek mellett sokan meg tudnak oldani némi pluszmunkát, anélkül, hogy a gyerekeknek feltétlenül intézményt kellene keresni.) Annyit azonban nem hoznak a konyhára ezek, hogy érdemes legyen lemondani a magasabb összegű anyasági ellátásokról, így vagy kihagyja a lehetőséget az anya, rontva a saját, későbbi esélyeit a munkaerőpiacon is, vagy csinálja feketén. Így az ebből származó adóbevételek elvesznek az állam számára is.

Nem tartom jónak a mai rendszert; igazából az anyasági járandóságok mellett szabadon engedném a munkavégzést, így maradhatnának aktívan a nők a munkaerőpiacon. Nem lennének éles váltások, hanem a két szféra dinamikusan fejlődhetne egymás mellett. Nyilván van olyan időszak, mikor az egyik, vagy a másik hangsúlyosabb lenne (például szülés után közvetlenül kevesen keresnek munkát, s ez így van rendjén.) S hogy így dupla pénz maradna a nőknél esetleg? Ez olyan nagy baj? Hiszen akkor a kereslet is nagyobb lenne pl. a fizetős gyermekfelügyeleti formákra, bébiszitterre, családi napközire, magánbölcsire. A TGYÁS, GYED, GYES pedig végre veszítene segély jellegéből, s végre a gyermeknevelésben végzett munka kvázi fizetsége lenne. Család vagy karrier? Fel sem merülne ez a kérdés. Mindkettő.

Cikkajánló: Az új munkaügyi szabályozás és a magyar valóság

Filius Ágnes írta ezt a cikket, mely számos pontos hasonlítja össze a készülő Munka törvénykönyvét a ma magyar gyakorlattal. Alapvetően az új Munka törvénykönyve közelebb áll a Polgári törvénykönyv szelleméhez; azaz sok tekintetben megpróbálja a feleket úgy tekinteni, mintha egyenrangú pozícióban lévő tárgyalási felek lennének, sok mindent az általuk kötött szerződésekre, lefolytatott tárgyalásokra bíz, s kevésbé próbálja megvédeni a munkavállalót, mint a még hatályban lévő törvény. Kérdés, hogy a mai kialakult gyakorlat talaján mi lesz ezekből a szép elvekből.

A szerző ír még a cafeteria-juttatás változásairól: e szerint a jövőben a munkáltató egyoldalú nyilatkozattal akár év közben is megváltoztathatja ezeket a juttatásokat. Az új szabályozás visszavezethető egy olyan jelenségre, mely a gazdasági válság idején lett gyakori; mikor kitört a válság, sok munkáltató a cafeteria megvonásával szerette volna szűkebbre szabni a kiadásokat, azonban erre sokszor nem volt lehetőségük.

Új kártérítési szabályok: az új Mt. Talán legkényesebb pontja ez, hiszen a munkavállalónak sokkal nagyobb mértékben kell a kárt állnia, mint eddig. A cikk hoz példákat is, hogy különösen milyen munkakörökben adódhatnak ebből bonyodalmak.

Érdemes elolvasni, gondolkodni rajta; decemberben egyébként én is tervezek egy sorozatot, mely a régi és az új szabályozást hasonlítja össze a lényeges kérdésekben.

Idén a te céged lehet az, ahol a legjobb a nőknek

Erről kaphatsz egy hivatalos elismerést is, ha részt veszel az idén is meghirdetett versenyben. Erről, s egyéb más hírekről, eseményekről a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség honlapján lehet olvasni.

A korábbi nyertesekről itt és itt írtam.

Még egyszer a Munka törvénykönyvéről

A Kormány szerdán elfogadta a Munka törvénykönyvének a tervezetét, mely egyértelműen javítja a versenyképességet, és helyzetbe hozza a kis- és közepes vállalkozásokat – olvasható a Rodin Management Service Kft. honlapján. (Reméljük a legjobbakat, hogy a sokat vitatott Munka törvénykönyvének valóban lesz majd ilyen kedvező hatása.) Érdemes elolvasni a sajtótájékoztató összefoglalását; Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelő államtitkár beszélt az új Munka törvénykönyvének szükségességéről, a sokat támadott változásokról. Persze a blog szempontjából a legfontosabb, hogy mit mond a nők munkavállalásáról, a kisgyermekes szülők munkaerő-piaci helyzetéről; ennyit találtam a beszámolóban: Hozzáfűzte (Czomba Sándor): azt is próbálják kezelni, hogy ezzel kapcsolatban ne legyenek visszaélések, például valakit ne 6 évvel a nyugdíjkorhatár előtt bocsássanak el, vagy a kisgyermekes szülőt is felvegyék.  (Csak annyit tennék hozzá, hogy ezt a problémát eddig is „próbálták kezelni”, remélhetőleg most már több sikert érnek el ezen a területen.)

A másik, amit ajánlani szeretnék, egy, a hvg.hu oldalán megjelent interjú, melyet Máriás Leonárd készített dr. Kiss Györggyel, a Pécsi Tudományegyetem oktatójával, az új Munka törvénykönyvét kidolgozó szakértői bizottság tagjával. Az interjút elolvasva pár részletet megismerhetünk a törvényjavaslat kidolgozásának folyamatáról, arról, hogy miért ad kevesebb védelmet egyes munkáltatói csoportoknak ez az új törvénykönyv, s hogy hogyan kell viselkednie a munkavállalónak – munkahelyén kívül. Érdemes elolvasni, a kérdésekre adott válaszok magyarázatok vitaindításra alkalmasak, nem is hagyják ki az alkalmat az utána megszólaló kommentelők sem.

Cikkajánló: Alig pár százalék női vezető

A ger-mania.hu-n jelent meg a fenti címet viselő cikk, mely arról szól, hogy a német munkaügyi miniszter szeretné, ha 2018-ra a nagyvállalatok vezetőinek 30 %-a nő lenne. Ma még igen messze van ettől a céltól Németország – hogy mennyire, arra konkrét példákat hoznak a cikkben, olvassátok el – de azért hozzátenném, hogy a javaslatot tevő munkaügyi miniszter maga is nő (Ursula von der Leyen, egyébként hét gyermeket nevel, s orvos-közgazdász végzettséggel rendelkezik), s - ami ismertebb tény – a kancellár is nő, Angela Merkel. (Most idézzük fel, hogy a magyar kormányban hány nő van…)

A cél elérése érdekében egyébként kötelező kvótát javasolt a munkaügyi miniszter, tehát minden nagyvállalatban el kéne érni ezt a százalékot a kitűzött határidőre. Tervének ugyan sok ellenzője akadt, de sokan támogatják is: a cikkben idézett vélemény szerint a női vezetők közismerten türelmesebbek, empatikusabbak, mint férfitársaik, személyi harcok, viszályok helyett a cég közös érdekeit szolgálva dolgoznak.

Ugyan más területen, de nálunk is felmerült már a kötelező kvóta gondolata (lásd a Nők a Pályán kezdeményezését), sokan vitatták ennek a szükségességét. Én annak a pártján vagyok, hogy a változások motorjaként jól működhet egy ilyen kötelezően előírt kvóta – ha sikerül elérni vele a célt (ti. a nők nagyobb részvételét az adott területen), akkor már nem lesz talán szükség a további, kívülről jövő, kényszernek tűnő törvényi előírásra.

A jövő útjai kifürkészhetetlenek, avagy az új Munka törvénykönyve, s a felmondási védelem

Ezt a bejegyzést az eggyel korábbi poszt alatti megjegyzések ihlették, s nem állítom, hogy kerek egész lesz, inkább kérdéseket szeretnék benne feltenni. Arról van szó ugyanis, hogy megváltozik a gyermekük három éves kora előtt munkahelyükre visszatérő szülők felmondási védelme. A mostani – még hatályos - Mt.-ben így szerepel a megfelelő jogszabályi hely:

90. § (1)

A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

(…)

e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő, (kiemelés tőlem)

(…)

időtartama. (alatt)

Ide tartozik még ez a kiegészítés is, mely a 90. § (6) bekezdésében található:

Az (1) bekezdés e) pontja szerinti védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

(forrás: net.jogtar.hu)

Az új Mt. tervezetében átalakul ez a védelem, a védett korban lévők védelmét kapja meg az anya, ha gyermeke három éves kora előtt visszamegy dolgozni. (Érdemes megfigyelni a különbséget: míg a régi Mt. arról a szülőről beszél, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette, addig a törvénytervezet ezt a védelmet csak az anyára terjeszti ki.)

66.§

(4) A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt

éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt

felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

(6) Az anya munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek három

éves koráig a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha az anya szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot (128. §) nem vesz igénybe. (kiemelések tőlem, forrás: egyenlito.blog.hu)

Az biztos, hogy ez a védelem nem az az abszolút jellegű, amely a korábbi törvényben szerepelt. Az itt emlegetett végzettség még lehet egy absztrakt dolog (valamiről van papírom, vagy nincs), a gyakorlat, illetve a képesség már sokkal nehezebben meghatározható fogalmak, s igen tág teret nyithatnak a munkáltatói szubjektivitásnak. (Vajon elég lesz-e, ha a fizetés nélküli/szülési szabadságról visszatérve az anyának azt mondja a munkáltató, hogy képességei oly mértékben kopásnak voltak kitéve a gyermekkel töltött időszak alatt, hogy a cégnél már semmilyen munkakört nem tud betölteni?) Igazából – ha hatályba lép ez a törvény - a gyakorlat fogja értelmezni ezt a bekezdést, azaz sok-sok munkajogi jogesetből fog kikristályosodni, hogy milyen magatartás engedélyezett e paragrafus alapján. Sajnos, a jogesetek mögött azonban egy-egy emberi sors van mindig…)

Az előző poszthoz írt hozzászóláshoz tehát a válsz: Vakmacska, egész őszintén: nem tudom, pontosan, mennyire lesz a védelem valódi védelem. Biztos, hogy nem lesz olyan erős, mint ami idáig volt. Az sem tetszik igazán, hogy mostantól csak az anyára terjesztik ki (egy lépés hátra...)

Egyet ígérhetek: szívesen összegyűjtöm ezeket a kérdéseket, s október utolsó hétvégéjén megpróbálom feltenni őket az új törvény egyik „alkotójának”. Decemberben egyébként részt veszek egy olyan alkalmon, mikor részletesen bemutatják ezt az Mt.-t; annak alapján szeretnék majd írni a fontosabb változásokról. Addig is ajánlom a hrportal cikkét az új törvény tervezetéről.

Az új Munka törvénykönyvében megmarad

A védett kor intézménye, s a kismamák felmondási védelme. Ma reggeli hírek szerint. Igazából ezt már lehetett sejteni, nem újdonságként akartam tálalni, hanem azon gondolkodtam el a hír hallatán, hogy olyan jó lenne, ha egyszer sikerülne átgondolni egyben mindent: a kismamák munkajogi védelmét, a társadalombiztosítási juttatásokat, azokat a jogintézményeket, melyek a gyermeket vállaló nőket segítik a munkavállalás terén. Talán akkor sikerülne egy olyan rendszert kialakítani, ami valódi segítséget jelent; a gyermeket vállaló nőknek nem kerülnek megoldhatatlanul nehéz helyzetbe, ha a munkaerőpiacon is jelen szeretnének lenni, mert segítséget kapnak ebben is, s a munkáltatók sem érzik úgy, hogy túl nagy terhet vállalnak azzal, ha szülőképes korú (kisgyerekes) nőt alkalmaznak.

Addig azonban nem érzek erre sok esélyt, míg így kezelik a problémát: mindenki nyugodjon meg, nem töröljük ezt a védelmet (vö. újból három évig tart a gyes), a többivel pedig nem foglalkozunk.

Ajánló: konferencia, online állástaláló tréning (Jól-Lét Alapítvány)

Október 27-én, az Aranytíz Művelődési Központban (1051 Budapest, Arany János utca 10.) műhelykonferenciát rendeznek Munka-családegyensúly, rugalmas munkavégzési formák, társadalmi kohézió címmel.

További részletek, program: itt.

A most készülő „Női klikk” online állástaláló tréning bemutató rendezvényére szeretettel vár mindenkit a Jól-Lét Alapítvány 2011. november 8-án, 10-13 óra között a Sugár Üzletközpontban.

A Női Klikk nevet viselő tréning itt lesz majd elérhető: http://www.noiklikk.hu/

Jónak kell lenni

Ma találtam, olvassátok el!

A középszer kényelmessége

Mert a járt utat néha el kell hagyni a járatlanért, minden népi bölcsességnek ellentmondva.

A második legjobb

Ismét a női munkahelyekről van szó, ezúttal az ezüstérmesről; a Magyar Női Karrierfejlesztési második legjobbnak ítélte az Észak-dunántúli Vízmű Zrt.-t ebben a nemes versenyben. A cég sok mindent tesz a női munkavállalókért; amellett, hogy igyekszik számukra olyan környezetet biztosítani, hogy a munkahelyi és családi kötelezettségeiket könnyen össze tudják egyeztetni, sok mindent biztosít ahhoz is, hogy a munkavállalók meg tudják őrizni egészségüket.

A cég egyébként a közelmúltban részt vett egy Család-munka auditon, ennek hatására tűzték ki célul, hogy megteremtsék a rugalmas munkaidőben történő munkavégzés, és a távfoglalkoztatás feltételeit. (forrás: hrportal.hu)

Csak azt tudom mondani: így is lehet. Még a gazdasági válságban is.

Még egyszer a próbaidőről

Idén nyáron változott meg az Mt.-ben a próbaidőről szóló paragrafus (Mt. 81. §) Idáig főszabály szerint a próbaidő hossza 30 nap volt, melyet a munkaszerződésben kellett rögzíteni, s melyet nem lehetett meghosszabbítani. A felek megállapodhattak harminc napnál rövidebb, s harminc napnál hosszabb, de maximum három hónapig terjedő próbaidőben is, melyre azonban szintén a fenti szabályok voltak érvényesek (munkaszerződésben kellett kikötni, s nem volt meghosszabbítható).

Ez változott meg, mégpedig úgy, hogy kollektív szerződés (Mt. 30-41/A. §) megállapíthat a fentieknél hosszabb próbaidőt, maximum hat hónapig terjedő időtartamra. Fontos megjegyezni, hogy a kollektív szerződés csak a lehetőséget adja meg, a próbaidőről mindenképpen kell szólni a munkaszerződésben, a paragrafus ezen része ugyanis nem változott meg.

A próbaidő alatt azonban továbbra is érvényes, hogy tartama alatt bármelyik fél felmondhatja a munkaszerződést, azonnali hatállyal és indokolás nélkül, tehát ebben az esetben nem érvényesülnek a felmondási tilalmak.

Anyák és munka – avagy anyaként te milyen világban szeretnél élni?

A Rész és Távmunka Centrum oldalán jelent meg először a Mouvement Mondial des Meres (Anyák Nemzetközi Mozgalma, MMM) felmérésének az eredménye, majd átvette a hrportal.hu is ugyanezt a cikket. 16 országban kérdeztek meg mintegy 11.000 anyát, s egy tanulmányban foglalták össze gondolataikat; a kérdések arra vonatkoztak, hogy hogyan képzelik el az ideális társadalmat, melyben boldog gyerekeket tudnak nevelni, s családban végzett munkájukat össze tudják egyeztetni az egyéb kötelezettségeikkel is. Noha különböző országokban kérdezték meg az anyákat, a vélemények figyelemreméltó egyezést mutattak; mindenki olyan társadalomban szeretne élni, mely az anyaságot értékteremtő munkának ismeri el, lehetősége van az anyáknak arra, hogy szeretteikre elegendő időt fordítsanak, s főként nem választaniuk az anyaság és munka között, hanem mindkettő belefér az életükbe, anélkül, hogy folyton harcban állnának egymással.

Ajánlom elolvasásra a cikket, s utána lehet gondolkodni: vajon mi milyen társadalomban szeretnénk élni?

Még egyszer a legjobb női munkahelyről

A nol.hu-n jelent meg a Dolgozó anyák – a válság igazi vesztesei címet viselő cikk, mely a díjátadó ünnepség kapcsán ír a mi magyar helyzetről; a díjat elnyerő cég ugyanis ritka madárnak számít a munkaerőpiacon azzal, ahogy munkavállalóit megbecsüli. Igazából sok újat nem mondanak; a bölcsődei-óvodai hely kevés, nincs részmunka, távmunka sok helyen (ahol elvileg lehetne), de egyre többen akarnak a nők közül visszamenni dolgozni, s ezzel párhuzamosan egyre kevesebb családra jellemző, hogy csak a férfi dolgozik, a nő feladata pedig az otthoni háztartás-gyereknevelés biztosítása.

A cikket érdemes azért megnézni, az illusztrációját például; közel négy év gyakorlat után bátran állítom, hogy így nem lehet távmunkázni J.

Érdekes posztok: Lustanyu és bezzeganya

Ilyet még nem csináltam, most két posztot ajánlok, egyik kicsit személyesebb (lustanyu), a másik (bezzeganya) mögött is ott vannak a személyes élmények, de a tények, statisztikai adatok, szakértők véleménye mögé elrejtve.

Mi a jobb a gyerekeknek és mi a jobb az anyáknak? Egy állandóan otthon lévő anya, vagy a dolgozó anya? Hogyan lehet összeegyeztetni a munkát és a gyereknevelést? A kérdések nem újak, de minden gyermeket nevelő nő életében így vagy úgy felmerülnek; nem is lehet rájuk egységes választ adni. Érdemes nemcsak a posztokat, hanem az utánuk következő hozzászólásokat elolvasni (van belőlük bőven), sok-sok egyéni választás megjelenik bennük. (S hogy egy kicsit messzebb is menjek; talán a törvényhozóknak is ezt kellene szem előtt tartani: mivel nincsenek ebben a témakörben minden családra, minden gyermeket vállaló nőre egyformán érvényes megoldások, mert ami tökéletesen jól működik az egyik családban, az akár tönkre is teheti a másikat, ezért olyan jogszabályi környezetet kéne teremteni, ami meghagyja a választás lehetőségét.)

A Legjobb Női Munkahely

Kiosztották a Legjobb Női Munkahely-díjakat, adta hírül a Rész és Távmunka Centrum.

A nyertes cégnél, mely nem más, mint a Factory Creative Studio Kft., valóban jó dolga van a nőknek: a kisgyermekeseknek felajánlják a 4-6 órás részmunkaidőt, illetve a távmunkát, szüléskor pedig egyszeri pénzbeli juttatást kapnak az itt dolgozó hölgyek; van arra is lehetőség, hogy egyszer-egyszer a dolgozók elhozzák gyerekeiket a munkahelyre, ha éppen nem tudják más módon biztosítani a felügyeletüket. (Már eddig is nagyon szimpatikus a cégvezetés, de ezeken felül havi egyszer masszőrt is rendel a munkahelyre a megfáradt munkavállalóknak, biztosítja a korlátlan kávé- és teafogyasztást, s még további egyéb szolgáltatásokkal is kényezteti őket; érdemes megnézni a honlapjukat!)

S ami külön érdekes: így is talpon lehet maradni a piacon.

A vasalás egy pokol

Próbálják meg jól érezni magukat, mert az nagyon fontos a gyereknek. Tudjuk, hogy a gyerekek kiszívják a vérünket, rágják a húsunkat. Ez így van, ezért meg kell néha szabadulni tőlük. Időként kell, hogy anya is szabadon lélegezzen, elmenjen a férjével vacsorázni, moziba, hogy aztán a gyerek újra egy pihentebb, rághatóbb anyát kapjon vissza. Nagyon fontos, hogy az anya jól legyen. Hogy tudjon örülni az életnek és a gyereknek, és ne csak szenvedjen tőle és a rengeteg tennivalótól.

Könyörögve kérem az anyákat, hogy ne vasaljanak, mert a vasalás egy pokol. Nem lehet úgy háztartást vezetni, mint régen, amikor nagycsaládok éltek együtt, és amikor háztartási alkalmazottak voltak. Legyen rendetlenség a lakásban, legyen kedély az otthonban, lustálkodjon, pihenjen az anya. Ne adja át magát ezeknek a hajszolásoknak, amit a külvilág és nem egyszer, mi férfiak szeretnénk kipréselni a nőkből.”

A fenti szavakat Vekerdy Tamás üzente az édesanyáknak; a részlet egy hosszabb beszélgetésből való, ezek a sorok zárták az interjút. Annyira népszerű lett, hogy szinte minden második ismerősöm – s gondolom, nem voltam ezzel egyedül – megosztotta, így számtalanszor elolvashattam. Rengeteg embernek tetszett, ezt is láttam. Egyébként nekem is, azért is teszem fel a blogra; no meg azért is, mert – még ha első olvasatra nem is látszik – de igen sok köze van a női munkához, mely sokszor olyan, mint Sziszifuszé, azaz csak nem jön el a várva várt könnyebbség, a lazítás ideje, nem szűnnek meg a tennivalók. Egy csomó kötelesség alól persze nem lehet kibújni, de vajon nincs köztük olyan, amely kis ügyességgel akár átszervezhető lenne, s ha megszabadulnánk tőle, akkor élhetőbb életet tudnánk magunk és környezetünk számára is teremteni?

Cikkajánló: Munka-magánélet kismamaként: jó és rossz stratégiák

Ha csak otthon vagy a gyermekeiddel, nagyobb az esélyed a depresszióra. Ha egyformán próbálsz a munkahelyeden és otthon is teljesíteni, jók a kilátásaid mindenféle pszichés betegségre. Megoldás az a sokak által keresett arany középút lenne, amit nem olyan könnyű megtalálni, főleg nem egyedül.

A hrportal-on megjelent cikkben azonban konkrét ötletekkel is találkozhatunk; hogyan segítheti a környezete a kismamát, hogy ne Münchhausen báróként kelljen saját magát kihúznia ebből a nehéz helyzetből. Egy-egy cég, egy-egy sajátos megoldás; a gyakorlatban kipróbáltak és beváltak, azonban nem általánosan elterjedtek; pedig néha csak egy-egy kisebb átszervezést igényelnek a munkaadótól.

A jövő védelmére: Anyaság, apaság, munka

A Magyarországon is ratifikált 2000. évi 183. számú Egyezményhez készült ez a háttértanulmány; többedszerre olvasom végig, s mindig az az érzésem, hogy igen! igen! erről van szó. A tanulmány az anyaságot elsősorban a munkavállalás szempontjából vizsgálja; azaz hogyan valósulhat meg a biztonságos gyermekvállalás, hogyan kell védeni a várandós nők, illetve a szülési szabadságon, majd gyermekgondozási szabadságon lévő nők érdekeit. Nagyon fontos megállapítás, hogy mivel a gyermekek vállalása az egyéni elhatározáson túl össztársadalmi érdek is, ezért kell megakadályozni, hogy az anyaság a nők elleni diszkrimináció forrása legyen; ennek pedig előfeltétele, hogy ne egyedül a munkáltatókra terheljék a női munkavállalók gyermekvállalásával együttjáró költségeket, illetve, hogy az apák is egyre nagyobb szerepet vállaljanak a gyermekek körüli teendőkből.

Mindenképpen ajánlom olvasásra; külön érdekessége, hogy az egyes állításokhoz kapcsolódóan egy-egy ország gyakorlatát is bemutatja.

Lásd még: http://eznoimunka.blogspot.com/2011/09/cikkajanlo-mennyit-kereshet-ma-egy-no.html

Konferencia: Nők a családban, a munkahelyen és azon is túl

A fenti címmel rendez konferenciát a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség 2011. szeptember 29-én, 10.30-17 óráig. A konferencia helyszíne: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Az eseményre a Magyar-Lengyel Európai Uniós Elnökségi Év keretein belül kerül sor; elsősorban a női esélyegyenlőség kérdéseit, a női munkavállalás nehézségeit tárgyalják a magyar és angol nyelvű előadásokon. További információ a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség honlapján található.

Kiútprogram, avagy a legszegényebbek is segítséget kapnak vállalkozásuk beindításához

Mikrohitel, mentor, ingyenes segítség a könyvelésben –a másik oldalon pedig szerény anyagi körülmények közül érkező vállalkozó-jelöltek.

A mai, sokszor kilátástalannak tűnő munkaerőpiaci helyzetben ez a program segítséget nyújthat a legszegényebbeknek, hogy saját ötleteiket valósítsák meg, s ezzel legyenek életképesek a versenyszférában. A kezdeményezés hátterében ott van a bangladesi modell, azaz a Muhammad Junusz által kitalált mikrohitelezés, mely nagyon sokaknak segített. A Kiútprogram azonban nem teljesen ugyanaz; a szervezők igyekeztek a magyarországi viszonyokra alkalmazni azt a sokrétű segítséget, melyet a mentoráltaknak nyújtanak. Működési területük jelenleg a főváros VIII. kerülete, és a legszegényebb megye, Borsod-Abaúj – Zemplén.

Nézzétek meg a honlapjukat, az apró sikertörténeteket, érdemes!

Cikkajánló: Munkahelyi esélyegyenlőségi kutatás

A kisgyermekes munkavállaló megbízható, terhelhető és lojális. Ugyanígy a 45 évét betöltő munkavállaló.

A FigyelőNeten és a Rész és Távmunka portálon is olvasott felmérésben, mely ezt a kedvező eredményt hozta ki végül tízezren vettek részt; a kutatók 1000 versenyszférában dolgozó céget, 100 közintézményt és 90 civil szervezetet kerestek fel. A kutatás vizsgálta a munkahelyi kiválasztást, a nemek közötti bérkülönbségek alakulását, a törvényi védelem valódi védelmét, s az esélyegyenlőségi terv létét/nemlétét a munkáltatóknál.

Olvassátok el felmérést, érdekes dolgok derülnek ki belőle. Az esélyegyenlőségi terv jogszabályi szövegét pedig közzéteszem (Mt. 70/A. §, forrás: net.jogtar.hu)

Esélyegyenlőségi terv

70/A. § (1) A munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet - szakszervezet hiányában az üzemi tanács - együttesen, meghatározott időre szóló esélyegyenlőségi tervet fogadhat el.

(2) Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen

a) a nők,

b) a negyven évnél idősebb munkavállalók,

c) a romák,

d) a fogyatékos személyek, valamint

e) a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók

foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat.

(3) Az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges különleges személyes adatok csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatása alapján az esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetőek.

(4) Az esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell

a) a fogyatékos személyek akadálymentes munkahelyi környezet megteremtését biztosító külön intézkedésekről, valamint

b) a munkáltató szervezetén belüli, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos eljárási rendről.

GYED alatt járó szabadság (mikortól és mennyi)

2011. augusztus 1-jén lépett hatályba az Mt. azon módosítása, mely a felére csökkentette a GYED alatti fizetett szabadság mértékét. Mint ismeretes, eddig az időpontig a szülési szabadság idejére (168 nap) és a gyermeknevelésre kiadott fizetés nélküli szabadság első évére (mely tipikusan a GYED első éve) járt fizetett szabadság. A módosító jogszabály (a 2011. évi CV. törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról) augusztus elsején a fizetés nélküli szabadság ideje alatt járó szabadságot csökkentette a felére, tehát augusztus elsejétől a szülési szabadság időtartamára és a gyermekgondozás céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár fizetett szabadság. (Mt. 130. § (2) bekezdés c) pont, melyet a 2011. évi CV. törvény 9. §-a módosított.)

Idáig világos is; mostantól a fele jár. De mi lesz azokkal, akik éppen közben vannak? Nekik még a régi jogszabály szerint számítják, vagy váratlanul a lecsökken a szabadságuk, melyre esetleg számítottak?

A módosító törvény egyik alkalmazási szabálya adja meg rá a választ (2011. évi CV. 22. § (5) bekezdés) E szerint az új számítást a módosító törvény hatályba lépése után (2011. augusztus 1-je) megkezdett GYED esetében lehet alkalmazni. Újabb változás, hogy a felek megegyezése alapján ennek a szabadságnak a pénzbeli megváltását is lehet kérni; tehát megváltani csak a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára vonatkozó szabadságot lehet, s ez a szabály csak módosító törvény hatályba lépése (2011. augusztus 1-je) után lejáró fizetés nélküli szabadság esetében alkalmazható.

Törvények: 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről; 2011. évi CV. törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

Szolgálati közlemény III.

Ezúttal nem szabadságra megyek, hanem egy szomorú bejelentést kell tennem: itt a blogon is közzétettem olyan pályázatokról szóló felhívást, melyek végül nem bizonyultak valódinak; azaz többen, akik jelentkeztek a képző vállalkozás által meghirdetett tanfolyamokra, nem azt kapták, amire pályáztak; OKJ-s tanfolyam helyett csak a munkaügyi központ által bejegyzett tanfolyamokat, melyekről csak tanúsítványt adhatnak, bizonyítványt nem.

Mivel a hirdetés teljesen megbízható forrásból jött, ezért én is boldogan tettem közzé, tudván, hogy a mostani időkben igen nagy kincs egy-egy ingyenes képzési lehetőség, mely segít talpon maradni a munkaerőpiacon. Korábban is kaptam már hasonló pályázatokról értesítést ebből a forrásból, s mind-mind hasznosnak, valódinak bizonyult, több embernek segített; ezért is gondoltam, hogy most szélesebb körben nyilvánosságra hozom ezt a lehetőséget. Sajnos, ezúttal rosszul sült el; ígérem, a jövőben nem korábbi tapasztalatokra támaszkodom, hanem a teljesen megbízhatónak tűnő lehetőségek esetében is utánajárok az eredetének; elnézést kérek mindazoktól, akiknek – ha közvetve és jó szándéktól vezérelve is – de kellemetlenséget okoztam. Számomra is jó lecke volt.

Cikkajánló: A nőknek otthon a helyük??

A gerillaoneletrajz.hu-t már korábban is ajánlottam a Goldenblog verseny kapcsán, most erről szeretnék egy cikket kiemelni, s mindenkinek a figyelmébe ajánlani. Noha az írás nem friss, már több, mint egy éve írta a blog szerzője, aktualitásából mit sem vesztett.

Nagy a munkanélküliség – vajon tényleg az a megoldás, ha a problémásnak számító munkavállalók egy csoportját igyekszünk távoltartani a munkaerőpiactól?

Kevés gyerek születik – s ennek beláthatatlan hatásai lesznek a nem is olyan távoli jövőben – vajon megoldható-e a probléma a nők otthonmaradásával, azaz több kedvük lesz-e szülni, ha nem dolgoznak a gyermeknevelés mellett?

Mennyire általános, hogy a nőknek családi állapotukra, gyermekeikre vonatkozó kérdéseket tesznek fel az állásinterjún, noha ezt a jogszabály tiltja?

Megoldás-e a részmunkaidős foglalkoztatás a problémára?

Ezek a kérdések merültek fel bennem a cikk elolvasása után. Érdemes elolvasni a kommenteket is, jó kis körképet adnak együtt a mai magyar valóságról.

Az új Munka törvénykönyve mégsem lesz akkora visszalépés a kismamáknak?

Az alábbi írás alapja egy kedves ismerősöm igen hasznos akciója; még nyáron került szóba köztünk az Mt. lehetséges változása, majd ő úgy döntött, hogy alaposan utánajár a terveknek, megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, s magyarázatot kért a sajtóban megjelenő hírekre. Az ő összefoglalóját olvashatjátok a kezdeményezés során létrejött tájékoztatásról; mivel a tervek sokkal biztatóbbak annál, ahogy megismerhettük eleinte őket, reméljük a legjobbakat: talán az új Mt. mégsem lesz annyira borzasztó (s talán a döntéshozók is a jövőben jobban kommunikálják a változásokat.)

Az elmúlt hónapokban a nyári uborkaszezont alaposan felkavarta a Munka törvénykönyvének tervezete, mely kikerült a nagyközönség elé is. Noha kormányoldalról sokszor hangsúlyozták, hogy alapvetően egy tervezetről van szó, tehát még semmi sem biztos, mégis nagy felzúdulást váltott ki több változás, így az alábbi pontok is:

A tervezet szerint a

- A rendes felmondást a gyerek 3 éves kora előtt is lehetne közölni – igaz, amennyiben a gyerek 3 éves koráig az anyuka nem megy vissza dolgozni, a felmondás ellenére csak a 3 év leteltével lehetne ténylegesen megszüntetni a munkaviszonyát.

- Ha már hamarabb visszament dolgozni, akkor a korábbi, a gyerek 3 éves koráig, a munkába visszaállástól független védelem nem illette volna meg.

- Korábban a védelmi időszak lejárta után még 30 napig nem lehetett közölni a felmondást – a tervezet szerint a 3 év lejártával azonnal meg lehet ezt tenni.

- Az apaszabadság fizetés nélkülivé vált volna.

(A GYED időszakára járó szabadság lerövidítése sajnos már tény, az idén július 31-e után kezdődött GYED-ekre már ez vonatkozik, tehát 2011. augusztus elsejétől csak a szülési szabadság időtartamára és a GYED első hat hónapjára jár fizetett szabadság.)

A fenti tervekkel kapcsolatban érthetően nagy volt a felháborodás a szakszervezetek, illetve a kismamákat képviselő egyéb szervezetek körében, amire válaszul megjelent egy nyúlfarknyi nyilatkozat, miszerint a kismamák munkajogi védelme megmarad – mindenféle részletezés, magyarázat nélkül.

Tekintettel arra, hogy biztosat senki nem tudott, és egyéb forrásból információt szerezni nem tudtam, legfeljebb rémhírek keringtek, gondoltam, egyenesen a döntés előkészítőihez fordulok, és biztos forrásból tájékozódom.

Írtam egy levelet az NGM által megadott e-mail címre, amiben felkértem őket, hogy sürgősen adjanak információt a tervezetről, mivel elkezdtem egy tiltakozást szervezni a negatív változások ellen, de nyilvánvalóan csak akkor folytatom, ha van értelme. A sajtóhír alapján lehet, hogy már nincs is mi ellen tiltakozni.

A sok negatív tapasztalat után egy igazán pozitív élmény ért: valóban reagált is az NGM, elkérték a telefonszámomat, majd Kardkovács Kolos helyettes államtitkár személyesen hívott fel, hogy tájékoztasson a változtatásokról.

Meg kell, hogy mondjam, nagyon készséges és kellemes beszélgetőpartner volt, de ami ennél sokkal fontosabb: a beszélgetés alapján úgy tűnik, igazán jó dolgokon gondolkodnak – nagy kár, hogy ebből a közvélemény felé nem sok jön át, a korábbi javaslat által keltett rossz szájízt nincs, ami elvegye.

Kardkovács úr tájékoztatott arról, hogy megmarad a gyerek 3 éves koráig tartó felmondási tilalom az anyukák javára, amely független attól, hogy az édesanya visszament-e a három év letelte előtt dolgozni. Megmarad a szoptatási munkaidő kedvezmény, illetve a humán reprodukciós eljárásokban részt vevők felmondási tilalma is.

Ami rossz hír volt; a 30 napos plusz védelem sajnos tényleg megszűnik – ez egyébként szerintem nagy butaság, mivel személyesen ismerek olyat, akinek fel akartak mondani, már senki nem ismerte őt, teljesen lecserélődött a csapat, majd visszament dolgozni, és pontosan az alatt a 30 nap alatt bizonyította be újra, hogy rátermett és jó munkaerő. Az illető a mai napig (az eset óta közel 10 év telt el) szolgálja tovább a munkahelyét, kölcsönös megelégedésükre.

Az apaszabadság fizetés nélküli szabadsággá alakításával kapcsolatban Kardkovács úr azt mondta, hogy ez egy félreértés volt, ugyanis a munkáltató szempontjából ez ma is fizetés nélküli szabadság, a TB fizeti a munkavállaló számára azt a bizonyos 5 napot. Ezen állítólag nem akartak változtatni, csak a megfogalmazást tették egyértelművé – nem igazán értem, hogy ha ez így van, akkor miért nem kommunikálták ezt a nagy felháborodásra reagálva egyértelműen. Szerintem sokan még mindig abban a hitben élnek, hogy ezt a kedvezményt el akarják venni.

A fent említett „jó dolgok” a következők:

1) Az apák is dolgozhassanak részmunkaidőben, függetlenül attól, hogy az anya élt-e ezzel a lehetőséggel, vagy sem.

2) A szülői pótszabadságot meg lehessen osztani – megjegyzem, én eddig is azt hittem, hogy gyerekenként meg lehet osztani, de állítólag ezt rosszul értettem.

3) Atipikus foglalkoztatási formák bevezetése: munkakör megosztás, illetve behívás alapján történő munkavégzés (lásd: http://hvg.hu/karrier/20110815_atipikus_foglalkoztatas_Munka_torveny)

4) „Szabadság kontó” bevezetése, vagyis a túlmunkát nem csak annak megfizetésével, hanem a munkaidő lecsúsztatásával is lehet kompenzálni, hogy a kiesett időt a családdal tudja tölteni a munkavállaló.

Azt gondolom, hogy ezek jó ötletek, sajnálom, hogy nem kapott nagyobb teret a sajtóban ezeknek a pozitívumoknak az elemzése, ismertetése. Számomra legalábbis eddig leginkább a negatívumok jöttek át, erőteljesen lerontva ezzel az egész munka hitelét. Éppen ezért javasoltam a helyettes államtitkár úrnak, hogy koncentrálhatnának többet a javaslat ismertetésére, népszerűsítésére, mert, hogy (némi módosítással) klasszikussal éljek, nem elég jónak lenni, annak is kell látszani.

A törvényt egyébként ősszel szeretnék tárgyalni, de tekintettel a jelentős változásokra, hosszabb ideig tartana a hatályba lépése.

Úgy gondolom, hogy ha már rendesen részt vettem a javaslat elleni hangulatkeltésben, akkor most tartozom azzal, hogy beszámolok a pozitív tapasztalatomról is.

Cikkajánló: Mennyit keres/het ma egy nő?

A hrportal-on jelent meg ez a cikk, mely nemcsak a fizetések nemek szerinti megoszlásáról szól, hanem rövid kitekintést ad a női munkavállalásra is; az ’50-es évektől egészen napjainkig. Bár a cikk terjedelme miatt nem alkalmas arra, hogy a női foglalkoztatottság összetett kérdését több szempontból is megvizsgálja, mégis sok érdekes kérdést felvet: külön tanulmányt érdemelnének az elnőiesedett szakmák, de hosszan lehetne írni azokról a területekről, melyek valahogy zárva maradnak a nők előtt.

S természetesen megemlíti azt a problémát is, mely mostanában – a Munka törvénykönyvének tervezett változtatása során is – szinte minden nap előtérbe kerül: a női munkavállalás és a gyermekvállalás összeegyeztetésének nehézségeit. Ehhez a témához szeretnék ajánlani egy ILO háttértanulmányt is, mely eredetileg a már korábban említett 2000. évi 183. számú Egyezményhez készült: A jövő védelmére. Anyaság, apaság, munka. Remélem, ennek a tanulmánynak a mondanivalója majd a jövő törvényalkotásában is megjelenik.

Tüntetés a munkajogi változások ellen

Éppen most zajlik a „Ne tovább” elnevezésű tüntetés, melyet négy szakszervezet szervezett a Parlament köré; így akarják tiltakozásukat kifejezni az Mt. munkavállalókat hátrányosan érintő módosításai, illetve a már hatályba lépett intézkedések ellen. Az eseményt szervező négy szakszervezet (Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) a tüntetés végén petíciót ad át a parlamenti frakcióknak, melyben szintén tiltakozásukat fejezik ki.

Itt olvastam még róla: ATV honlapja

A diszkrimináció tilalma (avagy terhességi teszt munkába állás előtt)

Magyarország a 2004. évi CXI. törvénnyel hirdette ki az ILO 2000. évi 183. számú Egyezményét, mely az anyaság védelméről szól (s melyről még a későbbiekben bővebben is szeretnék írni.) A 8. és 9. cikk ír a munkaviszony védelméről, illetve a megkülönböztetés tilalmáról; ebben szerepel az a tilalom is, mely kimondja, hogy tilos terhességi tesztet vagy ilyen tesztről igazolást kérni akkor, amikor egy nő foglalkoztatásra jelentkezik, kivéve, ha olyan munkakörről van szó, mely a nemzeti jogszabályok értelmében tilos vagy kockázatos terhes vagy szoptató anyák esetében, vagy felismert, illetve jelentős kockázatot jelent a nő vagy a gyermek egészségére.

Magyarország tehát egy nemzetközi egyezményhez csatlakozva garantálja ezt a védelmet a nőknek. Nemzeti jogszabályait pedig az aláírt és elfogadott nemzetközi szerződésekhez kell igazítania. Mindezt azért tartottam különösen fontosnak megemlíteni, mert az elmúlt hónapokban sok-sok hír felröppent a Munka törvénykönyvének változásaival kapcsolatban, köztük az is, hogy vajon a jövőben kérhet-e a munkaadó terhességi tesztet a leendő munkavállalótól. Még pontosan mindig nem tudjuk, hogy az új szabályok hogyan kezelik ezt a problémát, de az ILO-féle nemzetközi szerződés akkor is hatályban lesz; talán ez némileg megnyugtató hír ebben az esetben.

Cikkajánló: Vicces és kellemetlen helyzetek önéletrajzban, állásinterjún

Ugyan nem friss cikket ajánlok, mert két éve került fel a hremberieroforras.network.hu oldalra, de érdemes elolvasni. Bár azt mondják a szakemberek, hogy mindenképpen érdemes valami egyedit és szokatlant is felmutatnunk, hogy megjegyezzék az önéletrajzunkat az álláskeresési procedúra alatt, s kitűnjünk valahogy a jelentkezők tömegéből, azért van egy bizonyos határ, amit nem érdemes túllépni. Jó szórakozást kívánok a cikkhez!

Egészséges részmunkaidő

Érdekes kutatásról számol be a Gyermekévek magazin (a cikk régebben, 2010. március 10-én jelent meg); ausztrál kutatók 2500 gyermek adatai alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a részmunkaidőben dolgozó anyák gyermekei egészségesebbek, mint azok a gyermekek, akiknek édesanyjuk teljes munkaidőben, otthontól távol dolgozik. A cikk ír arról is, hogy milyen egészségi paramétereket vizsgáltak, s hogy a kutatás során megpróbálták kiszűrni az eredményt befolyásoló egyéb tényezőket is. A kutatást végző munkacsoport megállapítása szerint a kapott eredmény egyértelműen arra utal, hogy a részmunkaidős megoldás nagyobb teret biztosít a gyermekekkel való foglalkozásra és nevelésre (hozzáteszem, az eredményt látva, ezt az együtt töltött időt ezek szerint a szülők lényeges többsége hasznosan tölti el), s biztosítja az anya számára, hogy anyai és egyéb választott hivatását könnyebben össze tudja hangolni.

Hasznos oldalak 9.

A Goldenblog szakértői blogok kategóriájában böngésztem a többieket, s igen hasznos oldalakra bukkantam, melyeket ezúton is ajánlanék (s egyúttal mindenkinek köszönöm a szavazatokat is J)

Ha igazán hasznos tippeket szeretnél kapni álláskeresésnél, önéletrajzírásnál, akkor nézd meg a Gerilla Önéletrajz blogot (a Goldenblog 2011 versenyen ezüstérmet nyert!).

Hasonló oldal az Álomállás és Karrier, melynek egy-egy blogbejegyzése szintén az álláskeresés egyes állomásaival, a közben felmerülő problémákkal foglalkozik.

S végül a Dolgozó mami blog, ahol egy jelenleg kisgyermekes HR tanácsadó ír saját tapasztalatairól; egyben segíteni is szeretne a blogon keresztül a sorstársaknak.

Szerződés a leendő diplomásokkal – avagy legyen haszna belőled a támogató közösségnek is

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár felvetése szerint, aki államilag finanszírozott képzésre jelentkezik, azzal a jövőben egyfajta szerződést kötnének. E szerint, ha a diploma megszerzése után rögtön külföldre távozik, akkor vissza kell fizetnie képzésének költségeit.

Eddig a hír, melyet ma több helyen hallottam (pl. MR1 Kossuth Rádió, Reggeli Krónika), s több helyen olvastam is: (pl. a hrportal-on.) Egy valós problémát kíván ez az ötlet megoldani; valóban, egyes szakmákban elég nagy méreteket öltött a külföldre vándorlás; többek között az igen költséges képzésű orvosi szakmában is. Nyilván egy társadalomnak sem éri meg, hogy drága pénzen olyan szakembereket képez ki, akik aztán máshol keresik a szerencséjüket – s így más országnak lesz haszna belőlük, máshol adóznak, idegen környezetben profitálnak a tudásukból.

De vajon egy ilyen szerződés képes-e itthon tartani a diplomásokat, akik nyilván azért mennek el, mert a hazai munkaerőpiacon sokkal rosszabb kilátásaik vannak, mint külföldön? Nem lenne- e sokkal célravezetőbb, ha minél több energiát fordítanánk arra, hogy eszükbe se jusson elmenni, főleg nem végleg külföldre költözni? Ha megfelelőjövő várná a képzett szakembereket, akkor nem kellene semmiféle szerződéssel megkötni őket: maguktól maradnának itt, s tudásukból itt keletkezne haszon, nem másutt.

„Tudatos indulás, sikeres folytatás” – ingyenes képzési lehetőség Nyíregyházán és Székesfehérváron

A SEED Alapítvány szervezi ezt a képzést, tréning vállalkozást tervező nők számára. A képzés során a jelentkezők ingyenesen vehetnek részt az egyes alkalmakon, s nem kell térítést fizetni a képzési anyagokért sem.

Bővebb információ, jelentkezés a honlapon olvasható.

Népszavazás

Egyszer volt egy szociális konzultáció, melyben a népet kérdezték meg sorsdöntő kérdésekről; ennek eredménye elvileg megjelenik a jövő törvényhozásában is, ha jóindulatú akarok lenni, akkor azt mondom, hogy ezért marad meg a védett kor intézménye a Munka törvénykönyvében, ha éppen kevésbé jóindulatú kedvemben vagyok, akkor lehet, hogy a konzultáció eredménye az is, hogy a munkanélkülieknek járó ellátások drasztikusan lecsökkentek. (Erről már írtam is korábban.)

De most lehet, hogy megint kíváncsiak lesznek a véleményünkre. Az OVB ugyanis – ugyan még nem jogerős – határozatot hozott az LMP 16 népszavazási kezdeményezéséről; tíz kérdést megfelelőnek talált ezekből. Az elfogadott tíz kérdésből pedig kilenc a munkavállalással foglalkozik:

1. “Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség továbbra is annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben az érintett személy a 18. életévét betöltötte?”
2. „Egyetért-e Ön azzal, hogy 100 napnál hosszabb próbaidőt munkaviszony esetében ne lehessen kikötni?”
3. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munkáért járó bérpótlék mértéke, abban az esetben, ha a munkavállaló nem kap másik pihenőnapot, továbbra se lehessen alacsonyabb a személyi alapbér száz százalékánál?”
4. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen?”
5. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató továbbra is köteles legyen a rendes felmondást megindokolni?”
6. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató továbbra is köteles legyen a rendkívüli felmondást megindokolni?”
7. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondásának indoka továbbra is csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehessen?”
8. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő továbbra is legalább 30 nap legyen?”
9. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalót továbbra is átlagkeresete illesse meg?”
10. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással továbbra is csak akkor szüntethesse meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi?” (forrás: http://www.lehetmas.hu/)

Ha sikeres lesz az esetleges népszavazás, s az egyetértek válasz szerepel a legtöbb helyen, akkor a Munka törvénykönyvének tervezett változásaiból igen sok nem fog megvalósulni (illetve hatályon kívül helyezik a már megvalósult változásokat.) Vajon lesznek- e helyettük olyan új törvények, melyek megoldást tudnak kínálni a munkaerőpiac jelen problémáira, nem hozzák az egyik felet indokolatlanul előnyösebb helyzetbe a másikkal szemben?

Megint a részmunkaidőről

Korábban is felmerült már, de megint előkerült az a gondolat, mely szerint a munkavállaló egyoldalú nyilatkozattal is módosíthatná munkaszerződését gyermeke egy bizonyos koráig (általában itt a három éves életkort szokták megjelölni.) A módosítás a munkaidőre vonatkozna: azaz saját választása szerint dolgozhatna ebben az időszakban részmunkaidőben (négy- vagy hat órában). A munkaadót pedig járulékkedvezmény illetné meg.

A fenti gondolatot csaladinet.hu -n olvastam, s újból felmerültek bennem a már korábban is leírt gondolatok: vajon jó-e, hogy megint a törvény erejével próbálunk a kisgyermekes anyáknak (mert ne legyünk álságosak, hiába semleges szülők megjelölés, a kedvezmény a nőket célozza), kedvezményt biztosítani? Kétségkívül szükség és igény lenne több atipikus munkavégzési módra; vajon a törvényi előírás lenne erre a legjobb módszer?

Hasznos oldalak 8.

Bár már korábban ajánlottam őket egy riport kapcsán, most külön is felhívom a figyelmet a Felelős Családi Vállalkozások Magyarországon Egyesületre, melyet 2009 novemberében alapítottak régóta sikeres magyarországi vállalkozó családok. Olyan családi vállalkozásokat igyekeznek összegyűjteni, melyeknek fontos a társadalmi szerepvállalás, munkahelyek teremtése és fenntartása a szorosan értelmezett munkájuk mellett. Az egyesület képzéssel, konferenciákkal, kutatási támogatással járul hozzá ezen célok eléréséhez.

Honlapjuk itt található, s külön felhívnám a figyelmet a Munka Törvénykönyvének tervezett változásairól írt gondolataikra, mely honlapjukon is megjelent.

A közmunka béréről

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény alapján a Kormány hozott egy rendeletet (170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet), melyben megállapította a közmunka bérét, s a közmunka garantált bérét. Ez utóbbi azoknak jár, akiket legalább középfokú iskolai végzettséghez, szakképesítéshez kötött munkakörben dolgoztatnak.

A rendelet szerint a közmunka bére:

- havibér esetén 57.000 Ft,

- hetibér esetén 13.120 Ft,

- napibér esetén 2.624 Ft.

Teljesítménybér esetén a fenti összegeket a közmunkás csak teljes munkaidő és a teljesítmény százszázalékos teljesítése után kapja meg.

A közmunka garantált bérénél némileg magasabbak ezek az összegek:

- havibér esetén 78.000 forint,

- hetibér esetén 17.950 forint,

- napibér esetén 3.590 forint.

A törvény további feltételt fűz a közfoglalkoztatási garantált bér összegéhez: ezek szerint a közfoglalkoztatási garantált bérnek el kell érnie a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét, de a közfoglalkoztatottat megillető munkabér a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér összegét csak többletteljesítés esetén haladhatja meg.

A további részletek a fenti rendeletben olvashatóak, a rendelet hatálya a 2011. szeptember 1-je után létesített közfoglalkoztatási jogviszonyokra terjed ki.